Az ötletet, hogy blogbejegyzés szülessen a témából, Nagy Erikának köszönhetjük, aki az egyik Facebook csoportban indított kérdésével számos pedagógust késztetett arra, hogy megossza emlékeit és tapasztalatait.
Először is Erika bemutatkozása és néhány gondolat arról, miért is tette fel a kérdést a csoportban, miért foglalkoztatja ez a téma:
55 éves vagyok, 2 felnőtt fiú édesanyja. 37 éve dolgozom óvónőként, közel 20 éve a Sándorfalvi Pipacs Óvodában. Elkötelezett híve vagyok a részképességek játék általi fejlesztésének. Nemrégiben végeztem el Kulcsár Mihályné mozgásterápiás képzését (Pontos neve: Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására), ahol arról tanultunk, hogyan függ össze a mozgás az idegrendszer érésével és hogyan lehet a részképességek fejlődését megfelelő mozgássorozatok végzésével elősegíteni.
Régen is, de a tanfolyam óta még inkább keresem a lehetőséget arra, hogy minél több mozgásos játékot játsszunk az ovisokkal. Igyekszem elérni, hogy a gyerekek szeressék meg ezeket, és szabadidejükben maguktól is kezdeményezzék. Annál is inkább, mert szeretném, ha már korán ráéreznének a gyerekek az együtt játszás örömére, és később is gyakran ezt választanák a számítógépes játékok helyett.... Ennek érdekében most egy bemutatóra készülök, ahol nagycsoportosaimmal bemutatnánk a kollégáknak néhány jól bevált mozgásos játékunkat, hogy kedvet csináljunk nekik is ilyeneket tanítani. A játékok kiválasztásának szempontja pl. az egyszerűség, az élvezetesség, a feledésbe merült régi mozgásos gyerekjátékok felelevenítése, az, hogy a gyerekek egymás közt önállóan (óvónői beavatkozás nélkül) is kezdeményezhessék. (Pl. ugrálókötelezés, labdaiskola, sántaiskola, gumizás, hullahoppozás, fonaljáték, hipi-hopi, Vöröspecsenye, tapsolós játékok halandzsa mondókákkal, Kelj fel Jancsi, Tolvajlépés, Adj király katonát, Tüzet viszek, Gyertek haza ludaim, Csön- csön gyűrű, Labdacica, Árokfogó, versenyfutás, kötélhúzás, Székfoglaló, sörgés, Mókusok ki a házból, Hátulsó pár előre fuss, stb.)
Van játékgyűjtemény könyvem, de eszembe jutott, hogy lehetnek olyan régi kedves játékok, amik mostanában már feledésbe merültek, vagy a könyv leírása alapján esetleg nem keltették még fel az érdeklődésemet, pedig nagyon is jók. Ezért kezdtem el kérdezgetni az ismerősöket erről a témáról.
Lássuk akkor, milyen játékötletek merültek fel.
Nosztalgikus játékaink - régi mozgásos játékok gyerekkorunkból
1. Kelj fel Jancsi!
A játékterület egyik szélén egymás mellett egy sorban felállnak a játszók. Tőlük kb. 25-30 lépésre áll, velük szembefordulva az egyik gyermek. Ő az első pajtásának ezt mondja : "Kelj fel Jancsi!", mire az megkérdezi: "Hány órára?" Ezután mond egy számot és utána egy lépésfajtát, amit az illetőnek meg kell tennie. Ilyen lehet pl.három tyúklépésnyire, két óriáslépésre, hét békaugrásra,egy forgásra, stb.
Most a következő gyerekkel megismétlődik ugyanez, majd így megy tovább a játék. Ha mindenki sorra került, akkor elölről folytatják a beszélgetést.
Győz az, aki először ér a túlsó oldalra az irányító mellé. Minthogy ennél a játéknál nem egészen az ügyesség dönt, hanem az egyéni kedvezmények, nem igazságos a győzelem. Mégis jól fegyelmez, figyelmet fejleszt, ötletességre és humorra is módot ad. A barátoknak nyújtott kedvezmény erős összetartozás érzést fejleszt.
A leírás eredeti lelőhelye ITT.
2. Hogyan keljünk át a folyón, Matróz bácsi?
Sorba állnak a gyerekek, velük szemben áll a matróz bácsi pár méterre-köztük a képzeletbeli folyó. Megkérdezik"Hogyan keljünk át a folyón matróz bácsi?" A matróz bácsi pedig válaszol: páros lábon, szökdelve, óriás járásban stb. Ha a gyerekek elértek a matróz bácsiig, akkor helyére más kerül. Ha kicsi a hely, akkor oda-vissza lehet játszani, és csak ezután új matrózt választani.
