Hogy ne legyen mumus az iskola... - 2. rész

Gyermekünk fél a dolgozattól, feleléstől, vizsgától?
Mit tegyünk, ha gyermekünk fontos dolgozat vagy nagyobb lélegzetű kiselőadás előtt áll és álmatlanságban szenved? Reggel egy falat sem megy le a torkán, arcára van írva, mennyire fél a számonkéréstől? Annyira szeretnénk segíteni, de hogyan?

„Igen lényeges, hogy a dolgot ne bagatellizáljuk el ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel, mint: nem lesz az olyan rossz, fog ez menni neked”. Ezt tanácsolja Sandra Rausch, a Mannheimi iskolapszichológiai tanácsadó intézet munkatársa.

A vizsgadrukk jellegzetes tünetei
Nem kísérhetjük el a gyermeket a dolgozatírás helyszínére, nem ülhetünk ott végig mellette, hogy fogjuk a kezét, annál lényegesebb a megelőzésben mutatott aktivitásunk. Ehhez először fel kell ismernünk, valóban vizsgadrukkot érez a gyermekünk?

„Egy nappal a vizsgaszituáció előtt a diákok rosszul alszanak, étvágytalanok, gyakran feszültek, idegesek, rosszul érzik magukat, erősen visszahúzódóvá válnak. Ezenkívül megbetegedés jeleit is mutathatják, hasfájásra, fejfájásra panaszkodnak“, magyarázza a pszichológusnő. Ha a szülők ebben az esetben megengedik, hogy a gyermek otthon maradjon, létrejön az ördögi kör: a gyermeknek nem lesz alkalma belátni, hogy talán nem is olyan félelmetes az a dolgozat vagy vizsga, amilyennek ő hitte.

Mit kezdjünk a tünetekkel?
Fontosak a preventív és időben megtett lépések. „Különösen a kisiskolásoknál, de a felsős és középiskolás korosztálynál is igen jelentős szerepet játszik, milyen elvárásokat tanúsítanak a szülők gyermekeikkel szemben. Kérdezzük meg saját magunktól: Én állítom túlságosan magasra a mércét, vagy a lányom/fiam?“ - mondja az iskolapszichológus.
Tegyük fel, hogy a csemete fél a tollbamondástól, és jogosan, mert tényleg nem megy jól neki, biztosítanunk kell róla, hogy: „te most ennyire tudod, ezt megértjük.“

Idősebb gyermekek esetében a huzamosabb lazsálásnak is lehet az eredménye a vizsgadrukk, vagyis több ízben nem készül fel rendesen a diák a dolgozatokra. A szorongás másik oka lehet még a hibásan megválasztott tanulási stratégia is. Az első rosszul sikerült dolgozat vagy felelés után a gyermek félni fog a következő számonkéréstől. Ilyenkor segíthet, ha leülünk vele és megbeszéljük, eddig milyen módszerekkel készült, mit lehetne ezen változtatni a siker érdekében.

Varázsütésre megszüntethető a félelem? 
A feszült lelkiállapot két egyértelmű tünete a tenyér izzadása és a szívdobogás. Amikor ezt érezzük, tudjuk, hogy a félelem okozza, ettől még feszültebbek leszünk, erősödik a félelemérzetünk.
Elébe mehetünk szorongásunknak „testi síkon lazítás útján”, mondja Sandra Rausch. Tudnunk kell, hogy a relaxációs gyakorlatokat nem mindenki szereti, ezért van egy másik, azaz kognitív megoldás is, amikor gondolati síkon próbáljuk meg legyőzni a stresszt. Az olyan belénk ivódott mondatokat, mint: „én ezt nem tudom”, „nekem ez nem megy” pozitív tartalomba fordítjuk át: „tulajdonképpen jól felkészültem, most sikerülnie kell”.

Néhány jó tanács, gyermekünk hogyan kezelje „lazán” a vizsgahelyzeteket
Álljon itt néhány gyermekünk szorongását előidéző jellegzetes helyzet és annak megoldása.

Csemeténk jól felkészült, mégis este, mikor lefekszik, erőt vesz rajta a félelem a soron következő feleléstől, dolgozattól.
Itt alkalmazzuk a „gondolat-mozit”: a gyerek képzelje el azt a helyzetet, amikor felel, kiselőadást tart, dolgozatot ír. Vegyük számba közösen, milyen problémák léphetnek fel? Hogyan viselkedjen ekkor a gyermek? „puhatoljuk ki kérdések segítségével, hol adódhatnak gikszerek, aztán egyszerűen beszéljük át vele a konkrét helyzetet”, javasolja az iskolapszichológus.  

1. szituáció: kiosztották a feladatlapokat, a diákot pedig olyan érzés keríti hatalmába, mintha agya helyett vattacsomókkal lenne tele a feje. Már csak arra tud gondolni, „semmit sem tudok!”
  A varázsszó itt a „várakozás”. Az első pillanatokban a gyermek szervezete talán még nem választotta ki azt a megfelelő adrenalin mennyiséget, ami a feladatok megoldásához szükséges. A legjobb, amit ilyenkor tehet, hogy kivár egy kicsit. Szépen nyugodtan elkezdi, előlről tanulmányozni a feladatokat és a számára legkönnyebben megoldhatóval fogja kezdeni.

2. szituáció: gyermekünk nem tud megbirkózni egy bizonyos feladattal. Jó tanács: szedje össze a gondolatait. Ezt a gyermek úgy érheti el, hogy kicselezi a nagyagy kérgi területeit. Agyunknak ez a része úgy működik, hogy kétféle tevékenységet egyszerre nem képes tudatosan irányítani. Amikor gyermekünk pánikba kerül, nem tud odafigyelni a be- és kilégzés közötti egyenletes kis szünetek betartására. Ha képes erre koncentrálni néhány pillanat erejéig, akkor ismét fel tudja venni a harcot a következő feladattal.

3. szituáció: A gyermeknek kiselőadást kell tartania, hirtelen azt fogja érezni, hogy teljesen üres a feje. Ezekben a pillanatokban segít a varázsgolyó. (Stresszlabdának is szokták nevezni). Adjunk a gyereknek egy kis fagolyót, gumilabdát, apróbb gyűrögethető szivacslabdát, ami elfér a zsebében és mindig nála lehet. Amikor jön a félelem, csak előveszi és szorongathatja, gyúrhatja, ahogy csak bírja. Egy rövid utalással a gyermek az osztály felé is kifejezheti, hogy most izgul. Ez egyáltalán nem kínos, sőt szimpatikus gesztus, hiszen a legtöbb gyermek számára ismerős ez a helyzet.

Beszélgessünk gyermekünkkel, próbáljuk ki! Előbb-utóbb megtaláljuk a gyermeknek megfelelőt, amelyik neki igazán beválik, amelyik neki igazán segít!

Sok sikert!

A cikk további részei:

Hogy ne legyen mumus az iskola...
Hogy ne legyen mumus az iskola... - 3. rész