Vannak ugyan jelentős kockázatok, de komolyabb szövődmény csak nagyon ritkán fordul elő. Ha nem megfelelően nő a fog, gyulladást, fájdalmat okoz, akkor nem érdemes halogatni a beavatkozást – mondja a szájsebész hangsúlyozva, hogy az utóhatások miatt ne nagy melegben vetessük ki a bölcsességfogat, kánikulában ugyanis nagyobb az esély egy komolyabb ödéma kialakulására.
A 18 és 30 év közötti korosztály elsősorban a fogszabályzó orvosa javaslatára veteti ki a bölcsességfogait. Vannak azonban olyan szülők is, akik már 8-10 éves korban el szeretnék távolíttatni gyermekük még csíra állapotban lévő bölcsességfogát, mert a panoráma röntgen szerint rossz lesz a fog pozíciója, nem tud majd előtörni, és így később számtalan gondot okozhat. Dr. Joób-F. Árpád szerint ugyanakkor érdemesebb megvárni a 16-18 éves kort, addig ugyanis még az állkapocs is fejlődik, és előfordulhat, hogy végül gond nélkül kinőnek a bölcsességfogak. A csíra állapotú fog eltávolítása ráadásul a fogorvosnak is nehezebb, mint a már 2/3 részt kifejlődött fog.
Az alsó bölcsességfogakat nehezebb kiműteni, mint a felsőket, lent ugyanis keményebb, vastagabb a csont. Összességében a páciensek 70-80 százaléka szenvedi meg a beavatkozást, általában a műtét utáni 2-3 napban fordulnak elő kellemetlenségek. Nyár közeledtével fontos szempont lehet a műtét időzítésekor, hogy kánikulában nagyobb az esély az ödéma kialakulására. Ha mégsem lehet elkerülni a műtétet, a hűtés, a borogatás és a pihenés segíthet, illetve gyakran kap a beteg antibiotikumot is.
Néhány alapszabály van még, amit be kell tartani, például hogy nem szabad szívogatni a fog helyét, gondoskodni kell a seb külső hűtéséről, 3 napig kerülni kell a tejtermékeket, mivel azok a táptalajul szolgálhatnak a baktériumoknak. Kávét és alkoholt se fogyasszunk, hiszen ezek fokozzák a vérzést. Minél tisztább a szájüreg, annál gyorsabb a gyógyulás. Már a műtét napján lehet fogat mosni, és naponta érdemes többször öblögetni – javasolja Dr. Joób-F. Árpád.
Attól, hogy egy bölcsességfog nem tud előbújni, nem feltétlenül kell eltávolítani, előfordulhat ugyanis, hogy soha nem fog panaszt okozni. Érdemes azonban ebben az esetben is évente panoráma röntgenfelvételt készíttetni, hogy megelőzzük a ciszta kialakulását. Utóbbi ugyanis gócként számtalan egyéb problémát, így hajhullást, bőrbetegséget is okozhat azáltal, hogy gyulladás alakul ki, és baktériumok jutnak a vérbe. Az eltávolítás mellett szól, hogy elhelyezkedésük miatt a bölcsességfogakat nehéz tisztítani, ezért romlandóbbak, mint a többi fogunk, és nehézkesebbé is teszik az őrlő fogak megfelelő ápolását. A bölcsességfognak ráadásul alig van funkciója, hídnál nem számítanak rá pillérként, és a fogpótlásban sem játszik szerepet – mondja az egyetemi docens.
Előfordul, hogy a bölcsességfog eltávolítása komolyabb csontvesztéssel jár, ez azonban önmagában nem jelent bajt, hiszen ha lassan is, de a csont újraépül, kb. fél év alatt megszűnik a fog eltávolítása miatt keletkezett hiátus az állkapocsban. Sokan tartanak attól, hogy eltörhet az állkapcsuk, megnyílhat az arcüregük vagy megsérülhetnek az idegek – ezek valós kockázatok ugyan, de csak nagyon ritkán fordulnak elő. Szájzár is csak elvétve alakul ki, ezt nem csak a beavatkozás, hanem az érzéstelenítő is kiválthatja izomlazítóval, antibiotikummal orvosolható, miközben mozgatni, feszegetni kell – mondja Dr. Joób-F. Árpád.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)