Már javában tombol a nyár, a levegőben nagy mennyiségű pollen kering. Nem csoda, ha ebben az időszakban jelentősen megemelkedik a szénanáthások és párhuzamosan az asztmás tünetektől szenvedő betegek száma.
Az asztma kezelésének legfőbb célja, hogy a beteg normális és egészséges életvitelét fenntartsuk. Ehhez mindenekelőtt meg kell határozni a gyógyszerek pontos szedését, betartását, és elengedhetetlen az egész életvitel átalakítása, betegséghez való igazítása. Az orvosokra felelősségteljes és összetett feladat hárul.
A Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu) szakemberei az asztma ellenes harcban a megelőzés és elkerülés fontosságára helyezik a hangsúlyt, és az ehhez szükséges naprakész és alapvető információkhoz juttatják és jótanácsokkal látják el az Olvasókat.
Az asztma és tünetei
Az asztma krónikus betegség, mely a légutak gyulladásával kezdődik. Ha a légutak izomzata túlérzékeny, a legkisebb ingerlő hatásra összehúzódik, s a nyálkahártyában fokozódik a váladéktermelés. A gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, felületesebbé válik. A szűkült hörgőcskéken átáramló levegő sípoló hangot eredményez.
Kiváltó oka leggyakrabban valamilyen allergiás reakció (allergének jelenléte, a környezeti szennyezés, a dohányfüst, kipufogó gázok, ipari gázok, poratka, gombaspóra, háziállat allergénjei), esetleg vírusfertőzés. De nem ritka eset, hogy asztmás tüneteket okozhatnak, illetve erősíthetnek fel más légúti és egyéb betegségek is (gastrooesophagealis reflux betegség, orrpolipok, orrmelléküreg-gyulladás, orrsövény-ferdülés, allergiás nátha). Ezen kívül létezik az asztmának olyan formája is, ahol a kórokot kimutatni nem sikerül.
Mit kell tenni asztmás rohamban?
Ha az asztmás rohamot érzékeljük, gondoskodjunk a megfelelő gyorshatású inhalációs készítmény alkalmazásáról. Lehetőleg őrizzük meg nyugalmunkat. Ha a kinti levegő tiszta (pollenmentes) és nem párás, nyissunk ablakot és gondoskodjunk a megfelelő szellőztetésről; majd vegyünk fel egy olyan testhelyzetet, amelyben a légzés valamelyest könnyebb. Ez lehet ülő, vagy inkább álló testhelyzet, de semmiképpen se feküdjünk le!
A tünetek elmúltával a beteg igyon sok folyadékot (vizet), mert a roham során sok víz távozik a légutak felületén keresztül. Éjjelre ne vegyen be altatót, hogy felébredjen az esetleges rosszabbodására.
Ha a roham a szokott időn belül nem javul, azonnal hívjunk orvosi segítséget!
Tanácsok asztmásoknak
· Az esti kezelést soha ne hagyjuk ki. Fontos az asztmás roham gyógyszeres kezelése, a tünetek pontos követése.
· A sós levegő belégzése segíti a nyák oldását, a hörgőcskék ellazulását. Sós levegő található sóbarlangokban, tenger mellett, sószobákban, de hasonló eredményt érhetünk el sópipa alkalmazásával is.
· Sportoljunk rendszeresen. Testedzés előtt mindig melegítsünk be, s a testmozgást ne hirtelen hagyjuk abba. Fontos, hogy még a kezdeti stádiumban a beteg elkezdje a légzésjavító fizioterápiát, a légzőtorna megtanulását és rendszeres gyakorlását.
· Az asztmás rohamot kísérő pánikreakciók kezelését segíti a jóga, relaxációs és légzéstechnikák elsajátítása.
· Gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről. Étkezzünk asztma-ellenes diéta szerint, kerüljük a magas hisztamin tartalmú ételeket. Túlsúly esetén a fogyás megkönnyíti a légzést.A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Asztmaellenes diéta
Fogyasszunk sok C-vitamin, béta-karotin, likopin, E-vitamin tartalmú friss gyümölcsöt és zöldséget, melyek antioxidáns hatásuk miatt csökkentik a gyulladást.
Fogyasszunk cink, mangán, szelén és magnézium tartalmú élelmiszereket (fehér húsok, sajtok, lencse, tojás, tej), s emellett érdemes csökkenteni a húsfogyasztást, a vörös húsokat, belsőségeket, májat, vesét, ehelyett együnk rendszeresen omega-3 zsírsavakban gazdag halakat (pl. lazac).
Vegetáriánusoknak érdemes nyomelemeket tartalmazó komplex kiegészítőket szedni.
A kávé koffeinje hörgőtágító hatású, ám figyelnünk kell a bevitt koffeinadagra, mert a huzamosan sok koffein épp az ellenkező hatást éri el!
A táplálkozásunk során tartózkodnunk kell
- azon ételektől, melyek allergiát provokálhatnak,
- a túlzott sóbeviteltől, mivel az hörgőösszehúzó hatású,
- az irritáló és allergizáló ételadalékoktól (pl. szulfitok, nátrium-glutamát, ételszínezékek),
- aszpirinérzékeny személyeknek az omega-3 zsírsavaktól,
- azoktól az élelmiszerektől, melyek tartósítószert tartalmaznak!
Összeállította:
Dr. Urbán Veronika tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont specialistája
Bővebb információ:
Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu
info@allergiakozpont.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)