Fontos tudnivalók a középiskolai felvételiről, jelentkezési határidők, változások az oktatásban

Az országban 970 középiskolai nevelést-oktatást ellátó intézmény található, ebből 252 Budapesten, az Oktatási Hivatal honlapján található kereső szerint. Ezek között vannak gimnáziumok, általános iskolák és gimnáziumok, szakiskolák, valamint a kifutó rendszerben megszűnő szakközépiskolák és a helyüket az idei tanévtől átvevő szakgimnáziumok.
 

A felvételi eljárásról

A középiskolai felvételi évek óta központi szervezésű, egységesen írásbeli, a négy-, hat- és a nyolcosztályos gimnáziumok esetében is. A művészeti és testnevelési szakot indító iskolák szervezhetnek alkalmassági vizsgát, ahol a tanulmányi eredmények mellett szükséges képességeket, készségeket vizsgálják. Szóbeli felvételire csak abban az esetben kerülhet sor, ha az előző három évben legalább kétszeres volt a túljelentkezés abban az iskolában. Maximum a pontok 25%-át teheti ki egy ilyen vizsga, és az írásbelihez szervesen kapcsolódnia kell.
Úgynevezett „személyes elbeszélgetést” is tarthat az iskola, azonban ennek nem szabad befolyásolnia a felvételi eredményességét.

Felvételi időpontok és határidők

Ebben a tanévben október 20-ig kötelesek a középiskolák rögzíteni és nyilvánosságra hozni a felvételi eljárásuk rendjét és a felvételi tájékoztatójukat. Ha van már kiszemelt iskolánk, ezután érdemes tehát érdeklődni. Innen tájékozódhatunk arról, hogy az adott suli milyen osztályokat indít, mely tárgyakból – magyar vagy matek - kéri az írásbeli felvételit, van-e szóbeli, illetve egyéb vizsgakötelezettség, és ezekben a dokumentumokban tüntetik fel a határidőket is. Itt kell leírniuk azt is, hogy ha általános és középiskola is egyben az intézmény, akkor milyen feltételek mellett folytathatják tanulmányaikat a már oda járó gyerekek.

Az általános iskoláknak október 31-ig van idejük tájékoztatni a nyolcadikosokat, akiket mindenképpen érint az eljárás.

November 11-ig az Oktatási hivatal hozza nyilvánosságra a felvételit kiíró intézmények listáját, a jelentkezési határidő pedig 2016. december 9. - eddig az időpontig lehet a központi felvételi megírására jelentkezni.

A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. Ezt az általános iskola teszi meg, illetve 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba való jelentkezéskor maga a tanuló is megteheti.

Az általános felvételi eljárás kezdete 2017. január 21-én lesz.

Az írásbeli feladatsort egyazon napon írják meg az általános iskolások, a 2017. évben ez január 21-én, 10.00 órakor lesz.

A pótló felvételi vizsga ideje 2017. január 26. 14.00 óra. Ezen olyan tanulók vehetnek részt, akik az előző felvételin alapos indokkal nem tudtak megjelenni.

2017. február 9-ig értesítik a tanulókat az írásbelik eredményéről.

A szóbeli vizsgák – ahol van ilyen – február 20 és március 9. között zajlanak.

Március 10-én teszik közzé az intézmények a jelentkezők felvételi jegyzékét.

Március 16-17-én van lehetőség módosítani a jelentkezési lapokon, vagyis azon, hogy a tanuló melyik iskolát szeretné megcélozni a felvételi eredményével.

A végeredményt április 19-én alakítják ki, a felvett, illetve elutasított tanulókat április 26-án értesítik ki.

A beiratkozások június 22. és 24. között zajlanak.
 

