Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.
„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15 százalékánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.”- mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa. (A 2010-es pályázati évben a A K&H gyógyvarázs programban a gyermek-traumatológia és a gyermek-tüdőgyógyászat volt a kiemelt terület, mert sajnálatos módon hazánkban egyre több a tüdő megbetegedésben szenvedő gyermek. Az idei pályázati nyertesek közül az ajkai Magyar Imre Kórház, a kiskunhalasi Semmelweis Halasi Kórház és az Ózdi Almási Balogh Pál Kórház kapott pulmonológiai eszközöket.)
Tünetek
A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására. Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.
Teendők
Ha a krupp tüneteit észleljük, a gyermekünk megnyugtatása az azonnali feladat. A kis beteg érzi, hogy nehezebb a levegővétel, megijed, sír, és ez önmagában súlyosbíthatja a fulladást. Fontos, hogy a szülő igyekezzen megőrizni a nyugalmát, ne essen pánikba, mert az értelemszerűen átragad a gyermekre és ront az állapotán. A következő lépés a légutak hűtése: kellő öltöztetés után ki kell nyitni az ablakot, sőt, ki is lehet menni az udvarra, erkélyre, utcára. A szabad levegő percek alatt csökkentheti a nehézlégzés súlyosságát. Szervezzük meg, hogy a gyermek mielőbb eljusson a háziorvoshoz vagy az ügyeletes gyermekorvoshoz. Készüljünk fel arra, hogy csecsemőkorban illetve kifejezett tünetek esetén kórházi bennfekvés is szükséges lehet. A kórházi kezelés bázisa is a nyugtatás, a felesleges beavatkozások kerülése. Az elmúlt századokban a hideg pára volt a kezelés alapja, de hatékonyságára csak gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az inhalátorokkal azonban hatékony gyulladás- és vizenyőcsökkentő gyógyszerek is belélegeztethetők. A betegeknek kórházi körülmények között szisztémásan, szájon át, kúp, tabletta vagy injekció formájában bejuttatható szteroidot adnak. Tudnunk kell, hogy adekvát kezelés mellett is szükségessé válhat intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Megelőzés
Sajnos a krupp nem megelőzhető betegség. A családi halmozódás arra utal, hogy a gyakoriságot genetikai faktorok is befolyásolják. A szennyezett, dohányfüstös levegő folyamatos légúti gyulladást okoz, az ilyen környezetben nagyobb a kockázat a krupp kialakulására. Tegyünk meg mindent azért, hogy gyermekünk a lehetőségeknek megfelelő, tiszta, inkább hűvös (20-22 °C), páradús környezetben tartózkodjon, aludjon. Ipartelepek közelében a krónikus légzőszervi betegségek halmozódása mellett krupp is gyakrabban léphet fel, azonban Magyarország nem veszélyeztetettebb Európa más országainál.
Az információs anyag a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika szakértője segítségével, és a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült
Dohányzó felnőttek a kereszttűzben
Magyarországon a 65 év alatti férfiak és nők esetében egyaránt a koszorúér eredetű halálozás a legnagyobb mértékű az Európai Unió országaihoz viszonyítva. Hétszer nagyobb az esélye egy magyar férfinak arra, hogy nyugdíjas kora előtt meghal szívinfarktusban, mint egy franciának. A világ négy leggyakoribb halálokának hátterében rendkívül fontos szerepet játszik a dohányzás, hiszen a szívinfarktus és stroke (agyvérzés, agyi katasztrófa) halálozását háromszorosára, a tüdőrák kockázatát 20-25-szörösére emeli, és a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek 90 százaléka is a jelenlegi vagy egykori aktív vagy passzív dohányosok közül kerül ki. Magyarországon évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzás miatt, közülük évente 2300 honfitársunkat mások cigarettafüstje öl meg. A passzív dohányzás áldozatainak száma mintegy háromszorosa annak, ahányan közlekedési baleset miatt veszítik életüket. Belátással és elkülönítéssel sehol a világon nem tudták megoldani sem a vendégek füstmentes szórakozását, sem a dolgozók füstmentes munkavégzését. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy önmagában a vendéglátó- és szórakozóhelyeken bevezetett és betartatott dohányzási tilalom már a bevezetést követő első évben akár 15-20 százalékkal csökkentheti a szívinfarktus miatt kórházba kerülő betegek számát. Az angol és az ír pubok, a belga sörözők forgalmát egyaránt kedvezően befolyásolta a dohányzástilalom bevezetése, a bajor Oktoberfest vendéglátósai pedig önként vállalták, hogy füstmentessé teszik a sörsátrakat. A nyár derekán központi intézkedéssel tiltanák meg a dohányzást válogatás nélkül minden szórakozóhelyen. A tervezet egyelőre megosztja a közvéleményt. Neked mi a véleményed?
Fotó: shadow_876: vergessen und abgebrannt
sunnynek: Lean S
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)