Nátha vagy influenza? Antibiotikum vagy mézes tea?

Ha csupán megfáztunk, vagy egy nátha kezdeti szakaszában vagyunk, torokfájást csillapító szopogató tabletta és mézes tea hatásos kezelési mód lehet. Ám, ha a tünetek nem enyhülnek, magas láz kínoz minket és mindehhez még végtagfájdalom és fejfájás is társul, előfordulhat, hogy influenzával állunk szemben.

„A tünetek alapján sokan összekeverik a náthát és az influenzát és tévesen diagnosztizálják a betegségüket. Éppen ezért, vagy az orvostól való félelmükben nem is fordulnak egyből szakemberhez. Pedig egy rövid vizsgálattal hamar kideríthetjük, hogy mivel is állunk szemben, és gyorsan megtalálhatjuk a megfelelő kezelési módot. Ez azért is fontos, mert megfázás, vagy kezdődő influenza esetén nincs szükség antibiotikumos kezelésre, és elegendő lehet a pihenés, orrcsepp és lázcsillapító használata, valamit a bőséges folyadékpótlás. Felülfertőződés esetén azonban indokolttá válhat az antibiotikum használata, ugyanis, ha nem kezeljük megfelelően a betegséget, akkor annak komoly szövődményei is lehetnek”– mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosa, programvezetője.

Az influenzát vírus okozza, amely úgynevezett cseppfertőzéssel a levegő útján terjed tüsszentéskor, köhögéskor, vagy fertőzött tárgyakkal való kontaktus útján. Az első tünetek – magas láz, hidegrázás, elesettség, levertség, izomfájdalmak, étvágytalanság, erős torokfájás, fejfájás – a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen jelentkeznek, néhány nappal később megjelenhet a köhögés is. A magas láz 1-5 nap alatt megszűnik, valamint megfelelő kezelés mellett napok-hetek múlva a többi tünet is elmúlik. A tüneti kezelés hatásos módja az ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, a megfelelő lázcsillapítás és nagy adag C-vitamin. Az elhanyagolt betegségnek azonban súlyos következményei lehetnek, mint például tüdőgyulladás, hörghurut, de súlyosabb esetben akár szívizom- vagy agyhártyagyulladás is. Éppen ezért, ha a tünetek nem enyhülnek, vagy súlyosabbá válnak, mindenképp forduljunk orvoshoz. Ilyenkor ugyanis indokolttá válhat célzott gyógyszeres kezelés. Amennyiben antibiotikumot szedünk, ajánlott a probiotikum alkalmazása, mellyel megelőzhetők, vagy csökkenthetők az antibiotikumok egyes mellékhatásai.

Mint minden betegség, így többnyire az influenza is megelőzhető, vagy megfelelő védekezéssel elérhetjük, hogy enyhébb lefolyású legyen a megbetegedés. A megelőzés egyik módja az alapos kézmosás, gyakori szellőztetés, vitamindús táplálkozás és a rendszeres sport, de sokan az influenza elleni védőoltás mellett döntenek. Aki az oltást választja, annak nem szabad megvárnia a járvány megjelenését, ugyanis az oltás által okozott védettség kialakulásához két-három hétre is szükség lehet, ráadásul a nátha vagy egyéb megbetegedés is nehezítheti az oltóanyag beadását. Az oltóanyag összetételét minden évben az alapján határozzák meg, hogy melyik influenza vírus variánst mutatták ki a leggyakrabban, ezért az oltást érdemes évente újra beadatni, hogy biztosan védettséget okozzon. Bizonyos személyeknek kifejezetten indokolt a védőoltás, például 60 év felettieknek, kórházi dolgozóknak, krónikus máj-, vese-, vagy légzőszervi betegségben szenvedőknek, kisgyermekeknek 6 hónapos kor után a gyermekeknek készült vakcinával, vagy olyan személyeknek, akik munkájuk miatt nagyobb közösséggel érintkeznek.