3. Nemzetes
Felrajzolunk egy nagy kört, annyi részre osztjuk, ahányan játszunk. Majd mindenki választ egy országot. Oviban lehet állatokkal, virágokkal stb is játszani. Egy labdát középre helyezünk, majd valaki mondja - legyen az a híres nevezetes ország melynek neve: - mond egy választott országot. Aki ezt az országot választotta, felkapja a labdát és azt mondja mialatt a többiek szerteszét futnak, hogy 1,2,3 állj! Ekkor mindenkinek meg kell állnia. A labdásnak valakit ki kell dobni közülük. Ha sikerült egy életet elvesztett az eltalált. 5 élettel szoktuk játszani.
4. Fűnyírózás ugrókötéllel
Kicsiknél mindenképpen felnőtt álljon középen, nagyobbaknál már akár kiválasztás alapján ügyesebb gyerek is kerülhet középre, aki az ugrókötél egyik végét fogja és forgatja körbe. A többiek a köríven állnak és amikor odaér a kötél, átugorják. Nagyon jól fejleszti a koncentrációt, az ugráskészséget, és nem mellesleg nagyon jó móka. :)
5. Kiütős, kidobós, düngetős
Labdával kell játszani, többféle szabállyal is működik. A legegyszerűbb, hogy van egy kiütő, nála van a labda. A többiek szaladnak körülötte. Akit eltalál a labdával, az kiesik. Egyik változata lehet a fentebb említett nemzetes.
6. Métázás
A métáról remek leírást található a Wikipédián.
7. Várméta
A várméta a méta játék egyik fajtája, amelyről ITT tudhatsz meg többet.
8. Legyes
Sorban állnak a gyerekek, egy valaki szemben velük és dobálja nekik a labdát. Ha elkapják, akkor egy léggyel többet gyűjtöttek. Aki legelőször eléri a 10-et, az nyert. A móka akkor jön hozzá, ha cseles a dobó, másra néz, úgy dob, vagy mégsem dobja el és szétnyitják a kezüket, amiatt pedig a legyek elszállnak. Remek figyelemfejlesztő játék.
9. Bolházás, labdacica, középcica
Amikor 2-en dobálja egymásnak a labdát, a harmadik közöttük van, és el kell kapnia. Ha elkapta, helyet cserél a dobóval.
10. Falra labda
Falra labda dobálása különböző módon ismételve, számolva. Régen mi felnőttek is sokat játszottuk, hisz egyedül is lehet, vagy többen, versenyezve. Variációk: két kézzel, egy kézzel, ugrálva, fordulva, pattintva... Aki leejti, kiesett.
11. Duna, Tisza, Dráva, Száva
Körben állunk, az alábbi mondókára dobjuk egymásnak a labdát. Akire az utolsó szótag jut, az egy lábon, guggolva stb. folytatja. Ha elrontja, kiesik.
" Duna, Tisza, Dráva, Száva, törjön ki a lábad szára."
12. Komám asszony, hol az olló?
Minden játékos egy fa mellett áll, kivéve egyiküket, a szabólegényt, aki nem találja az ollóját. Odamegy az egyik fához és megkérdezi az ott állót :"Komámasszony, hol az olló?" Erre a megkérdezett valamelyik gyermek nevét mondja és odamutat pl. "Zsuzsinál!". A szabólegény most Zsuzsihoz megy és megismétli a kérdést.Eközben a többiek helyet cserélnek egymással vigyázva arra, nehogy a szabólegény odajöjjön a fához. Aki először megérinti a fát, az marad ott. Járkálás közben a kérdező állandóan figyeli, mikor marad üresen egy fa, hogy lefoglalja magának. Ha ez sikerül neki, a fa nélkül maradt gyerek lesz a szabólegény és a játék tovább folytatódik. Akkor lesz érdekes és változatos, ha mindenki lehetőleg gyakran cseréli a helyét, mert csak így nyílik alkalom a gyakori szerepcserére. (Leírás eredeti forrása ITT.)
13. Hol mérik a sört? Hol mérik a fagyit?
Az előző játékhoz hasonló, csak más kérdést tesznek fel a gyerekek.
14. Ántákáténusz szó-ó-rá
Ántákáténusz szó-ó-rá
omá náó náó ti-ti-ti
omá náó náó ti-ti-ti
o en dzsó fix.
Körben állunk és a tenyerünket érintjük össze úgy, hogy a jobb kezemmel tartottam a mellettem álló tenyerét (tenyereink az ég felé néznek), a bal kezem pedig a bal oldalon mellettem álló kezében van. Amikor elindul ez a dal, akkor egy valaki (előre megbeszélve) elkezdi a taps-sorozatot, azaz a bal kezével beleütött a jobb kezén fekvő kézbe, az tovább...A fix-nél pedig az a cél, hogy ne találja el a tapsoló, tehát el kell rántani.
15. Színcápa
Egyik sorban felállnak a gyerekek, akiknek majd át kell jutni a másik oldalra anélkül, hogy a színcápa (az egyik kiválasztott gyerek) meg ne fogja. A színcápa háttal állva a gyereksornak, kitalál egy színt és bemondja azt a gyerekeknek, majd megfordul a gyereksor felé. Akin van olyan szín, az simán “átúszhat” a másik oldalra. Viszont akin nincs olyan szín, akkor annak – miután a többiek átúsztak – át kell futnia úgy, hogy a színcápa el ne kapja, mert különben ő lesz a következő színcápa.
