A párommal nem éltünk együtt és csak egy dolog volt biztos kettőnk között, hogy szerettük egymást. Most azt gondoljátok, hogy ez elég ahhoz, hogy vállaljuk együtt a gyermekünket....de nem. Én vállaltam a kicsit, ő pedig azt mondta csak egyet tud vállalni "szemmel tart minket".
A terhességem mégis csodálatos 9 hónapja volt az életemnek. Egy rövidke émelygéses időszak után végig kacagtam örömömben az áldott állapotomat. Pocakom növekedése és gyermekem egyre tisztább érzete kiegyensúlyozottá és boldoggá tette a napjaimat. A legtöbb kismama megváltásként várta a szülést, én egy picit talán bántam is, hogy a "kicsikémmel egyek vagyunk" állapotom megszűnik.
Ebben az idilli helyzetben azonban csak a családom volt segítségemre. Iszonyú magányos voltam a társam nélkül. Napról napra egyre több érzés, terv és vágy éledt fel bennem, de nem volt partner akivel ezt megbeszélhettem. Orvosi vizsgálatokra Édesanyám kísért el és ő szorongott velem szülésemet segítve.
Hazudnék, ha azt írnám, szívem nem volt magányos és félelemmel teli. Most kilenc hónapos a kisfiam. Hosszú és nehéz hónapok vannak mögöttünk, mégis soha ilyen boldog nem voltam. A kislegény minden nap új dolgokkal lep meg. A szeme ragyogása, kiegyensúlyozott kacagása élettel tölti meg a házunkat. Hálás vagyok, hogy akár egyedül is, de a gyermekem mellett dönthettem.
Mégis.......kedves egyedülálló apukák és anyukák nem akarjátok megbeszélni valakivel kisebb vagy nagyobb gondjaitokat? Olyan jó lenne néha egy hasonló élethelyzetben élő emberrel csevegni, találkozni és megosztani gondot, bajt vagy örömöt. Hát itt vagyok és nagyon örülnék, ha velem lennétek és írnátok.
Egyedül vártam és nevelem gyermekem |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Légy tanulásra kész!
Válás hatása a gyermek párkapcsolataira
sunil
#73
2007. november 14. 15:00:40 | szerda |
Szia Hajnika!
Nagyon Gratulálok!!!!Örülök, hogy rendben vagytok. Tudom, hogy nem könnyű ez a korai időszak. Kitartást Kicsim! Sok sok boldogságot kívánok Lackónak és Neked is! Szia! Csilla
|
|
|
|
m_ramona
#72
2007. november 14. 13:36:58 | szerda |
Sziasztok!
Eloszor is gratulalok nektek a babakhoz.Biztos vagyok benne,hogy nem konnyu egyedul nevelni egy gyereket,de ugy gondolom,hogy jobb egyedul,mint egy rossz tarssal.Egy rossz kapcsolatban leginkabb a gyerek szenved,aki semmirol sem tehet. En szinten egyedul allo anyuka vagyok,igaz meg csak 7 honapos terhesen.Orulok,hogy nem egy olyan ember mellett kell eljek,mint a gyermekem apja. 3 ev utan jottem ra ,hogy ki is valojaban.A csaladomra es a barataimra szamithatok. Orulok,hogy megoszthattam veletek a gondolataimat. Ramona
|
|
|
|
Hajnika
#71
2007. november 13. 12:49:59 | kedd |
Sziasztok CSilla és Lányok!
Jól eltűntem én is,sajnos oka volt.5 hetet töltöttem a debreceni klinikán a terhességem végén.Rossz volt,de most már azt mondom megérte. November 6-án császármetszéssel megszületett gyönyörűséges kisfiam,Lackó.Ma vagyunk egy hetesek. Legközelebb majd írok bővebben. Üdv.mindenkinek Hajnika
|
|
|
|
sunil
#70
2007. október 31. 14:19:44 | szerda |
Sziasztok Lányok!
