Vakságot okozhat a cukorbetegség szövődménye

A Szemészeti Klinika igazgatója a látás hónapja kapcsán hívta fel a figyelmet a betegségre, mely leginkább a rosszul beállított vércukorszint következménye.

Bár a kórkép kialakulása megfelelő táplálkozással, rendszeres vércukorméréssel, testmozgással és évenkénti szemfenék vizsgálattal megelőzhető lenne, a 30 és 65 éves kor között kialakuló vakság leggyakoribb oka a fejlett országokban mégis a diabéteszes retinopátia.

A mintegy 800 ezer ismert hazai cukorbeteg közül több mint 32 ezer beteg vak vagy súlyosan látássérült, a számuk pedig folyamatosan nő, évente megközelítőleg további ezer ember veszíti el látását a diabétesz miatt – ismertette a statisztikát Dr. Nagy Zoltán Zsolt. Hozzátette: megfelelő prevencióval ugyan 95 százalékban megelőzhető lenne a látásromlás vagy vakság, a Semmelweis Egyetem két évvel ezelőtt végzett országos felmérése szerint a cukorbetegek majd egyharmada soha nem volt szemészeti szűrésen.

A diabéteszes retinopátia kiváltó oka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek, kapillárisok érfalai, emiatt elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak, valamint új erek keletkeznek, amelyek gátolják a retina működését. A szövődménybetegség alattomosan és folyamatosan rombolja a látást – hangsúlyozta a klinikaigazgató, leszögezve, hogy az érintetteknek eleinte semmilyen panaszuk nincs, többnyire csak akkor figyelnek fel a retinopátiára, mikor a betegség már előrehaladott állapotban van, és jelentkeznek a látászavarok. A tárgyakat gyakran csak homályosan látják, ha pedig a diabéteszes retinopátiában szenvedők szemének üvegtestjében bevérzések keletkeznek, a betegek hulló koromhoz hasonlító fekete pontokat vagy foltokat látnak. A kórkép általában azoknál jelentkezik, akiknél hosszú évek óta – legalább 5 éve – fennáll valamilyen fokú cukorbetegség, súlyossága pedig egyénenként eltérő lehet, a teljes látását a betegeknek csak egy kis százaléka veszíti el.

A kórkép a páciens cukorháztartásának rendben tartásával, a rendszeres vércukorméréssel, megfelelő táplálkozással – a sok szénhidrát, a túlzott gyümölcs és kenyér, valamint a nagy mennyiségű zsíros ételek kerülésével – és a rendszeres testmozgás beiktatásával megelőzhető.

Mindemellett az egyik legfontosabb óvintézkedés az évenkénti szemfenékvizsgálat, rendszeres kontroll mellett ugyanis megelőzhető, hogy egy nagyobb vérzés vagy retinaleválás miatt hirtelen, akár egyik hétről a másikra látásvesztés történjen.
 

A retinopátia kezelésének alapvető és elsődleges eszköze a lézer.

A kezelés során a retinára irányított lézersugarak elpusztítják az újonnan képződött ereket és elzárják a folyadékot áteresztő kóros kapillárisokat. Az időben elvégzett beavatkozás kivédheti a jelentős látásromlást.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt kiemelte, a cukorbetegség miatt megvakult páciensek betegségterhe az állam számára körülbelül 20 milliárd forintot jelent évente, míg a fejlett szűrési rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez ennek tizedére, mintegy 200 millió forintra lenne szükség.

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája ezért Nemzeti Diabetes Program keretében szeretné korszerűsíteni saját bázisát, ahol azon betegek számára nyújtanának segítséget, akiknél már kialakult valamilyen szövődmény a cukorbetegségből fakadóan. A program keretében a klinika széles szakmai összefogást kezdeményezne belgyógyászokkal, neurológusokkal, gyermekgyógyászokkal, nefrológusokkal, podiáterekkel, gyógytornászokkal és dietetikusokkal, emellett fejlesztenék a diagnosztikai és műtéti eszközparkot is. A klinika igazgatója hozzátette, a diabéteszes retinopáta szűrése jóval gördülékenyebb lehetne, ha nem a betegeknek kellene eljutniuk a szakrendelésekre, hanem telemedicínális országos szűrőhálózatot létrehozva a cukorbetegek lakóhelyén a háziorvosi rendelőkbe szerveződne meg évente egyszer a szemfenékvizsgálat.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt egy intézményen belüli jó gyakorlatra is felhívta a figyelmet: a Szemészeti Klinika ugyanis évek óta együttműködik a II. Sz. Belgyógyászati Klinikával, ahol a cukorbetegeket helyben megvizsgálják az úgynevezett fundus kamerával, a felvételeket pedig eljuttatják a szakembereknek kiértékelésre, így a pácienseknek csak akkor kell külön felkeresni a szakrendelőt, ha az valóban indokolt.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem