Néhány kérdésből megtudhatjuk, milyen típusú a szédülésünk

Családinet | 2016-01-28 08:00

A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt, vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.

Szédülések okai

Szédülő beteg vizsgálata során először el kell dönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely más betegség áll-e a panaszok hátterében. Utóbbi esetben ugyanis kiváltó okként többek közt felmerülhet a szorongásos tünetegyüttes, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is - magyarázza dr. Fülöp Györgyi. Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra van szükség. A fül-orr-gégészeti kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben önálló tünetként jelentkeznek és gyakran hirtelen, sokszor a beteg számára nem megmagyarázható okból. „Bár a panaszok teljes körű kivizsgálása igen hosszadalmas procedúra, van azonban néhány, szinte bárhol könnyen elvégezhető vizsgálat, jellegzetes tünet, melyek segítségével rövid idő alatt közelebb kerülhetünk a szédülés valódi okához.”

A belső fül eredetű szédülések tünetei

A fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatóak következtetések a szédülés típusára vonatkozóan. Vizsgálat előtt a következőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol, milyen testhelyzetben jelentkezett a szédülés? Mennyi ideig vannak jelen a heves tünetek? Van-e tünetmentes időszak? Mitől fokozódnak a tünetek? Milyen egyéb tünetek jelentkeztek?

	Kezdet	Lefolyás, időtartam	Mi fokozza, jellegzetes tünet
BPPV	hirtelen	forgó szédülés, rövid rohamok	helyzetváltoztatás
Vestibularis neuronitis	rövid idő alatt	folytonos forgó, szédülés napokig	fokozatos javulás hetek alatt
Meniére betegség	hirtelen	24 órán belül ismétlődő rohamok	fülzúgás, halláspanasz kíséri

Vesztibuláris neuritisz

Az „egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása”

• Órák alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenség, hányás kísérheti, a tünetek a fej mozgására fokozódnak.
• Hátterében gyakran a VIII. agyideg vírusos fertőzése, vagy vérellátási zavara áll.
• Lefolyás: 1 nap után mérséklődnek a tünetek, ált. egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamarad még enyhébb szédülés.

Meniere betegség

• Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemzően halláscsökkenés és fülzúgás kíséri.
• Roham tartama: max. 2-3 óra, a beteg ilyenkor általában mozdulatlanul fekszik, hányás kísérheti.
• Kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel.
• A roham időszakában a mély hangoknál átmenetileg halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romlik a hallás.
• A roham lezajlása után napokig fáradt a beteg.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

• Gyakori kórkép, mégis sokszor nehezen ismerik fel.
• Az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák.
• Igen rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok.
• A szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki (ágyban felülés, megfordulás).

A beteg érdekében jussunk mielőbb diagnózishoz!

Heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlan fellépte nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, a gyors diagnózis felállítása e teher elviselésében nyújt segítséget – hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. Ezért fontos, hogy gyorsan eljussunk a szédülés okának a meghatározásához. Ezt követően – a szédülés típusától függően – meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerek adását, tornagyakorlatok betanítását és nem utolsó sorban a beteg megnyugtatását betegsége mibenlétéről, annak lefolyásáról.

Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
Fotó: stockimages/FreeDigitalPhotos.net