A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb
Az MKIK GVI pályaorientációs felmérése 9 239 fő nappalis, hetedik évfolyamos általános iskolai tanulónak a felmérésével készült a 2018-2019-es tanév második félévében. A megkérdezett tanulók túlnyomó többsége, 88 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, azaz esetükben szóba került már valamilyen módon az általános iskola utáni pályaválasztás. Közülük a legtöbben, tízből nyolcan a szülőkkel való beszélgetést választották elsődleges tájékozódásra, 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk az iskolai pályaválasztási rendezvényen, míg 14 százalékuk kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte a legfontosabb információkat. Az eredmény alapján megállapítható, hogy az iskolai pályaválasztási rendezvények, foglalkozások konzultációs szerepe 2014 óta folyamatosan erősödik, továbbá a kamarai pályaválasztási rendezvényekkel is gyakrabban találkoznak a diákok.
Kép: anatolycherkas / Adobe Stock
A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 9 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a vágyott cél. A megkérdezett tanulók csupán 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost kívánja befejezni, 11 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. Az ezzel kapcsolatos tervek nem változtak jelentősen az elmúlt években, ugyanis 2014 óta még mindig nő a diploma elérését megcélzó tanulók aránya, és csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek.
A fiatalokat arról is megkérdezték, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák csapatsportban, házi és házkörüli munkák végzésében, állatok gondozásában, egyéni sportágakban, társasjátékokban, illetve számítógép-kezelésben találta magát a legtehetségesebbnek. A foglalkozások tekintetében a sportolás és a sütés-főzés a legnépszerűbb a diákok körében, továbbá a művészeti ágakat, a számítógépes munkát és az állatokkal való foglalkozást is sokan megjelölték. Az elmúlt évek felmérései szerint nem változott jelentős mértékben ez a sorrend, míg a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű.
Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy sok pénzt keressenek: tízből hét diák ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. A második legfontosabb tényezőként jelent meg a munka melletti szabadidő mennyisége, a képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokán pedig a jó munkatársi kapcsolatok lehetősége áll.
Kép: Monkey Business / Adobe Stock
A szülőknek gyermekük boldogsága a legfontosabb
Az MKIK második kutatásában, melyet a Szent István Egyetem szakemberek közreműködésével készítettek, több mint 9 000 szülőt vizsgált, hogy kiderítse, hogyan vélekednek gyermekük pálya- és iskolaválasztásával kapcsolatban. A kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a válaszadók többsége gimnáziumban képzeli el gyermeke továbbtanulását, 38 százalékuk szakgimnáziumban, míg 9 százalékuk szakközépiskolában. Kiemelkedő adat, hogy a megkérdezettek jellemzően egy szinttel magasabban képzelik el gyermekük továbbtanulásának helyét, azaz a nyolc általánost végzett szülő a szakközépiskolát jelöli meg leggyakrabban, a szakmunkás a szakgimnáziumot, míg a diplomás szülő csak érettségit adó intézményben gondolkodik, elsősorban gimnáziumban.
Kép: deagreez / Adobe Stock
Az iskolai végzettség olyan érték, amit a környezet nehezen írhat felül, ennek ellenére a szülők 100 százaléka egyetért abban, gyermekük olyan iskolát válasszon, amely az érdeklődésének és képességeinek megfelelő. Ezeket a szempontokat fontosabbnak tartják saját szempontjaiknál is. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők pedig hisznek abban, hogy gyermeküknek nem kell életre szóló döntést meghozniuk, ugyanis a későbbiekben is tudnak majd változtatni, esetleg egy pályamódosítással új szakmát tanulni.
A válaszadó szülők kiemelkedő többsége saját magának tulajdonítja a legnagyobb felelősséget gyermeke helyes pályaválasztási döntésének előkészítésében. Másodsorban az általános iskolai tanárok felelősségét látják a kérdésben, amit a szakmai szervezetek követnek. Meglepő módon a közösségi média és a kortárscsoportok felelősségét érzik a legkevésbé erősnek.
Kép: Africa Studio / Adobe Stock
„A kutatási adatokból is jól látható, hogy a helyi kamaráknak nagyon fontos szerepe van abban, hogy lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak arra, hogy megismerjék azt a szakmát, amiben kiteljesedhetnek, és sikeresek lehetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több fronton segíti a gyerekeket és szüleiket a pályaválasztásban hasznos, edukációs anyagokkal, önismereti kérdőívekkel és további helyszíni aktivitásokkal” – mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója.
Kapsolódó cikkeink:
- Munkanélküliség és megkeseredettség a rossz pályaválasztás következményei
- Milyen munka illik a gyermekemhez? Néhány népszerű szakma hátrányai, amikre talán nem gondolnál
- Új kezdeményezés segíti a fiatalok pályaválasztását a középiskolákban
- Mi legyek, ha nagy leszek? 6 kérdés, amelyet tegyen fel magának továbbtanulás előtt a fiatal
Indexkép: oneinchpunck / Adobe Stock
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)