Ezt kell tudni az emlő jó és rosszindulatú daganatairól!
A mammográfiai szűrésen felfedezett elváltozás nem jelent egyet a halálos ítélettel. A felvételen az emlőben ábrázolódó képletek ugyanis túlnyomórészt jóindulatúak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak minden ötödik szövettani mintavétel igazol mellrákot.1 Az emlő elváltozásai a biológiai viselkedésük - dignitásuk - alapján jó vagy rosszindulatúak. Előbbi csoporthoz tartoznak például a ciszták, a jóindulatú szöveti csomók, a fibroadenómák. A kontrollálatlanul növekvő és áttétképzésre képes daganatokat nevezzük rosszindulatú tumoroknak, amelyek pontos típusának meghatározása minden esetben szövettani mintavétellel (biopsziával) történik. A rosszindulatú daganatok között előfordulnak különösen agresszív változatok is, amelyek általában gyorsan nőnek és könnyebben képeznek áttétet a nyirokrendszerbe vagy más szervekbe. Magyarországon 2020-ban 7565 hölgynél fedeztek fel rosszindulatú emlődaganatot, és körülbelül 2200-an vesztik életüket a betegség következtében minden esztendőben.2 Ezzel az emlőrák a negyedik a rosszindulatú daganatok között a haláloki listán hazánkban.
Kockázati csoportok, akik körében gyakoribb a mellrák
A tumorok előfordulásának kockázata az életkorral együtt nő, de rizikót jelent az is, ha valakinek a családjában többször előfordult emlőrák, így nagyobb az esélye, hogy genetikailag hajlamos a betegségre. Ezzel kapcsolatban Dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta: „Az életkor fontos kockázati tényező, 35-40 év felett kezd mérhetően nőni az emlődaganat előfordulása, a legveszélyeztetettebb korosztálynak az 55-65 év közötti nők számítanak. Szintén veszélyeztetettek azok a nők, akik fiatalabb korban sugárterápiát kaptak a mellkas területén. A mirigydús, úgynevezett denz típusú emlőben nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatú daganat alakul ki. Rizikó tényezőnek számít a hormon készítmények szedése is, annak időtartamával arányosan. A gyermektelen nők is a kockázati csoportba tartoznak. Ennek hátterében az áll, hogy a várandósság és a szoptatás idején megszűnik a hormonális rendszer ciklikus változása és ezzel párhuzamosan a mellszövet ebből adódó ciklikus újjáépülése is. Ez a pihenési idő gyakorlatilag csökkenti az esélyt arra, hogy elinduljon valamilyen kóros növekedés.”
A mammográfiás mellrákszűrés életet ment
A rosszindulatú emlődaganatok gyógyításánál alapvető, hogy minél korábban fedezzék fel a betegséget. Magyarországon a 45-65 év közötti nők 35%-a vett részt mammográfiai szűrésen 2020-ban, ami 10%-kal alacsonyabb részvételi arány, mint tíz évvel korábban.3 A szűrés fontosságával kapcsolatban Dr. Barna Krisztina hangsúlyozta: „Minél korábban, minél kisebb méretben fedezzük fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Az emlődaganatoknak alapvető és elsődleges terápiája a sebészi eltávolítás, amelyet kiegészíthetnek a kemo- és sugárterápiás eljárások, daganattípustól függően hormonkezelések. Az apróbb daganatok könnyebben műthetők, sok esetben az emlő megtartása, a mell esztétikai korrekciója is szebben megoldható. Ezért minden 35 év feletti hölgynek évente ajánlott a mammográfiai szűrés, amellyel még időben felfedezhetőek a rosszindulatú elváltozások.”
Nyitókép: depositphotos
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)