Mindennapi fogyasztási cikkünk a hús, egy átlagos magyar évente körülbelül 70 kilogramm húst fogyaszt, a lakosság többsége húsfogyasztó. A jelenlegi hústermelési és feldolgozási módszerek egyre súlyosabb terheket rónak a környezetre, az egészségünkre.
Ezeket a kérdéseket és a megoldási javaslatokat dolgozza fel a Tudatos Vásárló „Hús” c. száma. Ízelítő a magazin témái közül: hogyan igazodjunk ki a hústermékek címkéin; génmódosítás és húsfogyasztás; a halfogyasztás környezeti hatásai; tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás a húsipar szolgálatában; hagyományos állatfajták; komótos étkezés; hentes-trükkök; szabadtartásos állattenyésztés; állatjóléti termékcímkézés; húsfogyasztás és morál; sonkateszt és rejtvény.
Háttéradatok a hústermelésről és a húsfogyasztásról
- Az Európai Unió piacára kerülő, állatok takarmányozására szánt növények 75 százaléka – nagyrészt szója és kukorica – tartalmaz módosított géneket (GMO), mégsem bizonyított e módszernek emberre veszélytelen mivolta.
- Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági GMO-vizsgálat eredményei szerint számos hústermékben fordul elő génmódosított összetevő, a csomagoláson azonban ezt nem mindig jelölték. Az összesen vizsgált körülbelül öt tucat termék 39,5 százalékában találtak GMO-maradványt − ez az arány egyébként nagyobb, mint az Európai Unió 19,5 százalékos átlaga.
- Világszerte évente 44 milliárd húscsirkét vágnak le, melyek átlagos élettartama 6 hét. A húscsirkék többségét nagyüzemi állattartásban tartják, ahol akár 30 000 csirkét is összezárnak egyetlen csűrben, és ahol az állatok életüket ürülékükben állva töltik el.
- Becslések szerint jelenleg a hazai csirkehúsfogyasztás kb. 2%-át adják az állatjóléti elveket is betartó gazdaságok.A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
- Számos feldolgozott hústermékben található húspép (más néven szeparátor hús), amely a levágott állatok csontján maradt, nehezen eltávolítható hús, a porcok, az inak, a csontok ledarálásával keletkezik.
- A Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint.
- Számos Magyarországon is honos halfajtából készülő terméket árulnak az áruházakban: Vietnámból (8900 km) például harcsát, Argentínából (11 900 km) pontyot, Lengyelországból (500 km) pisztrángot szállítanak. Egy-egy kiló haláru ideszállítása akár 2 kg széndioxid-kibocsátással is járhat.
- Az 1960-as években kihalófélben lévő szürke marha állománya ma 4-500 egyedre tehető.
- A nitrit, nitrát ma is az egyik legelterjedtebb és leginkább kifogásolt tartósítószer a hústermékekben. A nitritek vérnyomáscsökkentő és értágító hatásúak.
- Egy 1350 Ft/kilogramm árú virsli összetevői és annak magyarázata: Mechanikusan nyert pulykahús 54%, Ivóvíz, Pulykabőr, Nátrium-laktát (E325: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert), Kálium-laktát (E326: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert.) Nátrium-d-Eritroaszkorbát, Citromsav (E330: antioxidáns, savanyúságot szabályozó, stabilizátor anyag, magas koncentrációban fogszuvasodást okozhat.), Szójafehérje-koncentrátum, Nátrium-nitrites pácsó (E250, tartósítószer, vérnyomáscsökkentő, értágító, rákkeltő hatású lehet.), Difoszfátok (E450: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Trifoszfátok (E451: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Fűszerek, Fűszerkivonatok, Szőlőcukor, Glükono-delta-lakton (E575: savanyúságot szabályozó anyag. Kockázata nem ismert.), Nátrium-glutamát (E621: ízfokozó. Kockázata nem bizonyított.), Tejcukor, Paprikakivonat, Aroma, Mustár
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)