A gyermekek jogai 15 pontban

Kercsó Dorottya | 2019-01-29 11:51

Bár egyre több felnőtt ismeri és tartja tiszteletben a gyerekek jogait, még mindig van hova fejlődnie ezen a téren a társadalomnak.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a 24.hu a gyerekjogok 15 területét szedte össze.

A cikk 2019-ben frissült utoljára.

A gyermekek jogai

1. Az információhoz való jog

A gyereknek joga van hozzá, hogy tájékoztassák az őt érintő kérdésekről. Joga van tudni, ha oltásra viszik az orvoshoz, hogy a nagymamája meghalt és nem „elutazott”, és egyéb kérdéseire is korának megfelelően, de mindig őszintén kell válaszolni.

2. A testi integritáshoz való jog

A gyereknek nem kell semmi olyan gyengéd érintést eltűrnie, amit nem szeretne. Itt nem csupán a szexuális zaklatásra kell gondolni: nem kötelező megpuszilni a rokon nénit vagy a szomszéd bácsi ölébe ülni. Időnként még pedagógusokkal is előfordul, hogy minden rossz szándék nélkül, de túl közvetlenül közelednek a diákokhoz, van, aki még a középiskolásokat is ölelgeti úgy, hogy nekik az már kellemetlen. A gyereknek – bármilyen életkorú – joga van nemet mondani erre.

3. A szabad játékhoz való jog

Régóta tudjuk, hogy semmi nem fejleszti a gyereket annyira, mint a szabad játék. A kicsinek joga van a szabadidőhöz, hogy ne legyen minden perce betáblázva.
Az első 6 évben alapozódik meg a személyiségünk - ezt követően már csak mennyiségi változás történik. Nagyon fontos lenne, hogy ez az időszak szinte csak a szabad játékokról szóljon: a kisgyermek idejének 90%-át kellene kitennie. Nem szabad játék, ha leülteted az otthoni játéktornyok mögé, sem az, ha kiviszed a játszótérre: engedd ki inkább egyszerűen az udvarra vagy a kertbe, és csak távolról figyeld, hagyd, hogy ő irányítson. Lássa, hogy a közelben vagy, mégis ő dönthet a játékban mindenről. Dobó Katalin, óvónő szerint a gyermek első 12 (!) évében semmilyen foglalkozásra nem kellene elvinni a gyerekeket, mindössze szabad játékra lenne szükségük.

4. A véleményalkotáshoz való jog

A gyereknek joga van a véleményéhez, és ahhoz, hogy ezt a megfelelő keretek között, kulturált módon ki is fejezhesse. A gyereket nem szabad elhallgattatni a családban, és az iskolának is lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a gyerekek kifejezhessék a véleményüket, és ezt ésszerű határokon belül figyelembe is kell vennie.

5. A saját képmáshoz való jog

Nagyon óvatosnak kell lenni a közösségi média használatával akkor, ha a gyerekünkről van szó. Onnantól, hogy képes a kérdésben véleményt nyilvánítani, tilos bármit az engedélye nélkül kiposztolni róla. Kisebb gyerekek esetén nagy körültekintéssel járjunk el, ne vigyük túlzásba a babafotók feltöltését, és csak olyasmit osszunk meg róluk, ami később sem lesz kínos számukra.

Olvasd el ezt is: Te is sok mindent megosztasz gyermekedről a neten? Ne tedd!

6. A mosdóhasználat joga

Ezen a téren mintha visszaesés következett volna be az elmúlt évtizedekben: míg 25 éve egyértelmű volt, hogy egy alsó tagozatos kimehet akár óra alatt is a mosdóba, ma ezt egyre több iskolában tiltják meg, ami időnként akár rendkívül megalázó „baleseteket” is eredményez. Szülőként tudnunk kell, hogy gyermekünk az iskolában is bármikor kimehet vécére, ha szükségét érzi, és ha az intézmény ezt ellehetetleníti, nekünk kell a gyerek nevében is a sarkunkra állnunk.

7. A félelemmentes tanuláshoz való jog

Az iskola dolga a tanítás és a nevelés, nem pedig a félelemben tartás. A gyereknek joga van a tanuláshoz, a fejlődéshez és ahhoz, hogy mindez szeretetteljes, nyugodt környezetben valósuljon meg.

