A komposztálás, azaz a humuszképződés évmilliók óta zajlik a természetben. Őseink időtlen idők óta hozzászoktak, hogy a környezetükben képződő természetes eredetű anyagok átalakulnak, ha a természetre bízzák őket. Manapság az óriási méretekben keletkező hulladékhegyekben megbúvó szervesanyagok már fel sem tűnnek az átlagembernek. Pedig a krumplihéj, a borsóhüvely, az almacsutka, a falevél, a kerti nyesedék, a levágott fű hétről hétre akár az összes hulladék 30-50 százalékát elérő mértékben kerül a kukába és ezáltal a hulladéklerakókba. Az sem túlságosan ésszerű módszer, amikor ezeket az anyagokat úgymond szelektíven gyűjtik, és esetleg komposztálásra elszállítják. Egyre fogyatkozó és ezért dráguló energiaforrásainkat ilyen felesleges, sőt káros tevékenységre pazarolni, óriási luxusnak tűnik. Nem beszélve arról, hogy a levágott fű vagy a falevelek folyamatos eltávolításával kertjeink talaját megfosztjuk a létfontosságú tápanyag-utánpótlástól.
A komposztálás másik, nem kevésbé fontos célterülete tehát a talajok újraélesztése. Az elmúlt évtizedek intenzív kert- és mezőgazdálkodása rendkívül súlyos károkat okozott a talajoknak és ezért a növény- és állatvilágnak. A „korszerű” mezőgazdálkodásban elterjedt műtrágyák például éppen egy nagyságrenddel kevesebb tápanyagot tartalmaznak a szükségesnél. Így már érthetővé válik, miért olyan rosszminőségűek, íztelenek mai élelmiszereink vagy, hogy miért virágzik olyannyira a táplálék-kiegészítő ipar. Mivel a biotermékeket szervesanyagban gazdag talajokban termelik, a minőségük is összehasonlíthatatlanul jobb. A szermaradvány mentességről most ne is beszéljünk…
Az utóbbi években az ősszel lehullott lomb közutálatnak örvendő, levegőszennyező elégetésének visszaszorítására több fővárosi kerületben, illetve vidéki településen bevezették a levelek begyűjtését és elszállítását. A jó szándék mellett azonban elfelejtették önmaguknak feltenni a kérdést: környezetileg jobb-e, ha levelek helyett üzemanyagot égetünk. Van azonban más, jobb megoldás is.
Az elmúlt évtizedben jómagam is jó néhány sikeres komposztálási program szervezésében vettem részt. Országosan is már jócskán száz fölött van azoknak a településeknek a száma, ahol pályázati forrásból házi komposztálási program indult. Ez azt igazolja, hogy jól kiválasztott módszerekkel igenis megváltoztatható a rossz tendencia. Kertes-, vagy családi házban, iskolában, óvodában, különböző más intézményben, közparkban, és ki tudja még hányféle helyszínen (uram bocsá még erkélyen is) lehet komposztálni. Ezzel bizony akár még a szemétdíjunk is csökkenhet. Mindent összevetve: komposztálással különösebb megterhelés nélkül a jelen mellett a jövőnek is jó szolgálatot tehetünk.
Komposztgazda tanfolyam a SZIKÉ-nél
Egyik legfontosabb megújuló energiaforrásunk a termőtalaj, hiszen az élővilág jelentős részének, közte az embernek is a tápanyagokban gazdag termőföld biztosítja az életben maradását. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben világszerte és sajnos idehaza is a talajok jelentős pusztulásának lehettünk tanúi. A tanfolyam segítséget kíván nyújtani a természetben zajló folyamatok megértéséhez, a talajok újraélesztésének és a zöldjavakkal való ésszerű gazdálkodásnak a megtanulásához.
További információ: http://szike.zpok.hu/hirkomposzt
 |
Gellért MiklósHázi komposztálási szakértőElérhetőségeim: E-mail: gellertm@szike.eu Honlap: http://szike.zpok.hu/ |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)