De gondoljunk csak bele: a piciknek még a tárgyi dolgoknál is fontosabb az, hogy egy befogadó, tudatos, lelkileg és mentálisan is erős, stabil otthonba érkezzenek. Hiszen életük elején ez az, amiről elsősorban tapasztalatokat, a későbbi életükre is kiható mintázatokat gyűjtenek.
Hogyan készüljünk lelkileg?
Ha már beszereztük az összes könyvet, ami csak elérhető az üzletekben a gyermekvállalás kapcsán, és ha már mindent megvettünk, amit egy kisbaba csak kívánhat a szobájába, itt az idő, hogy elkezdjünk magunkkal foglalkozni. De mégis mit tehetünk, hogy kiegyensúlyozott szülők lehessünk – mind a gyermek érkezésekor, mind a későbbi életszakaszai során?
Amikor a gyermekáldásra készülünk, a sok teendő mellett ne hanyagoljuk el a mentális jóllétünket. Ha érezzük, ha valami nincs rendben – és nem csak a hormonok „rendetlenkedéséről” van szó –, ne hagyjuk annyiban a dolgot! Ha magunk miatt nem is keresnénk megoldást, gondoljunk arra, hogy amit mi érzünk, az a születendő – majd a megszületett – gyermekünkre is kihat. Értük pedig megéri minden tőlünk telhetőt megtenni!
Ennek jegyében száműzzük az életünkből a negativitást, a negatív belső hangot! Ha magunktól nem megy, igénybe vehetjük egy szakember segítségét, vagy kipróbálhatjuk az elmét elcsendesítő meditációt vagy a jógát. Ezek egyébként a stressz megelőzésére, kezelésére is remek megoldást nyújtanak. Szánjunk időt magunkra, arra, hogy felismerjük az érzéseinket, esetleges félelmeinket, szorongásainkat, és hogy feloldjuk azokat! Mindebben sokat segíthet az is, ha rendszeresen kommunikálunk a párunkkal vagy ha részt veszünk egy szülés előtti vagy szülői előkészítőn.
Végül, de nem utolsó sorban pedig nem tudjuk eléggé hangsúlyozni az önismeret fontosságát. Ha korábban nem foglalkoztunk ezzel eleget, akkor a szülővé válás lehet a tökéletes időpont, hogy belevágjunk.
Az önismeret fontossága
Önmagunk ismerete mindig fontos szerepet kell, hogy játsszon az életünkben, hiszen segít megérteni önmagunkat, a lépéseinket, a döntéseinket – és így ahhoz is hozzájárul, hogy egy boldogabb, teljesebb életet élhessünk. Szülőként azonban még inkább felértékelődik a jelentősége.
A szülők esetében ugyanis az önismeret kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermekeikkel való kapcsolat kialakításában. Ha ugyanis valaki nincs tisztában önmagával, majd felelős lesz egy életért, előfordulhat, hogy a kicsi helyett inkább saját feldolgozatlan, tudattalan lelki működéseivel és az azokkal járó felkavaró érzelmekkel foglalkozik. Így pedig sokkal kevésbé – és sokkal kevésbé stabilan – tud jelen lenni a gyermek életében.
A szülői mintázatokat szinte mindannyian magunkkal visszük a későbbi életszakaszokba – akár pozitívak a tapasztalaink, akár negatívak. Ezekből azonban csak és kizárólag akkor tudunk építkezni – avagy: akkor tudjuk ezeket az előnyünkre fordítani –, ha foglalkozunk az önismeretünkkel. Így elkerülhetjük, hogy akár tudat alatt is, de megismételjük azokat a mintákat, amiket mi éltünk át a szüleinkkel, és amelyekről megfogadtunk: mi ilyet soha nem csinálunk majd.
Carla Naumburg a Parenting in the Present Moment: How to Stay Focused on What Really Matters című könyvében azt írja: „Egyszerűen minél tudatosabbak vagyunk önmagunkkal kapcsolatban, annál valószínűbb, hogy olyan módon viselkedünk, amely összhangban van azzal, kik akarunk lenni, és hogyan akarunk kapcsolatba lépni az életünkben élő emberekkel, beleértve a gyermekeinket is.” Így az önismeret abban is segít a szülőknek, hogy minél jobb döntéseket hozhassanak – legyen szó akár gyereknevelésről, akár karrierről, akár a mindennapok teendőiről.
Láthatjuk tehát, hogy amint az önismeretünk minősége és mértéke már nem csupán ránk van hatással, hanem egy másik életre is, a fontossága jelentősen megnő. A kérdés tehát már csak az, hogy hogyan tudunk egy ilyen állapotot elérni?
Hogyan csináljuk?
Az egyik megoldás, ha gyakoroljuk a mindfulness-t, azaz olykor igyekszünk – ha csak néhány perc erejéig is, de – befelé figyelni. Ezzel sok olyan gondolatra, érzésre „világíthatunk rá”, amit a mindennapok rohanásában észre sem vennénk. Szintén jó módszer, ha leülünk beszélgetni a családtagjainkkal, akikkel felidézhetjük a régi emlékeket. Így ugyanis számos belső mozgatórugóra, tudatalatti hatásra rávilágíthatunk. Ez pedig segíthet megérteni, hogyan és miért alakult úgy a személyiségünk, ahogyan.
Az említett szakértő szerint az érzelmeinket is a testünkben cipeljük, így egyrészt érzelmeink befolyásolják testi állapotunkat, másrészt pedig, ha valamilyen fizikai problémánk van, az az érzelmeinkre is kihat – így gyakran a gyerekek ihatják meg a levét. Azaz: figyeljünk oda az egészségünkre!
Végül, de nem utolsó sorban pedig, ha úgy érezzük, hogy egyedül nem megy az önismeretünk fejlesztése, forduljunk szakemberhez! Egy jó pszichológus nemcsak a problémás időszakokon segíthet minket át, de közelebb visz minket ahhoz is, hogy feltárjuk a legbensőbb motivációinkat, félelmeinket, tudatalatti gondolatainkat.