8. A családhoz való jog

Minden gyereknek joga van, ameddig csak lehet, a saját családjában nevelkedni. Ha súlyos veszélyeztetettség miatt ki is kell emelni onnan, joga van a családjával kapcsolatot tartani. Válás esetén joga van mindkét szülőjéhez, sem a bíróság, sem pedig a másik szülő nem tilthatja el őt az apjától vagy az anyjától.

9. Az egyforma elbíráláshoz való jog

Mindenki jogai addig tartanak, amíg a másikéit nem sérti. Senkinek sincsen több vagy kevesebb joga, mindenkinek tiszteletben kell tartania a másikat.

10. A magánélethez való jog

A gyereknek is joga van a privát szférához: ha úgy látja jónak, magára csukhatja az ajtót, naplóját, telefonjának tartalmát nem szabad elolvasni. Ha a tanár órai levelezésen kapja a diákokat, a levelet elveheti, kidobhatja, de súlyos jogsértés, ha elolvassa, főleg, ha a tartalmát az osztállyal is megismerteti.

11. A biztonsághoz való jog

A gyereknek joga van a biztonságos környezethez úgy a való életben, mint az interneten.

12. A szexuális felvilágosításhoz való jog

A gyerek szexuális nevelésének már egészen kicsi korában el kell kezdődnie. Ismernie kell a nemi szervek nevét, és azt, hogy ezekhez az engedélye nélkül senki nem nyúlhat. Életkorának megfelelően fel kell világosítani a szexualitásról, és soha nem szabad hazugságokkal félrevezetni őt („A gólya hozza” és társai).

13. A nemet mondáshoz való jog

Ezt a jogát a kisgyerek már egészen kicsi korától gyakorolja, ha a szülei nem fojtják el benne. Bármilyen életkorú gyereknek joga van nemet mondani, és amennyire lehetséges, a szülőnek ezt tiszteletben is kell tartania. A nemet mondás képessége felnőtt korban rendkívül fontos az egészséges határok betartásához.

14. A tisztességes hangnemhez való jog

Noha ma már egyre többen tudják, hogy a gyermek fizikai bántalmazása tilos, a szóbeli agressziót nagyobb elfogadás övezi, pedig ugyanolyan káros. Tilos a gyermeket megalázni, becsmérelni, trágárul beszélni vele. Annak eldöntésében, milyen hangnem engedhető meg egy gyermekkel, segít, ha egy felnőttet képzelünk a helyébe: amit egy felnőttnek nem mondanánk, az egy gyerekkel szemben sem elfogadható.

15. A segítséghez való jog

A 18 éven aluli gyermekek törvényes képviselői a szüleik. Elsősorban az ő dolguk biztosítani, hogy gyermekük jogai maradéktalanul érvényesüljenek, de az egész társadalomnak felelőssége van abban, hogy a legfiatalabb generáció ép lélekkel érje el a felnőttkort.

A gyermekek jogai az iskolában

Vécére menni, ha szüksége van rá. Inni, ha szomjas. Ha szükségét érzi, átmozgatni a tagjait.
Megtanulni, hogyan gondoskodhat a saját alapvető szükségleteiről.
Játékok és gyakorlatok segítségével megismerni és kimutatni az érzéseit.
Felfedezni a körülöttünk lévő világot. Próbálkozni, gyakorolni, tévedni, hibázni. A saját tempójában tanulni.
Teljesen megérteni a tananyagot mielőtt számon kérik rajta.
Véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben oly módon, hogy azt a felnőttek figyelembe is vegyék.
Ha téved vagy hibázik, akkor ne ítélkezzenek felette, és ne szégyenítsék meg! Ne ítélkezzenek felette azért, mert más, mint a többiek.
Ne büntessék, és ne alkalmazzanak vele szemben erőszakot. Fegyelmezéssel, önszabályozással és pozitív megerősítésekkel tartsák be a szabályokat.
Ha a tanár órai levelezésen kapja a diákokat, a levelet elveheti, kidobhatja, de súlyos jogsértés, ha elolvassa, főleg, ha a tartalmát az osztállyal is megismerteti.
Ne hasonlítsák össze, és ne versenyeztessék a többiekkel. Úgy tekintsenek rá, mint egy önálló lényre, akinek saját véleménye, jellemzői, tehetsége van.
Az ő legfőbb érdeke érvényesüljön minden őt érintő döntésben.