1. A leendő apukák nem tudnak mit kezdeni a várandósság tényével. Még akkor sem, ha sokat vártak a babára, mert ők a várakozást sem élik meg drasztikusan.
Él a köztudatban egy mítosz, mely szerint az apukák számára a gyermekvállalás szó szerint teher. A nő mindig hamarabb érett az anyaságra, az apukákat nyüstölni kell, vagy ne adj' Isten becserkészni. Mintha az apuka csak egy kellék lenne a "babaprojektben". Ezt egyes cikkek, könyvek szinte kész tényként kezelik, és nem látják az érem másik oldalát. Azt gondolom, nem lehet az emberi érzésekről ilyen általánosságban beszélni! Az elhúzódó babavárási időszakot és a meddőséget a férfiak is megélik, és itt sem mindenkire érvényes az a sztereotípia, hogy nem szívesen beszélnek róla. A múltkor egy apukával éppen arról beszélgettünk a rendelőben, milyen sokat jelentett neki, hogy a gyermekvárás ideje alatt két barátja is hasonló problémával küzdött.
2. Az apukák nem tudják úgy átélni a várandósság szépségeit mint az anyukák. Az apukák számára a terhesség: megváltozott, folyamatosan hízó, hisztiző feleség, akit ki kell szolgálni; szexmegvonás; kényszerű részvétel az orvosi vizsgálatokon, szülésen.
Ezeket a "kedves" jelzőket, melyekkel a várandós nőket illetik, nem egy helyen olvastam. Mintha természetes és elkerülhetetlen lenne, hogy mindenkinél minden "mellékhatás" jelentkezik. Egy jó párkapcsolatban az apuka számára nem a szexmegvonással lesz egyenlő a várandósság. Azért sem szeretem ezeket az általánosításokat, mert ha valaki komolyan veszi őket, még az is előfordulhat, hogy valóban eltávolodik a párjától.
3. Az apukák automatikusan féltékenyek a kisbabára.
Az első gyermek érkezése valóban megváltoztatja a család eddigi felállását, ez természetes. Nyilvánvaló az is, hogy eleinte mindenki a helyét keresi az új családban. A baba pedig mindkét szülő figyelméből nagyon sokat kap. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az apuka is rengeteg szeretetet kap a picitől, töltődik a gyermeke szeretetéből. Tehát nem az anya egyszemélyes feladata a baba és az apuka érzelmi igényeit kielégíteni! Egy családról beszélünk, ahol mindenki mindenkitől kap és mindenkinek ad, ez a rendszer.
4. Egy apuka nem tud mit kezdeni addig a gyerekkel, amíg az nem beszél.
Ügyetlen a kisbaba gondozásában, nem szeret pelenkázni stb. Nem is fejteném ki tovább, miért nem igaz ez az állítás úgy általánosságban az apukákra. Nézzünk szét a közvetlen környezetünkben, és máris látni fogjuk az ellenpéldát.
5. Az apukák egész nap dolgoznak. Így este már csak egy kis játékra van idejük. A gyerekkel kapcsolatos feladatok (pl. szülői értekezlet, orvosi vizsgálatok stb.) az anyuka feladata.
Ha most készítenék arról egy statisztikát, milyen arányban keresik fel a gyermekpszichológiai magánrendelésemet az anyukák és az apukák, közel fele-fele arányú lenne az eredmény! Az apukák ugyanúgy, ha nem jobban aggódnak, hogy mit rontanak el a gyermeknevelésben, miért dacos a gyerek, hogyan kezeljék a kamaszt, mi legyen az iskolai konfliktus megoldása. Egyszer egy apuka meg is jegyezte, mennyire méltánytalannak tartja, hogy az ő szerepükről olyan kevés szó esik a gyermeknevelésben.
Záró gondolatom, hogy ezek az általánosítások több szempontból is károsak! Egyrészt kialakítanak egy sablonos képet az anya és apa szerepéről, ami óhatatlanul meghatározhatja a közgondolkodást. Emlékszem egy fiatal párra, ahol a nő azért nem mert a gyermekvállalásról beszélni, mert félt az elutasítástól, a férfi pedig azért nem, mert úgy érezte ilyen fiatalon nem is normális, hogy gyermeket szeretne. Idővel a feszültség majdnem szakításig fokozódott, és megdöbbentő volt az a tisztázó beszélgetés, amikor kiderült, hogy valójában mindketten szeretnének már gyermeket.
Szerencsére mi emberek elég egyediek és megismételhetetlenek vagyunk anélkül, hogy ilyen sztereotípiák mentén ítéljék meg a viselkedésünket.
Probléma az általánosításokkal az, hogy önbeteljesítő jóslatként működhetnek!
Fotó: www.flickr.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
|
Bojti Andrea - szabadságonKlinikai gyermek- és ifjúságpszichológusElérhetőségeim: Személyre szabott segítség az alábbi oldalon kérhető: Magabiztos Szülők Klubja E-mail: info@bojtiandrea.hu Honlap: https://bojtiandrea.hu Instagram: Bojti Andrea (@gyermekpszichologusblog)> Facebook: Gyermekpszichológus blog |
Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)