Nagyon eltűntetek! Mi újság a babákkal a pocakokban? Ha jól emlékszem ebben a hónapban többen vártátok a szülést?! Ki ne hagyjatok minket az örömhírből!!!! Sziasztok! Keviczky Csilla
|
|
|
|
Hajnika
#69
2007. szeptember 27. 11:30:28 | csütörtök |
Kedves Hajnalka29!
Nagyon elszomorít amit írtál.Attól még hogy az apuka támogatna titeket,még nem robbanna szét a családja.Igen,kicsit kockázatot vállal,hisz a családi kasszából eltűnő forintokat észre is lehet venni,viszont azzal is kockáztatott hogy te vagy-voltál neki. Én tényleg beszélnék vele,elmondanám neki hogy a legegyszerűbb ha hivatalos út nélkül támogatna,viszont ezzel lehetnek olyan problémák,hogy nem fizet rendszeresen,stb.Mondd el,hogy a gyerekek érdekeit nézve lehet hogy gyámhatósághoz fordulnál,amit eddig csak azért halogattál mert az ő érdekeit is nézted.Viszont egy anyának a legfontosabb a gyermeke kell hogy legyen! Hajnika
|
|
|
|
Hajnalka29
#68
2007. szeptember 25. 11:44:01 | kedd |
Sziasztok!
Igazatok van, ez már nem rólunk szól, hanem a mi pici babáinkról. De sajnos Ő nem is tudta, hogy én gyeremeket várok tőle, hisz még én is meglepődtem, amikor közölte az orvos, de most nem is erről van szó. Neki családja van, és nem akarom szétrobbantani, de viszont miért nézzem más érdekeit? Nekem a kislányomat kell néznem, és azt, hogy neki mi a jó, de nehéz, hogy mit csináljak? Hónap végén, már napi 2 szelet zsíros kenyérnél nem merek többet enni, mert ha beteg lesz esetleg a pici, miből váltom ki a gyógyszerét? De ha hivatalos útra viszem a dolgot, akkor a jó kapcsolat megszűnik és ráadásul megtudja a családja is. Csajok nem tudom mit csináljak.
|
|
|
|
Hypomamma
#67
2007. szeptember 24. 13:52:44 | hétfő |
Kedves Hajnika,
Két felnőtt és teljes belátással bíró ember volt jelen a gyermek foganásakor, te és a gyermeked apja. Akkor van gond, ha esetleg kiskorú, vagy elmebeteg a papa, mert arra nem vonatkozik a következő. (Ez itt most egyáltalán nem poén, ugyanis egy kiskorút, vagy kezelt skizofrén beteget pl. nem lehet a szabályok alá venni.) A folyamat tehát a következő: ha magától nem hajlandó apaságit tenni, bírsághoz kell fordulni, amely elrendeli az apasági vizsgálatot. Ezt végzi pl. a Laborigo cég, mely egy kis kefével a szájüreg nyálkahátyából kenetet vesz (fájdalommentes, 1 másodperces művelet) és 1 héten belül e-mail, telefon, postai úton megküldi az eredményt. Ezzel pedig a bíróság kötelezi az apát a fizetésre. Arra viszont nem kötelezheti, h ellássa apa szerepét. Sajnos. Mert nekem nem a pénz, hanem a gyerek egészséges pszichés fejlődése lenne a lényeg, amelyhez hozzátartozik apuka. Ha nem érzed magad elég erőteljesnek, kérlek vond be Édesapádat, vagy Nagybátyádat, aki közel áll hozzád és keressék meg ők a gyermek apját. Mert amit Csilla ír, az úgy van, annyit hozzátéve, h a gyermek pénzbe kerül, mert Te, az Anyja mindent meg akarsz neki adni duplán, apja helyett is és magadra meg nem akarsz költeni, mert 1.nem lesz rá időd 2.gyerek mellett nem kell semmi, nincs igény h új ruhát vegyél, hetente kozemtikushoz járj, ez csak így van és kész, tehát nem magadra költöd, nem neked kell. Már csak az a kérdés, h apuka milyen anyagiakkal rendelkezik, tárgyilagosan átgondolva, lenne-e anyagi fedezete a gyerektartásra, mert ha már most tudod, h nem, pl. munkakerülő, alkoholista, stb, akkor semmiképpen ne merülj bele egy ilyen megrázó, hosszadalmas perbe. A bírósággal amúgy én várnék legalább 12 hónapot, de inkább 18-at, mert addig le leszel terhelve úgy érzelmileg, mint fizikailag a gyermek miatt. Üdv. hypo
|
|
|
|
Hajnika
#66
2007. szeptember 24. 11:39:09 | hétfő |
Szia Csilla ismét!
