Az első és legfontosabb dolog, hogy a szülő hogy áll az iskolaváltáshoz. Ha túlságosan aggódsz, félsz, és ennek nap mint nap hangot is adsz, akkor elbizonytalaníthatod a gyermeket. A gyerekek figyelnek, figyelik a gesztusaidat, a szavaidat és minden mozdulatodat. Ha te biztos vagy abban, hogy a gyermekednek jó lesz, ha környezetet vált, akkor sugározd ezt felé, mert csak így tudod a biztonságérzetét fenntartani és az önbizalmát növelni. Ha te pozitívan állsz hozzá, akkor ő azt érzi, hogy nincs mitől tartania és minden rendben lesz.
A pozitív hozzáálláson kívül még van néhány dolog, amit szülőként megtehetsz, hogy felkészítsd gyermeked az iskolaváltásra.
1.Készítsd fel a gyermeket az előtte álló helyzetre!
Fontos, hogy az iskolaváltás soha nem legyen egyfajta menekülés, megfutamodás. Ne ezt érezze a gyermek. Ehelyett inkább beszélgessetek a kialakult helyzetről, mondd el neki őszintén az érveidet, és hallgasd meg az ő gondolatait is. Ha a rossz közösség miatt váltotok iskolát, és előtte próbáltátok rendezni a helyzetet, akkor beszéljétek át ezt is. Tudatosítsd a gyermekben, hogy bár ti mindent megpróbáltatok, mégsem változott semmi, ezért az ő érdekében kerestek egy új, támogató közeget, ahol nyugodtan tanulhat, és új barátokat szerezhet. Engedd, hogy ő is kibeszélje magából mindazt, ami bántotta vagy kellemetlen volt neki, mert így nem viszi tovább a terheit.
Ha válás vagy családi tragédia miatti költözés áll az iskolaváltás hátterében, azt is megbeszélhetek a gyermekkel, természetesen az életkorának megfelelően.
2. Ha van lehetőség, akkor éljetek a próbanappal!
Egyik napról a másikra átülni egy új osztályba nem könnyű. A gyermekben és a szülőben is nagy feszültséget okozhat az első találkozás, az első néhány nap az új intézményben.
Ha van rá lehetőség, akkor éljetek a próbanap lehetőségével. Ez sokat segíthet a kezdeti stressz leküzdésében. A legtöbb iskolában megengedik, hogy a tényleges váltás előtt egy napot eltöltsön a gyermek a leendő osztályával, beszélgessen a leendő osztályfőnökével és egy kicsit belelásson az iskola életébe. Ha még nem vagytok biztosak a váltásban, vagy az adott iskolában, akkor is jó lehet egy ilyen próbanap. Az első benyomás a gyermekek esetében is sokat számít.
3. Ha nem szeretnétek, akkor nem kell beszélni az okokról!
Szülőként, amikor új iskolát választasz, akkor első körben az igazgatóval kell beszélned. Szinte biztos, hogy megkérdezik a váltás okát. Mit és mennyit ossz meg a magánéletetekről, illetve az előző iskolában történt eseményekről? Lelkileg ez is megviselhet.
Rajtad áll, hogy mennyire leszel nyílt és őszinte. Ha gyermek és tanár közöti konfliktus a kiváltó ok, akkor is próbálj tárgyilagos maradni és nem személyeskedni. Ha a gyerekek között volt probléma, akkor igyekezz ott is felvázolni minden nézőpontot. Ha úgy érzed, hogy a te gyermeked túl érzékeny, kiemelkedő tudású vagy esetleg valamilyen hiányossága van, akkor erre fel is hívhatod az igazgató figyelmét, majd megkérheted, hogy a beilleszkedés során vegyék ezt figyelembe.
A gyermekedet is feszítheti ez a bizonytalanság. Neki sem mindegy, hogy az új helyen mennyit árul el a saját, személyes dolgairól. Beszélgessetek erről otthon, és tudasd vele, hogy nem muszáj már az első nap mindent elárulnia magáról. Találjátok ki közösen, hogy mit mondjon. Például jó megoldás lehet, ha csak egy-két dolgot oszt meg az osztálytársaival, a többivel kapcsolatban pedig azt mondja, hogy azokról még nem szeretne beszélni, majd talán később. Így sokkal felkészültebb és nyugodtabb lesz az első nap, és nem éri majd váratlanul a kérdés. Ezzel sok terhet leveszel a válláról.
4. Beszéljetek arról, hogyan viselkedjen az új közösségben!
Ha a régi közössége bántalmazó, akkor felmerülhet a gyermekben, hogy az új közösségben esetleg másképp viselkedik. Ez azonban nem biztos, hogy jó megoldás. Megjátszani magát nem tudja a végtelenségig, így amikor egy rövid idő után másképp viselkedik, a társai és a tanárai nem értik a változás okát.
Biztasd arra, hogy legyen önmaga. Vállalja önmagát. Persze az teljesen rendben van, ha az első napokban még csendesebb, visszahúzódóbb, de ösztönözd, hogy napról napra egyre jobban folyjon bele a közösség mindennapjaiba. Beszélgessen mindenkivel, ne ítéljen el elsőre senkit, próbáljon mindenkit megismerni. Ha játszani hívják, akkor bátran menjen, nyugodtan meséljen az előző iskolájában megszokott játékokról. Természetes, hogy az elején izgulni fog, ezzel jó, ha tisztában van. Ha azonban sokat beszélgettek otthon arról, hogy mi vár majd rá, milyen szituációk alakulhatnak ki, akkor ez a néhány jó tanács segíthet neki a kezdeti feszültség oldásában.
Kép forrása: Tima Miroshnichenko fotója a Pexels oldaláról
Olvasd el kapcsolódó cikkünket is a témában!
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)