A kamaszkori nagy, első szerelmek egy életre nyomot hagynak az emberben. A boldogságban úszó tini ilyenkor mérget venne rá, hogy kapcsolata örökké fog tartani - így amikor vége szakad, a fiatal úgy érzi, kihúzták a lába alól a talajt, sőt: egyenesen itt a világvége.
Bármi is vessen véget a kapcsolatnak, a szakítás mindenképp hatalmas sebet üt gyerekünk védtelen lelkén. A fájdalmon felül még a megszokott mindennapi rutinja is megváltozik: kimaradnak a délutáni, esti találkozók, és elmarad mellőle az a személy, akivel eddig megbeszélte a legfontosabb dolgait nap, mint nap.
Hogyan segíthetsz neki szülőként? Néhány tanács - hogy könnyebben túlélje ezt a nehéz időszakot.
Ne mondd ki azt a bizonyos mondatot
Soha. Semmilyen körülmények között. Ne próbáld meg azzal vigasztalni, amit már mindenkitől meghallgathatott ezerszer, mégsem enyhít a fájdalmán, csak még szomorúbb lesz tőle. "Ne aggódj, majd jön másik! / Majd lesz jobb is!"
Adj neki időt
Ha visszagondolsz, könnyen felidézheted, milyen fájdalmas is volt az első csalódás. Érdekelt akkor a rendrakás, vagy a közös családi programok? Nem hinnénk. Ilyenkor az embernek egyszerűen szüksége van egy kis egyedüllétre - hagyd, hogy a szobájába vonulva nyalogassa a sebeit, ha épp ahhoz van kedve. Ne erőltesd rá a családi programokat: bár lehet, hogy jót tenne egy kis kimozdulás, ha nincs kedve, ne kötelezd rá, hogy veletek tartson, vagy épp a kistesóival társasozzon. Légy türelmes és ne erőszakoskodj vele, van most elég gondja, baja.
Hallgasd!
Bár a kamaszok nem arról híresek, hogy imádnának csevegni a szüleikkel, de az ilyen mély fájdalom talán megnyitja a gátakat, és az addig csöndben lévő gyerekből elkezd áradni a szó. Hallgasd úgy, hogy tényleg figyelsz rá, és meg is hallod, amit mond. Ne intézd el egy legyintéssel a választ, hisz épp élete legmélyebb érzéseit osztja meg veled.
Ha nem kíváncsi a tanácsaidra, akkor próbáld meg magadban tartani azokat. Lehet, hogy most a legkevésbé sem érdekli, hogy zajlott egy szakítás a 70-es években.
De az is megeshet, hogy egészen külön akarja választani a szerelmi életét a családitól, így megpróbál titeket teljesen kizárni. Ezt is tiszteletben kell tartanod - ne nyaggasd, ne faggatózz, ne akard kierőszakolni a beszélgetést, ha ő nem szeretné.
Ne szidd az exét
Sok szülővel előfordul, hogy ki nem állhatja gyereke választottját, de képes magában tartani a véleményét. Ez eddig becsülendő. Ám amikor a kapcsolatnak "végre" vége szakad, onnantól kezdve gyermekére zúdítja minden kritikáját és a sok felgyűlt sérelmet, amik a - most már - exhez kapcsolódnak.
Ne tedd! A gyerek szakítás után nagyon sebezhető állapotban van, és valószínű, hogy még érez valamit volt párja iránt. Ha ilyenkor elkezded ócsárolni azt a személyt, akit ő eddig tökéletesnek látott, azzal csak gyermekedet fogod magadra haragítani.
Az "Én tudtam előre..." és a "Látod, én megmondtam…" kezdetű mondatok ilyenkor szintén szigorúan tiltólistásak. Igen, te már tapasztaltabb vagy, ránézésre megmondtad, hogy ez lesz a vége. Szuper. Ettől még neki magának kell megtapasztalnia ezeket a dolgokat, és semmi szüksége nincs arra, hogy az orra alá dörgöld: rosszul döntött, holott te már előre figyelmeztetted. Önuralom, mély levegő, és lakat a szájon.
Hagyd, hogy új életet kezdjen
Sokan megújulással próbálják tompítani a lelki fájdalmat - kívül, belül. Bár az érzései nem fognak máról holnapra eltűnni, egy szokatlan hajviselet, vagy új ruhatár azt a látszatot kelti, mintha új életet kezdett volna - amiben persze már nincs helye fájdalomnak.
Angyali szőke haját feketére akarja festeni? Esetleg az évek óta gondosan ápolt és növesztett hajkoronától válna meg oly könnyedén, ahogy őt dobta a barátja? Engedd meg neki. A szakítás utáni megújulás iránti vágy még felnőttkorban is megmarad: nincs benne semmi szokatlan és nem kell aggódnod miatta.
