A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének kutatói által nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a dohánygyárak különféle technikák segítségével növelték a nikotintartalmat annak érdekében, hogy a dohányosoknál hamarabb alakuljon ki a függőség, és tartósabb legyen a szenvedély. Vagyis a dohányos szervezete könnyebben álljon ellent az egyre szélesebb körű és többfajta módszert felsorakoztató leszoktató technikáknak.
A tanulmány szerint az Egyesült Államokban kapható majdnem minden cigarettafajtának növekedett a nikotintartalma, tekintet nélkül arra, hogy azok light, ultralight vagy mentolos füstölnivalók. A hatás növelése céljából a gyárak a magasabb nikotintartalom mellett olyan gyártási technológiát is alkalmaznak, amely egy cigarettából a korábbinál több szippantást engedélyez a dohányosnak, és ezzel is növekszik a szenvedélyhez való kötődése. Különösen a tizenévesek által gyakran vásárolt márkákra jellemző ez az irényzat. Az amerikai gyártók a tudósok állításával szemben azzal érvelnek, hogy távol áll tőlük a szándékos nikotintartalom-növelés, arról viszont nem tehetnek, hogy évek óta magasabb alkaloidatartalmú dohányleveleket szüretelnek.
A magyar valóság
Vadász Imre doktor, a magyarországi központi leszoktató program szakembere szerint a nikotintartalom növelésének az a következménye, hogy gyorsabban kialakul a dohányzás iránti függőség, és az erősebb lesz a korábbinál. A gyártónak a világon mindenütt nyilvánvalóan ez a célja. A mindenféle függőségre jellemző toleranciajelenség a dohányosokra is érvényes, vagyis az adott anyagból mindig többet és többet kívánnak, hogy fenntarthassák az általuk kellemesnek vélt állapotot. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon is előfordulhat-e hasonló eset, Vadász doktor nem tudott pontos választ adni. Ismeretei szerint nálunk a kereskedelmi forgalomba kerülő cigaretták károsanyag-tartalmát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága ellenőrzi rendszeresen. Elvben tehát a cigarettás dobozokon milligrammban feltüntetett nikotintartalom (melyet egy 2005-ös minisztériumi rendelet 1 milligrammban maximál) megfelel a valóságnak. A hivatal ilyen jellegű tevékenységéből származó mérési eredményei azonban eddig nem kerültek a nyilvánosság elé, vagyis feltehetően csak a szűk szakmai körök ismerik a tényleges adatokat. Mint ahogy arról sem publikusak a hazai adatok, hogy a gyártók vajon nálunk is alkalmazzák-e az Amerikában széles körben elterjedt technológiát, amely szerint olyan adalékanyagokat kevernek a dohányba, amelyektől a füst nikotintartalma a megengedett korlátok között tartható, ám megnövelik, serkentik a nikotin felszívódását a szervezetben. A dohányosok erről egyébként sem tudhatnak, mert (az élelmiszerekkel ellentétben) a dobozokon a gyártóknak nem kötelessége feltüntetni, hogy mi az a négyezerféle káros anyag, ami egyetlen szál cigarettában megtalálható. A dobozon lévő tájékoztatóból csupán a nikotin-, a kátrány- és a szénmonoxid-tartalomról kapható információ.
Csak alkalmanként vizsgálnak
Dr. Busák Károly, a hosszú nevű Heves megyei hivatal igazgatója szerint évente mintegy 60-100 dohánytermék-minta vizsgálatát végzik el, mégpedig a gyártók/forgalmazók felkérésére. Szó sincs rendszeres, minden termékre kiterjedő kontrollról, mivel a jelenleg hatályos, úgynevezett dohányrendelet nem írja elő e termékek monitoring vizsgálatát. A jogszabály napi gyakorlata szerint ma senki sem kötelezhető a vizsgálat elvégeztetésére, és a hivatalnak sincs lehetősége rá, hogy a laboratóriumi vizsgálat által felfedett esetleges nikotin és káros anyag többletmennyiség miatt szankciókkal éljen. Erre csupán akkor kerülhetne sor, ha egy fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatóságnál tenne bejelentést az általa szívott füstölnivaló dobozán feltüntetettnél magasabb nikotin-, vagy károsanyag-tartalom miatt. Erre viszont eddig nem volt példa.
A laboratórium - állami források híján - csak költségtérítéses vizsgálatokat végez. Ezeket a gyártók/forgalmazók alkalmankénti önkontroll gyanánt végeztetik el. A labortesztek eredményei szerint a megrendelők lényeges mértékben eddig sosem tértek el a gyártási lapon, illetve a dobozon megadott alapértékektől. A tűréshatárt sosem lépik túl. A cigarettákban található több ezer összetevő közül a laboratóriumi technika csupán néhánynak a vizsgálatára ad lehetőséget. Csak azokra az anyagtartalmakra terjed ki, amelyekről a megrendelő információt kíván kapni. Az például, hogy a cigarettákban esetleg olyan anyagok is vannak, amelyek katalizálják (elősegítik) a nikotinfelszívódást a szervezetben, valószínűleg sohasem derülhet ki, mert azt az előállítók gyártási titokként kezelik, így nyilvánvalóan nem kérik annak laboratóriumi elemzését.
A hazai gyakorlattal ellentétben, az Unió számos államában jogszabály írja elő a dohánytermékek rendszeres és folyamatos, kötelező monitoring vizsgálatát. Az igazgató szerint hivatala az érvényben lévő dohányrendelet módosítására az illetékes szaktárcákhoz már benyújtotta módosító/szigorító javaslatát, ám az eddig még az előkészítés szakaszát sem érte el.
Aszályos évben nő a nikotintartalom
A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének álláspontja szerint az utóbbi években tapasztalható jelenség, hogy egyes évjáratoknál (pl. 2000, 2002) magasabb a dohánylevelekben mért nikotintartalom. Az alkaloidatartalom növekedése dohányfajtánként változó. Vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny fajták. A növekedés oka egyrészt a nyári szárazsággal, másrészt a termelők locsolási hajlandóságának csökkenésével magyarázható.
Az alkaloidatartalom nagymértékben befolyásolható a fajtakiválasztással, a termesztésnél alkalmazott intenzív locsolással, nitrogénműtrágyázással és növénykezelési technikával (úgynevezett tetejezéssel, vagyis a növény csúcsának visszavágásával).
Hazai kutatók Virginia dohánnyal végeztek hároméves kísérletet. Az említett feltételek változtatásával a vizsgált időszakban 64 százalékos alkaloidatartalom-különbséget értek el. A dohánytermesztésnél ideálisnak mondható körülmények között kiemelkedően magas nikotintartalmat sikerült produkálniuk.
Egy másik kísérlet során, melyet üvegházban termesztett dohánynövényeken végeztek, megállapították továbbá, hogy az alkaloidatartalom-növelő technikák közül leghatásosabb a tetejezés volt. Annak hatására látványosan, gyorsan és nagymértékben nőtt a levelek nikotintartalma. Mégpedig sokkal inkább, mint a környezeti hatások változtatása révén.
Lóránth Ida
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)