Rendszeresen felmerül a kérdés: „Mi történik velem a pszichoterápiás ülésen?”
A folyamat az első interjúval kezdődik. A páciensek elmondják az előzményeket, a hátteret, a probléma lényegét; ez lehet konkrét testi tünet, zavaró gondolatok, nehéz érzelmek, elakadások az életben, gyakran viselkedési gondok. Van akinek nagy erőfeszítéssel jár mindezt megfogalmaznia. Mindennapi életünk során legtöbbször csupán eseményekről beszélünk( pl. kivel mi történt?, veszekedés volt a családban, elbocsátás…) viszont általában nehéz érzelmeket megfogalmazni az adott szituációra vonatkozóan. Éppen ezért már a kognitív-viselkedésterápiás ülések legelején bevezetjük az érzelmek, testi tünetek részletezett beazonosítását és kifejezését.
Az első interjú során kitérünk a jelenlegi élethelyzetre, családi vonatkozásokra, életvezetésre, testi betegségekre, gyógyszerszedésre. Szóba jönnek a káros szenvedélyek, élvezeti szerek, esetleges függőségek. A páciensek több esetben saját magyarázattal szolgálnak arra vonatkozóan, miként kerültek nehéz helyzetbe, minek kellett volna történni korábban, hogy elkerülhessék a bajt? Ez nagyon fontos körülmény hiszen általa fény derül az egyéni stratégiákra, ki és hogyan küzd meg a problémákkal? Már itt felszínre kerülnek az illető mélyen gyökerező hiedelmei, az egyes eseményekkel kapcsolatos gondolkodásmódjai, melyekből a terápia előre haladtával együttesen vonjuk le a következtetéseket és amennyiben károsnak bizonyul a több évtized alatt kialakított stratégia, változtatunk rajta.
A módszer egyik legismertebb és leghatásosabb területe az, amikor az üléseken megfogalmazott felismeréseket átültetjük a gyakorlatba. A kliensek otthoni aktivitásokat végeznek, mindezek lehetnek elméleti és gyakorlati jellegűek.
Elméleti háttérhez gyakran alkalmazunk munkalapokat, először közösen dolgozunk velük, aztán kitöltésük folytatódik a két terápiás ülés között. Ennek előnye az, a kliensek önmagukkal kezdenek foglalkozni, jegyzeteket készítenek, összevetik a jelent a közelmúlttal, a gyermekkorral és ezáltal a pillanatok értékelésén túl akár évtizedek óta tartó folyamatokra látnak rá tisztán, beágyazva változó környezetükbe.
A gyakorlati részben változásokra törekszünk hiszen legtöbbször azért kerülünk bonyolult szituációkba, mert mindig mindent ugyanúgy csinálunk. Viszont ezzel sikertelenek vagyunk, bajba jutunk. A közösen kialakított új stratégiákat a kliensek próbának vetik alá életük megszokott helyszínein így azonnal megtudhatják, mennyire eredményes az új megközelítés. Az is előfordul csak részben segített, ekkor újra gondoljuk, gyakran eljátsszuk a kritikus párbeszédeket (pl. munkahelyi beosztott-főnök viszonylatban) és megvizsgáljuk mi volt hatásos, eredményes és konkrétan milyen változásokat lehetne még eszközölni a kommunikációban, hogy az elérje a célját és a felek jó kapcsolata is folytatódhasson a jövőben. Ezt asszertív kommunikációnak nevezzük és rendszeresen bevonjuk elemeit a terápiás ülések során. Ezáltal nő az önértékelés, magabiztosságot jelent, előmozdítja a végleges gyógyulást.
A kognitív és viselkedésterápia további előnye a nemzetközileg hitelesített, összehangolt és nagyon pontos értékeket mutató mérőeszközök használata. Többféle kérdőívet alkalmazunk, százalékos pontossággal megmondható pl. a depresszió és szorongásunk mértéke, hiedelmeink eredete és az is, ahogyan akadályozzák kibontakozásunkat.
Egész személyiségünk is vizsgálható, gyakran szükséges a személyiségzavarok feltárása (pl. borderline, nárcisztikus).
Különleges kérdőívek is rendelkezésre állnak már, mérhetjük a káros játék és médiaszenvedélyt, túlzott pornófilmnézést, evési szokásokat, aggodalmaskodó mivoltunkat, rágódásaink hatását mentális egészségünkre, stb.
A különféle kérdőíveket, becslőskálákat újra és újra alkalmazhatjuk a terápiás folyamatban. Ilyen módon a fejlődés konkrétan, számokon keresztül is nyomon követhető.
A folytatásban utánanézünk, a kognitív és viselkedésterápia mely zavarok esetén a leghatásosabb? Miért olyan sikeres a sématerápia? Külön cikkben térünk ki a gyerekek leggyakoribb lelki betegségeire, melyek sok esetben testi tünetek formában jelentkeznek náluk. Természetesen kiderül majd, hogyan segíti gyerekeinket a kognitív-viselkedésterápia?
A cikksorozat további részei:
Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? I.
Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? II.
Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? IV. A pánikbetegségről
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)