Mutass neki egy új hobbit
Ha már kezd visszatérni "az élők sorába", jót fog tenni egy kis újdonság a hétköznapi életében is. Például egy új sport kipróbálása, színjátszó-kör, rajzklub; akármi, amit szeret, vagy tehetsége van hozzá. Lehet, hogy bármit is ajánlasz neki, azt kapásból elutasítja majd. Na de nincs abban semmi bűn, ha néha véletlenül az asztalon felejted a legizgalmasabb könyveidet, gyermeked pedig könnyen kedvet kaphat egy kis olvasáshoz. Esetleg szórólapokat is ott felejthetsz, amin a hamarosan induló tanfolyamot vagy sportkört reklámozzák, vagy egyszerűen csak egy új, remek mozifilmet - egy bizonyos korban ugye már elfelejt az ember ezt-azt, véletlenül szem előtt hagyhat olyan dolgokat is, amiket amúgy már rég ki akart dobni. :) Sőt, az is elő szokott fordulni egyes családokban, hogy amikor a szülő befejezi az esti netezést, megnyitva felejt néhány ablakot, melyeken épp gyönyörű rajzok láthatóak, amit olyan fiatalok készítettek a közös órákon, akik épp olyan tehetségesen rajzolnak, mint a te kamaszod. Ez nem manipuláció, csak egy kis "reklám" - lehet, hogy szó szerint az orra elé kell dugnod a lehetőségeket, de ebben az állapotban máshogy nem is venné ezeket észre, annyira magába van zuhanva. Szóval kezdődhetnek a memória-gondok, és nyugodtan telerakhatod a lakást olyan kedvcsináló kellékekkel, amiről úgy sejted, örömet okoznának gyermekednek és segítségükkel végre kikapcsolódhatna egy kicsit.
Dicsérd sokat
Vedd észre azokat a dolgokat, amikben jó, ügyes, okos, tehetséges vagy egyszerűen csak szép, mert nagyon jól áll neki az új frizurája. Dicsérd meg minden ilyesmiért, és értékeld, ha valamiben segít neked, ha hasznos tagja a családnak. Segítened kell helyreállítani az önbizalmát, ami most romokban hever - a sok apró dicséret, elismerés jót fog tenni neki.
A szemed azért tartsd rajta
Bár a tinik ilyenkor még hosszabb időre zárkóznak be a szobájukba, mint egyébként, azért figyelj rá nagyon (amikor épp előbújik az odúból). Ha súlyos depresszió jeleit látod rajta, azonnal szakember segítségét kell kérnetek.
Ne dönts helyette
Ha azt veszed észre, hogy az egyik nap még reggeltől-estig búslakodó kamaszod másnap már a következő randit tervezgeti valaki mással, ne kritizáld a döntését. Neki kell tanulnia a saját hibáiból, ezért ne tiltsd meg neki - de az is lehet, hogy most nem lesz igazad, és tényleg jót fog tenni az ismerkedés, a kaland, még akkor is, ha te túl korainak tartod. Ha úgy érzi, hogy pár nap után letelt a gyászidőszak és azonnal ismerkedésbe kezd, ám legyen.
Bár az sem jó, ha gyermeked elindul a felületes kapcsolatok kialakításának útján, de az ő szempontjából talán ez még mindig a jobbik eset, mint ha mély depresszióba zuhanna. Ha 1-2 nap alatt kihever egy szakítást, az arról árulkodik, hogy felületesen éli meg a kapcsolatait, de az is lehet, hogy egyszerűen csak így próbálja feldolgozni a traumát. Kutyaharapást szőrivel - tartja a mondás… Mindenesetre te most csak állj félre és hagyd, hogy ő maga irányítsa az életének legalább ezt a részét - tiltással és kritikával biztos, hogy semmit nem fogsz elérni.
Tudasd vele, hogy bármikor számíthat rád
Mondd el neki, hogy ha épp hajnali 2-kor jön rá a sírógörcs, akkor is felkelthet és kiöntheti neked a szívét. Nem valószínű, hogy ez be is fog következni, de azért tudjon róla: szó szerint bármikor ott leszel mellette, amikor szüksége lesz rád. Lehet, hogy másnap alig tudsz majd ébren maradni, lehet, hogy áldozatot kell hoznod miatta, de ne feledd: ez egy különösen nehéz időszak a számára - nagy szüksége lesz rád és a támogatásodra, még ha nem is mondja, vagy mutatja ki egyáltalán.
Kép: Unsplash / Pixabay.com
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)