Ennek egy változata, amikor csak azok szaladnak át, akiken van olyan szín, méghozzá úgy kell ezt megtenniük, hogy ne kapja el őket a színcápa.
16. Árokcica
Az árokban levő „cica” igyekszik megfogni az árkon keresztül ugrókat, akik az árok mindkét oldalán szétszórva helyezkednek el. Akit megérint közülük, azzal szerepet cserél. További változatról ITT olvashatsz.
17. Tolvajlépés 1, 2, 3
Egy játékos egy fal vagy fa mellé áll hunyónak. A többiek tőle 25-30 méterre felállnak egy sorban. A hunyó hátat fordít a sornak, és hármat számol, hangosan. Ez alatt a többiek megindulhatnak, és léphetnek egyet kettőt a hunyó felé. Több lépésre nincs idejük, mert a hunyó a három után egyet tapsol és visszafordul. Akit mozdulni lát, visszaküldi az indulóvonalhoz. Aztán megint megfordul, számol, tapsol - és így tovább. Akik már közel vannak hozzá, azokat figyeli legszigorúbban a hunyó, hogy visszaküldhesse őket az induláshoz. Előbb-utóbb mégis eléri valaki a hunyó helyét, ráüt a falra vagy fára, s most már ő lesz a hunyó. Minden játékos köteles engedelmeskedni a hunyónak s vita nélkül visszamenni, ha küldik. Az játszik jól, aki óvatosan lép, nem lendül bele nagyon, mert sokszor megeshetik, hogy a lépésnél elveszti az egyensúlyát, s nem tud mozdulatlan maradni, mikor már visszafordult a hunyó. (Leírás forrása ITT.)
18. Gyertek haza, ludaim!
Egyik legismertebb játék, sok intézményben ma is megtanulják a gyerekek, Márton napkor előszeretettel veszik elő a pedagógusok is ezt a játékot. A Néprajzi Lexikon leírása ITT található.
19. Ugróiskola
Ez a játék külön bejegyzést is megérne, annyi fajtája ismert. Mi is írtunk már itt a Pompás Napok blogon kettőt is: egyik bejegyzésünk ötleteket ad ugróiskola rajzoláshoz, a másik a beltéri változatokat mutatja be.
20. További eszközös játékok
Egy régebbi bejegyzésünkben régi eszközös játékokat mutatunk be, olyanokat, amelyeket kevésbé ismerünk, szeretettel ajánljuk.
Aki nem hiszi, járjon utána!
A Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni. Pedagógusképzésekkel, felnőtt meseműhelyekkel, interaktív mesés alkalmakkal és hagyományőrző programokkal akár házhoz is megyünk.
Írjatok a pompasnapok@pompasnapok.hu címre, hogy személyre szabott programot alakíthassunk ki!
Előadásainkra, képzéseinkre várjuk a szülőket, pedagógusokat, gyerekekkel foglalkozó szakembereket, meseszerető felnőtteket.
További inspirációért látogassátok meg Mesetárunkat és Játéktárunkat!
Ajánljuk figyelmetekbe kiadványainkat, amelyekben kidolgozott mesefeldolgozásokat találtok. Az elektronikus módszertani anyagok az intézményi keretekhez illeszkednek és segítik az óvodás és kisiskolás korosztállyal való foglalkozást.
Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!
Látogassátok meg weboldalunkat: www.pompasnapok.hu
Érdemes csatlakoznotok szakmai közösségeinkhez, ahol óvodás és kisiskolás korosztályok számára népi játékokkal és népmesékkel kapcsolatban kérhettek tanácsot vagy oszthattok meg tapasztalatokat.
Forrás: Pompás napok blog
Pompás Napok - nevelés játékkal és mesével. A népmesét
középpontba helyezve, a népi kultúra elemeivel kiegészítve (népi
játékok, népdal, tárgyalkotás) komplex népmese-foglalkozásokat
készítünk. Az Oktatási Hivatal által akkreditált módszertanunk a
folklór, a meseterápia és tudományos kutatások eredményeire
épül. Oktatásaink, előadásaink és e-bookjaink a pedagógusokhoz,
szülőkhöz és gyerekekkel foglalkozó szakemberekhez szólnak.
Gyermekeknek szóló programjaink élményközpontúak, komplexek,
ezáltal mindenki talál kapcsolódást a meséhez.
.jpg "Pompás napok")
Kapcsolódó cikkeink:
- Tavaszi népi játékok
- Régi játékok kezekkel és ujjakkal, melyek észrevétlenül fejlesztik a finommotorikát
- Kismotor, futóbicikli, kerékpár: így fejlesztik a gyerekeket észrevétlenül a járgányok
- Egy ősi játék, amiről sosem gondoltad volna, hogy mennyire fejleszti gyermeked - a hintázás csodálatos hatásai
Kép: Alena Ozerova / shutterstock
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)