A megkésett beszédfejlődés fogalma
Tipikus nyelvi fejlődés esetén az első szavakat 10-18 hónapos korban mondják ki a gyermekek. Ezt a fejlődési mérföldkövet a gőgicsélés és a gagyogás előzi meg. Az előbbi 3-6 hónapos korban figyelhető meg, ahogyan a gyermek a hangjával játszik, az utóbbi 6 hónapos kor után a már egyre inkább anyanyelvi hangzókészlettel történő halandzsázást jelenti.
Régebben úgy tartották, a gyereknek 3 éves koráig „jogában áll hallgatni”, ma azonban egyre inkább terjed az a nézet, hogy komolyabb problémákat lehet megelőzni, ha nem várunk ilyen idős korig a fejlesztéssel. Ezért a ma uralkodó álláspont szerint megkésettnek tekinthető a beszédfejlődés akkor, ha a gyermek a második születésnapjára nem rendelkezik legalább 50 szavas aktív szókinccsel.
Mindez nem feltétlenül jelent komoly problémát. Különösen fiúknál gyakori, hogy valamivel a második születésnapjuk után hirtelen megindul a beszédük, ezért az ő esetükben legtöbbször nem is kezdenek terápiába 2,5 éves koruk előtt. Mivel a lányok fejlődése e téren hagyományosan gyorsabb, ha kislányunk 2 évesen még nem igazán mond semmit, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.
A jelenséghez néha egyéb problémák is társulnak: megkésett mozgásfejlődés a nagymozgások területén, fáradékonyság, nehéz tájékozódás, illetve egy idő után a kommunikáció nehézsége miatt fellépő magatartásproblémák.
Súlyosabb kórkép az akadályozott beszédfejlődés, azaz a diszfázia, amely mindenképp indokolja a fejlesztés gyors megkezdését.
A megkésett beszédfejlődés okai
A jelenségnek több oka is lehet:
• Öröklődés: Az esetek 20 százalékában apai ágon halmozódás figyelhető meg
• Lassabb agyi érés
• Méhen belüli, születés közben vagy azután történt agyi sérülés
• Koraszülöttség
• Általános ügyetlenség
• Ingerszegény környezet
Fejlesztés otthon
Gyanúra adhat okot, ha a baba nem kezd el gagyogni, vagy ha a beszéd megindulásakor nem következetesen helyettesíti a hangokat (pl. a labdát hol daddának, hol jappának mondja).
A következő praktikákkal segíthet a szülő:
• Ismétlődő szituációkban használjuk mindig ugyanazokat az egyszerű szerkezeteket!
• Tartsunk kiszámítható napirendet, ahol az egymást követő tevékenységeket mindig ugyanazokkal a szavakkal kísérjük.
• Meséljünk, mondókázzunk sokat a gyereknek
• Dicsérjük sokat, ha látjuk rajta az igyekezetet, hogy ki szeretné fejezni magát
Gyanú esetén minél előbb kérjük szakember – elsősorban logopédus – segítségét! Minél idősebb ugyanis a gyermek, annál valószínűbb, hogy a lemaradást nem fogja tudni magától behozni. Ilyen esetben a nagyobb gyerek nehezen fejezi ki magát, anyanyelvét nem használja helyesen, gyakran fullad makogásba a mondandója. Ez nem csak az iskolai teljesítményét hátráltathatja, hanem a kortárskapcsolaira is negatívan hat.
Ne várjunk tehát 3 éves korig a fejlesztéssel! Minél fiatalabb korban ismerik fel a problémát, annál valószínűbb, hogy iskolakezdésre akár teljesen sikerülhet felszámolni a lemaradást.
Kapcsolódó cikkeink:
- Megkésett beszédfejlődés
- A tabletező kisgyerekek később kezdenek beszélni
- Nem beszél a gyerek?
- Okos, de ügyetlen: miért ilyen ez a gyerek? - Érzékelési zavarok, amikről még keveset tudunk
Kép: Skitterphoto / pixabay
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)