Veseelégtelenség - a hasmenésjárvány egyik súlyos következménye

A veseelégtelenség az az állapot, amikor a vese nem - vagy csak csökkent mennyiségben - képes a méreganyagokat kiválasztani. Veséink nagyon sokáig képesek elvégezni a feladatukat akkor is, ha már drasztikusan, visszafordíthatatlanul károsodtak. Amikor azonban bekövetkezik a teljes veseelégtelenség, akkor a mérgező salakanyagok koncentrációja megemelkedik a vérben, ezt a jelenséget urémiának hívják.

A veseelégtelenségnek két típusát különböztetjük meg:
Akut (heveny) veseelégtelenség esetén a veséket hirtelen éri károsító hatás, ami miatt a vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak. Ez az állapot bekövetkezhet nagy vérveszteség, pl. baleset következtében, de okozhatja vérmérgezés is. A nagymértékű kiszáradás szintén átmeneti veseleállással járhat, ezért például heveny hasmenéssel járó állapotoknál ez is előfordulhat.

A 2011. május elején indult, főleg észak-németországi betegeknél észlelt hasmenésjárványt egy közönséges bélbaktérium okozza. Az új törzs többféle kórokozó tulajdonsággal rendelkezik, így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését. A baktérium - amely a Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik  - minden évben fertőz Európában és az Egyesült Államokban is, ritkán a mostanihoz hasonló nagy járvány formájában is. Magyarországon is évente több, izolált esetben volt igazolható EHEC törzs véres hasmenés hátterében, hazai nagy járvány kialakulására eddig nem volt példa.
„A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és spontán meggyógyul. A betegek egy részében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki (HUS – Hemolitikus Urémiás Szindróma), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős, amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vér-rögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. EHEC fertőzést követő HUS szövődmény kialakulására hazánkban is volt példa minden évben, de az érintett betegek 1-2 hónap kórházi kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki” – mondta Dr. Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, laboratórium vezetője.

Egyes gyógyszerek vagy kemikáliák is kiválthatják a vese részleges leállását, antibiotikumok szedése esetén, fájdalomcsillapítók rendszeres és túlzott használatakor is kialakulhat ez az állapot, illetve egyes vérnyomáscsökkentők és röntgen-kontransztanyagok is kiválthatják. Olyankor is kialakulhat akut veseelégtelenség, amikor a vizelet elfolyása zavart szenved: ha például vesekő, daganat, sérülés, megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem tud távozni.

A krónikus (idült) veseelégtelenség olyan progresszív állapot, amikor a vesék hosszú idő (gyakran több év) alatt, visszafordíthatatlanul károsodtak. Ez az állapot az esetek kétharmadában cukorbetegség, illetve magas vérnyomás miatt alakul ki. A fennmaradó eseteket érkárosodás, fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, örökletes megbetegedés, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú ideje történő szedése váltja ki. Becslések szerint összesen körülbelül 3 kilogramm fájdalomcsillapítót kell beszedni ahhoz a recept nélkül kapható szerekből, hogy emiatt veseelégtelenség alakuljon ki.

Ha valakinek mindkét veséje megbetegszik, és a vesefunkció csupán a normálisnak 5 százaléka, akkor az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlenné válik, mivel a vesék működését mesterségesen kell pótolni. Az előrehaladott krónikus veseelégtelenséget  végstádiumú veseelégtelenség néven is ismerik. Ekkor már vesepótló kezelésre van szükség: dialízisre vagy amennyiben a beteg alkalmas rá (csupán 20-25 %-uk!), transzplantációra.
Mivel a vese elégtelen működése szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolja, ezért megfelelő kezelés nélkül ez a beteg halálához vezet.
„A vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható tünete, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség időben kiszűrhető, csupán laborvizsgálatra van szükség. A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia megelőzheti a vesekárosodás további romlását, illetve lassíthatja a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását” – tette hozzá Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője.

A májusban indult Nemzeti Vese Program célja a lakosság tájékoztatása a vese működéséről, annak betegségeiről, és a szűrés, a prevenció hangsúlyozása.

www.vesebetegseg.hu