A fejfáfás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. Szinte nincs olyan ember, akinek életében egyszer ne fájt volna a feje. A fejfájások alapvetően két nagy csoportra oszthatók, így megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásokat. Előbbiek esetében nem igazolható semmilyen kiváltó ok vagy betegség a panasz hátterében. Az elsődleges fejfájások között a migrén a leggyakoribb, ilyenkor az erős, gyakran féloldali fejfájást megelőzheti az úgynevezett aura, amely a legtöbbször egy rövid ideig tartó látászavar, de előfordulhat féloldali végtag zsibbadás, gyengeség, de akár beszédzavar is.
A másodlagos fejfájások jellemzője, hogy ezeknél mindig valamilyen kiváltó ok, betegség áll a háttérben. Ilyenek lehetnek: traumás vérzés vagy az agyi erek szűkületével, gyulladásával kapcsolatos állapotok. „Szintén másodlagos fejfájás alakul ki a különböző agydaganatoknál, de fejfájásos tüneteteket okozhatnak különböző belső szervi megbetegedések is, mint például a magas vérnyomás, a lázas állapotban fellépő központi idegrendszert éríntő gyulladások is. Nagyon gyakori, hogy az orrmelléküregek krónikus gyulladása vagy az állkapocsízület rossz funkciója váltja ki a fejfájást. Tarkótáji fejfájás esetén sokszor nyaki gerincproblémák, rossz tartás, stressz, a nyaki és vállövi izomzat feszülése áll a héttérben.” – tette hozzá Dr. Till Erzsébet, az Affidea Magyarország neurológus szakorvosa.
Bár a fejfájások nagy része nem igényel sürgős ellátást, azonban előfordulhat, hogy a panasz hátterében súlyos, akár az életet veszélyeztető betegség áll. Mindenképpen figyelmeztető jel és súlyos betegségre utal, ha a fejfájás mellett tudatzavar, féloldali gyengeség, pupilladifferencia alakul ki vagy az, ha a fejfájás erős ütésszerűen a tarkótájon kezdődik. Ilyenkor sürgősséggel - lehetőség szerint - kórházban kell kivizsgálni a beteget. Azonban a többi, nem akut esetben is fontos feltárni a fejfájás okát, és elkezdeni a szakszerű kezelést. A diagnózis felállítása során részletes neurológia, labor- és képalkotó vizsgálatot végeznek, és amennyiben igazolódik a fejfájást kiváltó alapbetegség, akkor annak megkezdik a kezelését. Ha viszont nem derül fény semmilyen háttérbetegségre és elsődleges fejfájás igazolódik, akkor megkezdik a gyógyszeres terápiát. Dr. Till Erzsébet elmondta: „Migrén esetén például a gyógyszeres kezelés részben a rohamok gyors, hatékony megszüntetésére irányul, azonban amennyiben a migrénes rohamok gyakoriak, profilaktikus, azaz megelőző gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A gyógyszerek mellett fontos a megfelelő diéta, a rendszeres testmozgás, a gerinctorna, lazító és nyújtó gyakorlatok. Alternatívaként akupunkturás kezelés is jó hatású lehet.”
Nyitókép: depositphotos
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)