Nagy változások  a szakmai oktatásban:

A szakiskolák szakközépiskolák lesznek, több évfolyamosak az eddiginél, így aki végzett, választhat, hogy elhelyezkedik a szakmájában, vagy továbbtanul és érettségit szerez, illetve felvételizik. Ennek előnye, hogy nem szorul be senki a szerzett szakmája tanulásába, hanem onnan továbblépésre is van lehetőség, akinek igénye van rá, a három szakmai év után automatikusan továbbléphet a további két évig tartó, érettségire felkészítő tanulmányokra. Aki egészen biztos benne, hogy nem éri be pusztán egy szakma megszerzésével, azoknak az érettségit és OKJ-s szakmát is adó szakgimnázium a megfelelő választás. Utóbbiak megjelenése jelenti a legnagyobb változást, mivel a tantervben is átszerveződés kezdődik az idei évtől. Az előírt új kerettanterv szerint a szakgimnáziumokban csökken a közismereti tantárgyak száma, a szakmába vágó tantárgyak javára. Mivel korábban sem volt túl sok a szakmától eltérő óra, ezt úgy lehetett megoldani, hogy bizonyos tantárgyakat száműztek az órarendből. A biológia, fizika, kémia és földrajz órák némelyike eltűnik, ezekből készül egy összesített tárgy, a komplex természettudomány. A legtöbb szakgimnáziumban a 9. évfolyamon csak ezt tanítják, a későbbiekben pedig csak a szakmához tartozó tárgyakat oktatják.

A szakmai tárgyakból emelt szinten kell érettségizni ezekben az iskolákban. Nem mindegy tehát, hogy milyen sulit választotok, mivel már az első év megrajzolja a további útvonalat.

A különböző szakterületeken az alábbi természettudományi tárgyakat fogják tanulni a diákok (forrás: Eduline):

• 10. évfolyamtól biológia, 11. évfolyamtól választhatóan fizika: erdészet és vadgazdálkodás, mezőgazdaság, kertészet és parképítés, sport, egészségügy, környezetvédelem, szépészet, élelmiszeripar ágazatok
• 10. évfolyamtól fizika, 11. évfolyamtól választhatóan kémia: egészségügyi technika, épületgépészet, gépészet, villamos ipar és elektronika, távközlés, informatika, építőipar, könnyűipar, faipar, közlekedésgépészet, agrár, gépész, közlekedés, szállítmányozás és logisztika, vízügy ágazatok
• 10. évfolyamtól kémia, 11. évfolyamtól választhatóan fizika: kohászat, vegyipar, vegyész, nyomdaipar ágazatok
• 10. évfolyamtól földrajz, 11. évfolyamtól választhatóan fizika: bányászat, közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem, vendéglátóipar, turisztika, optika, földmérés ágazatok
• 10. évfolyamtól biológia, 11. évfolyamtól választhatóan földrajz: szociális, pedagógiai, rendészet és közszolgálat, közművelődés ágazatok
• 10. évfolyamtól fizika, 11. évfolyamtól választhatóan kémia: képző- és iparművészet, hang-, film és színháztechnika ágazatok komplex természettudomány, később pedig választhat az iskola, hogy melyik területet tanítja, esetleg marad a komplex tantárgynál: előadóművészeti és kéttannyelvű iskolák.

A teljes táblázatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán lehet letölteni.

Ennek a rendszernek, bár előnye, hogy nem pazarolja az energiát humán beállítottságú gyerekek fizika oktatására, hátránya is akad szép számmal. Aki bizonytalan érdeklődésű, tehetsége még nem bontakozott ki határozottan, az csak óvatosan válassza ezt az iskolatípust.

Például ha a gyermekünk, akit a középiskolában még a kémia érdekelt, az utolsó pillanatban kitalálja, hogy mégis inkább szociálpedagógiára adja be a jelentkezést, súlyos lemaradásban lesz biológiából, ha pedig csillagász lenne, földrajzból lesz bajban, mivel ezeket a tárgyakat csak annyira ismeri majd, amennyire a komplex természettudomány órák érintik azokat. Hogy ezek tananyaga mennyire lesz kielégítő, illetve elegendő egy utolsó pillanatban eldöntött érettségihez, talán emelt szinten, ez csak később derül ki a gyakorlatban. A rendszer még formálódik, az új tantárgyhoz például tankönyv a tanév kezdetekor még nem létezett.

Alaposan érdemes utánajárni és megfontolni a döntést, mielőtt választotok.

Fotó: en.wikipedia.org