Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (ACAAI) legfrissebb közleményében az allergiával kapcsolatos gyakori tévedésekre hívja fel a figyelmet. Az allergia kezelésével kapcsolatos téves információk eloszlatásához dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségét kértük.
A lakosság közel egyharmada szenved a szezonális allergia tüneteitől, a betegséggel kapcsolatban mégis sok tévhit kering a köztudatban. A nem megfelelően kezelt allergiás betegség rövid távon a páciensek életminőségét jelentősen rontja, hosszabb távon pedig szövődmények megjelenéséhez is vezethet, mely lehet további allergiák kialakulása, vagy asztmás betegség is. Az allergiás betegek gyakran próbálkoznak a tünetek önorvoslásával, az ACAAI közleményének első pontjai is erre hívják fel a figyelmet.
1. Allergiás nátha? Irány a patika!
Az allergiás tüneteket a betegek gyakran a különböző hirdetésekből megismert, recept nélkül is megvásárolható készítményekkel igyekeznek csillapítani. Az első tévhit azonban épp az, hogy az orvosi vizsgálat nélkül vásárolt antihisztamin tartalmú szerek épp oly hatékonyak lehetnek a tünetek kezelésében, mint a receptre vásárolható allergia ellenes gyógyszerek. - olvasható az ACAAI közleményében. Tény, hogy az antihisztamin tartalmú szerek valóban alkalmasak az allergia bizonyos tüneteinek kezelésére, azonban számos panasz ellen kevés segítséget nyújthatnak: például a nyálkahártya duzzanat következtében jelentkező tartós orrdugulás, vagy az allergia gyakori velejárójaként jelentkező gyulladás kezelésére.
2. Mindegy mikor, milyen és mennyi orrcseppet használunk
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Az allergia jellegzetes tünetei az orrfolyás és az orrdugulás. A kellemetlen panaszok ellen alkalmazhatóak a dekongesztáns hatóanyagokat tartalmazó orrcseppek, melyek érösszehúzó hatásuk által hatékonyan csökkenthetik az orrdugulást. Tény azonban, hogy a sok esetben folytonos panaszokkal küzdő betegek az előírt napi 3 alkalomnál jóval többször, túlzott gyakorisággal alkalmazzák a recept nélkül is beszerezhető orrcseppeket. A várva-várt hatás azonban ennek ellenére is elmarad. Az esetükben valódi megoldást egy olyan, allergológus szakorvos által felírt, szteroid tartalmú készítmény jelenti, mely hosszú távon képes a gyulladást és a duzzanatot is csökkenteni.
3. Az immunterápia több pénzt és időt vesz igénybe, mint a gyógyszeres kezelés
Az immunterápiás készítményeket jelenleg valóban nem támogatja az OEP. Szezonális kezelés esetén, például pollenallergiákban a költség körülbelül 50.000 forint évente. Az allergia súlyosságától függően azonban az immunterápiás módszer alkalmazásával akár pénzt is spórolhatunk. Az immunterápiás kezelés teljes időtartama 3-5 év, melyet 10-12 éves tünetmentes időszak követ. Az eddigi tapasztalatok alapján a betegek már az első évben jelentős javulásról számoltak be. - magyarázza dr. Balogh Katalin. Az ACAAI közleményében ismertetett, szénanáthás gyermekek körében végzett felmérés alapján, az immunterápiás módszer alkalmazása egyharmaddal csökkentette az egészségügyi költségeket, a gyógyszerkiadásokat pedig 16 százalékkal. A kezelést a beteg az otthonában maga végezheti, naponta mindössze pár percet vesz igénybe. Az immunterápia másik lényeges tulajdonsága, hogy nem csak a tüneteket kezeli, de az allergiás beteg esetében a kórosan kisiklott immunreakció más irányba terelésével szünteti meg a panaszokat, s ezzel együtt gátolja, hogy újabb dolgokra váljon allergiássá, hogy súlyosabb betegség, asztma alakuljon ki.
Forrás: www.allergiakozpont.hu
Fotó: leimbach: Gänseblümchen
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)