:)Nos az előbb szépen magaménak éreztem a HAjnalka29-nek írott válaszodat.Megzavart a név. Ha azt nézzük végülis nekem is aktuális a dolog,így kérdésemet továbbra is fenntartanám. Minden jót! Hajnika
|
|
|
|
Hajnika
#65
2007. szeptember 24. 11:34:44 | hétfő |
Kedves Csilla,
köszönöm a tanácsot,de ez nem hiszem hogy jelenleg nekem szól,sajnos.NAgy szükségem lenne a pénzre,de az apuka nem jelentkezett azóta hogy elküldött az életéből,hiába írok neki.Mindíg tájékoztatom minden számomra fontosabb dologról,de ő sosem reagál. Ő sosem akart gyereket,abban a tudatban éltünk hogy spontán nem lehet.Csak lett a baba akarata ellenére.Tehát mondd meg,hogy kérjek ezek után gyerektartást?Már előre félek attól a beszélgetéstől amit majd a gyámügyessel kell folytatnom. Én is szeretném ha felébredne! és még ha rám haragszik is,a babával foglalkozna,viszont szerintem senki sincs aki ébresztgetné.Nekem nincs lehetőségem eléállni,talán nem is mernék,nem bírnám ki ha csúnyán beszélne velem.Az elején reméltem hogy az anyukájában segítőre találok,viszont miután ők beszéltek,azóta az anyukája sem érdeklődik. Szóval kérjek pénzt és ne foglalkozzak a lelkiismeretemmel? Hálás vagyok ha kapok kis segítséget dönteni! Köszönöm Szép napsütéses napokat nektek! Hajnika
|
|
|
|
sunil
#64
2007. szeptember 24. 09:29:31 | hétfő |
Kedves Hajnalka29!
A gyerektartással kapcsolatosan el kell mondanom a tapasztalatomat, véleményemet. Sokáig én is úgy voltam, hogy nem kell és megoldom magam. Nagyon nehéz idők jönnek és egyre nehezebb a kicsit ellátni egyedül. Ha nincs egy kiemelkedően magas jövedelmet gond lesz később az anyagiak hiánya. Nagyon egyszerű dolog: a kicsi etetése is komoly pénzbe kerül, az öltöztetés. Ne is beszéljünk később az iskoláztatásra. Én úgy gondolom, hogy fontos az apa részéről a gyerektartás, hisz azt a kicsire költöd. Ez a babáé. Főleg, ha látogat és jár hozzád a papa akkor igenis tessék vele erről határozottan beszélni. A másik dolog lányok! Soha nem gondoltam volna, de nagyon korán már a gyerek el kezdi keresni az apát. Gondolkozzatok, hogy mit fogtok mondani!Én örülök, hogy a vérszerinti édesapját "felébresztettem" a gyermek fontosságára és jár a picihez. Minden surlódásunk ellenére egy hosszú kapcsolat és egy szerelem eredménye a gyermekem joga van tudni ki az apja. Úgy ahogy Hypomama mondta, tessék tartani a kapcsolatot az apukával, felválalni minden jogát és a kötelességére figyelmeztetni! Ez a gyereknek jár!Már nem rólunk szól ez a történet! Szia! Csilla Kedves Hypomamma! Én szívesen szerveznék találkozót, csak egy kicsit tartok tőle. Anno megvolt a terem és a jogász és le kellett mondanom. Kicsit kellemetlen volt. Most éppen tanulgatok masszázst és szeretnék én is elindúlni valamerre, így nem sok időm van. Mi újság a fiaddal a bölcsiben?Hogy bírja a kicsi? Szia! Csilla
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)