Személyi jövedelemadó törvényt érintő fontosabb változások - 2012. év

Adótábla
2012. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék, melyet az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre és a külön adózó jövedelmekre egyaránt alkalmazni kell. 2012. évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja évi 2.424.000.- Ft felett a bruttó jövedelmek 27 százalékkal megállapított adóalap kiegészítéssel növelt összege (tehát az adóalap a bruttó jövedelem 1,27-es szorzótényezővel) felbruttósítva. Évi bruttó 2.424.000,- Ft jövedelemszint alatt nincs adóalapkiegészítési kötelezettség. Az adó, illetőleg az adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva kell meghatározni, ugyanakkor a munkáltatói (kifizetői) és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul az adóalap kiegészítés nélküli bruttó jövedelem. 2012-től a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó összevonandó adóalapba tartozó összes jövedelem vonatkozásában az adómértéke az adóalap 16 százaléka, kivétel ezalól az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével. A külön adózó jövedelmekre a 27 százalékos adóalap-kiegészítést továbbra sem kell rászámolni.

Adóterhet nem viselő járandóság

Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt, ami korábban e kategóriába tartozott, az 2012. január 1-jétől adómentes bevételnek számít, így ezen jövedelmeket (pl.: nyugdíj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás) az összevont adóalap megállapításakor nem is kell ezentúl figyelembe venni.

Az adójóváírás szabályai

2012. január 1-jétől megszüntetésre került az adójóváírás intézménye.

Családi adóalap kedvezmény

Változnak a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok. Az eddigi adóból érvényesíthető kedvezmény 2011-től átalakult adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé. Ezentúl a családi adóalap kedvezmény már egy gyermek után is érvényesíthető, továbbá az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is megszűnt. A családi kedvezményt a házastársak együtt - vagy közülük a kereső - vehetik igénybe. A családi adóalap kedvezmény - az eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint, mellyel a bruttósított összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor csökkenthető. Családi kedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, ide tartozik az, aki családi pótlékra jogosult, a várandós nő várandósság időszakában (a fogantatástól számított 91. naptól a gyermek megszületéséig), valamint 2011. január 1-jétől a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély önmaga, mint kedvezményezett eltartott után is érvényesítheti a családi adóalap kedvezményt. A kedvezmény jogosultsági hónaponként jár, vagyis minden olyan hónapban, amelyben a családi pótlékot vagy a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Egy kedvezményezett eltartott után a családi adóalap kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény már az adóelőleg megállapításakor is megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. Az éves adóbevallásban a családi kedvezmény attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. Ha a családi kedvezményre több személy is jogosult, közösen kell nyilatkozniuk (például gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülők). A családi adóalap kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét, adóazonosító jelét, a várandósság tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint azt, hogy a munkáltató tudomásul vette a nyilatkozatot. A várandósságról orvosi igazolás alapján lehet nyilatkozni, de az igazolást a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság, ellenőrzés esetén.

Változás 2012. január 1-jétől, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak a családi adóalapkedvzemény igénybevételére. A családi pótlék érvényesítésére saját jogon vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a
kedvezményt. Továbbá az is jogosult családi kedvezményre, aki jogosult ugyan családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyekete, akik után nem igényelnek családi pótlékot (pl. a főiskolás akkor is eltartott lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot). Valamint jogosultsági hónapnak számít az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll - akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják.

Személyi kedvezmény nem változott

Súlyosan fogyatékos magánszemély az erről szóló orvosi igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékával az összevont adóalap adóját csökkenti. 2012. évben a személyi kedvezmény havi összege 4650 forint. Súlyosan fogyatékos személynek kell tekinteni a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségekben szenvedő mellett azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.

Egyéb fontosabb változások a személyi jövedelemadó törvényben

Béren kívüli juttatások

2012. január 1-jétől üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás.

Béren kívüli juttatásként adható juttatások és mértékük: (a kifizetőt terhelő közteher alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, fizetendő személyi jövedelemadó 16 %, EHO 10%)

- étkezéssel kapcsolatos juttatások

• munkahelyi étkeztetés formájában adható havi 12.500,- Ft-ot meg nem haladó
• juttatás, illetve
• fogyasztásra kész étel vásárlására adható Erzsébet-utalvány legfeljebb havi 5.000,- Ft értékig

- SZÉP-Kártya (Széchenyi-pihenőkártya) keretében

• szálláshely-szolgáltatás évi 225.000,- Ft-os keretben
• vendéglátás-szolgáltatás évi 150.000,- Ft-os keretben
• szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75.000,-Ft- os keretben

- munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér (2012-ben 93.000,- Ft) összegét meg nem haladó mértékben

- iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-át (2012-ben: 27.900,- Ft) meg nem haladó mértékben - az iskolakezdési támogatás nyújtásának egyéb feltételei változatlanok (ld. tavaly őszi ide vonatkozó cikk!)

- helyi utazási bérlet

- iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér 2,5-szeresét (2012-ben: 232.500,- Ft) meg nem haladó mértékben

- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári, munkáltatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50, illetve 30 %-át meg nem haladó mértékben.

Béren kívüli juttatásként 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internetszolgáltatáshoz, az ilyen juttatás munkabérként adókötelessé vált.

A munkahelyi étkeztetés és a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány a törvény szerinti mértékben együttesen is biztosítható a munkavállaló számára, sőt ezen kívül a SZÉP-Kártya vendéglátás alszámláján keresztül is részesülhetnek évi 150.000,- Ft-nyi étkezési szolgáltatásra felhasználható munkáltatói juttatásban. Összesen tehát havi szinten 5.000,- Ft + 12.500,- Ft + 12.500,- Ft, azaz 30.000,- Ft étkezési célú juttatás adható.

Az egyes meghatározott juttatásként adott juttatások esetén a munkáltatót az adott juttatás 1,19-szerese után 16 % személyi jövedelemadó és 27 % EHO terheli.

Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások - 2012. év