Nem mindegy, hogy allergiásak vagy érzékenyek vagyunk egy ételre!

Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen

A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.

Tévhit, hogy felnőttkorban nem jelentkezhet ételallergia

A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja – vagy az anyatejen átjutva kerül a szervezetébe - azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük, amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.

Még gyakoribb felnőtteknél az ételérzékenység

15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő felnőttek körében ételérzékenység, másnéven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység. Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység, amiről most beszélünk, nem azonos a lisztérzékenységgel, más néven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.

Az egyik életveszélyes is lehet

Az ételintolerancia emésztőszervi-, (puffadás, hasmenés) bőr- (akne, ekcéma) és felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek – viszketés, ajak-nyelv duzzanat. Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

A diétát élethosszig, vagy átmenetileg kell tartani?

Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is vannak, akiknél köztes megoldást tudunk találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent. Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem tudjuk, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben, vagy átmenetileg, illetve megengedőbben kell a diétát tartania.

Forrás: Budai Allergiaközpont
Fotó: DomAlberts / pixabay