A zsírok, vagyis a lipidek fontos funkciót töltenek be a szervezet működésében, a zsírok egy része, az úgynevezett trigliceridek energiát szolgáltatnak, egy másik típus, a koleszterin a szervek alkotóeleme. Viszont, ha túl sok a bevitt zsír, a test nem tudja feldolgozni és elraktározza, de nem csak súlyfölösleg formájában, hanem lerakódik a vérben, az erekben is. Magyarországon minden második haláleset oka vérellátási zavarokra vezethető vissza, mint például az érelmeszesedés.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)