Kagylóból, csigából...

Készíthetünk kis figurákat, vagy szép képeket a gyűjtemény felhasználásával. Lányok biztosan szívesen ragasztanak tele egy dobozfedelet apró kagylókkal, melyben remekül elrejthetők  a kincsek, ékszerek.

Apróbb díszek készülhetnek a polcra, ha egy gombócnyi sógyurmát használunk alapnak, ebbe nyomunk bele kagylókat, csigákat. Ha viszont csak egy darab papírt tudunk előkeríteni háttérnek, erre ragasszunk képeket.

Nagyobb testű kagylót fektessünk szétnyitva a papírra (a kagylóhéj legyen felül, a belsejét ragasszuk oda). Nem baj, ha a két fele különválik, sőt! Az egyik darab lesz a pillangó egyik szárnya, a másik a másik szárnya. A kettő közé beilleszthetünk egy hosszú csigát, esetleg makkot, fadarabot, ez lesz a pillangó teste. Már csak csápnak kell keresnünk apróbb gallyakat, vékony pálcikákat.

Ha nem tetszenek a természetes színek a saját készítésű pillangón, akkor most jön az ecset. Jól fedő festéket válasszunk, aztán próbálkozzunk kedvünkre, színezzük ki a szárnyakat, fessünk hátteret a képre.

Még elegánsabb lesz a kép, ha keretbe foglaljuk. A lapot vágjuk ki a megfelelő méretűre, helyezzük el rajta a pillangót, aztán ragasszuk körbe egészen kicsi kagylókkal, csigákkal. Ezeket is lehet lakkozni, esetleg színezni. Legvégül keressünk megfelelő helyet a lakásban, és függesszük ki a kész képet!