Még várandósan kezdett érdekelni a táplálkozástudatosság és bizony döbbenetes dolgokat tudtam meg. Borzasztó dolog szembesülni azzal, hogy amikor eszel, tulajdonképpen halott élelmiszert fogyasztasz. Ráadásul abban a hiszemben étkezel, hogy azt feltételezed, a minőségi (és többnyire drága) és hatóságilag bevizsgált táplálék nem lehet ártalmas a számodra. Pedig...
Olyan számokat, statisztikákat mutattak meg szakemberek, amitől őszintén megmondom, az étvágyam is elment.
A tudás hatalom, ha megfelelően használjuk
A férjemmel elkezdtünk együtt kicsit utána olvasni ezeknek a dolgoknak és úgy érzem, mára sikerült megtalálni az arany középutat az egészség- és táplálkozástudatos életmódunkban. Azért ez nem ment egyszerűen, mert folyamatosan ömlött a reklám a nyakunkba, hadakozni kellett a régi szokásokkal, beidegződésekkel, sok dolog miatt a gyerekorvossal, védőnővel is, meg még a nagyszülőkkel is.
Nálunk ezek a módszerek váltak be:
Mi van ráírva?
Azt szerencsére egyre többen tudják, hogy az összetevők a felsoroláskor a felhasznált mennyiségük szerint egyre csökkenő sorrendben vannak feltüntetve. Érdemes megnézni ezt, ugyanis sokszor tettem már vissza terméket a polcra, mert a víz után azzal folytatódott az összetétele, hogy cukor és a gyümölcstartalom a sor végén 1 % körül volt megtalálható, eközben a neve persze „gyümölcsös ...” volt. A "kedvencem" ebben a kategóriában az aromás instant tea és a fűrészporos "epres" joghurt, melyeknek kevés közük van bármilyen gyümölcshöz.
Ráadásul a gyártók imádják szétbontani az összetevőket, így ezek hátrébb kerülnek a felsorolásban hamisan azt sugallva, hogy kevesebbet tartalmaz és cukor helyett például glükóz-szirupot, szacharózt tüntetnek fel a csomagoláson. Így amikor összeszámoljuk ezeket, bizony ismét "előkelő" helyen végez az cukor mennyisége az összetevők listáján.
A termékeken vonalkódokat találhatsz, amikre ránézve az adott áru származását is meg lehet állapítani (599 kezdetű a magyar termék jele), de a tojásokon lévő pecsétet is lehet értelmezni és annak jelentését figyelembe véve vásárolni. Szörnyű csalódás volt magyar cég tojásait otthon kicsomagolva rájönni, hogy a tojás bizony import.
A származási ország is fel van tüntetve a termékeken. A forgalmazó már messze nem elég, mert lehet magyar cég, de ettól még simán tartalmazhat a csomagolás import árut. Tudod mi történt egy ismerősömmel? Ez a bizonyos ismerősünk vásárolt egy tasak fűszert, amire nagy betűkkel volt ráírva, hogy magyar áru, és rajta volt a Magyar Védjegy is. Mit gondolsz, a zacskó hátára mi volt írva? Az, hogy származási ország: Portugália.
Te is találkoztál már ilyennel?
Gondolkodni szabad
Óriási befolyásoló ereje van a reklámoknak.
Kész megoldásokat kínálnak, arra alapozva, hogy a kedves vevőnek még gondolkodnia se kelljen, itt a kész, instant megoldás, csak meg kell vásárolni.
Sok terméket tudományos kutatási eredményekkel alátámasztva próbálnak eladhatóbbá tenni és mivel ez tudomány, ki kérdőjelezné meg? Arról nem szólnak, hogy milyen kutatás volt, kinek a megbízásából és kinek a pénzéből? Elég belegondolni, hogy az egyik cég joghurtreklámja olyan előnyöket igyekezett kisajáítani, ami a többi cég termékére is éppúgy érvényes. Az ezzel kapcsolatos nyúlfarknyi elismerő nyilatkozatot a cég meg is jelentette a sajtóban, de addigra már az elmúlt évek megtévesztő reklámjával a vevők fejében bizony benne maradt.
A helyzet az, hogy a termék a gyereknek készül, de a reklám anyunak és apunak szól. Azért, mert azt akarja elhitetni, hogy attól jó szülő valaki, ha azt a dolgot megveszi, vagy azt, hogy az a termék nélkülözhetetlen a számára. De ha végiggondolod, sokszor rájössz, hogy nincs is igazán szükséged rá.
Egy másik komolyan befolyásoló tényező a gyerekorvos és a védőnő.
Főleg első gyerekes anyukáknál nyom különösen nagy súllyal a latba, amit ők tanácsolnak, hiszen ők a szakemberek. Többségük valóban igyekszik használható tanácsokat adni, de mivel ők is emberek és a Te gyerekedet igazán Te ismered, olykor nem árt kicsit visszalépni és úgy megvizsgálni amit tanácsolnak. Nem szentírás amit mondanak, bár igaz, hogy több dolgot látnak, tapasztalnak munkájuk során, mint egy átlagos anyuka.
Mégis hallok történeteket, amikor a gyermekorvos a 3 hónapos kisbaba anyukájának váratlan szoptatási nehézségeire tápszert írt és a főzelék bevezetését javasolta. Szerencsére az anyuka gondolkodott és végül 6 hónapig csak anyatejes volt a babája és több mint egy évig szoptatott. Azt sem értem, miért kell egy védőnőnek a bébiételt, a babatejet és a "műanyag" tejpépet erőltetnie az egy évet betöltött gyereknél, ha a gyereknek elég a tiszta víz és tejet is ihat már (ami nem mű), de a tejpépet is el lehet készíteni otthon. Kakaósat, banánosat, almásat, fahéjasat…
Gondolkodj alternatívákban
Vagyis, nem kitiltani kell a háztartásból valamit, hanem keress helyette mást. Ami jobb, egészségesebb. Néhány gyors példával:
Vehetsz bulátát a sós, olajos kuki helyett. Gyümölcsöt, házi sütit, tisztított diót kínálhatsz a bolti édességek helyett. Csokoládéból veheted a magasabb minőséget, az ét- (keserű) csokit. Kenyérből a barnát (a valódi barnát, nem a malátával színezettet), rozsosat, vagy a házi sütésűt részesítsd előnyben.
Teszt otthonra:
Vegyél egy bolti banános joghurtot, és tegyél mellé egy pohár natúr joghurtot (cukormentes!), amibe keverj el egy jó érett banánt, az sem baj, ha már „plötyis”. Ha szükséges, kevés mézzel édesítheted. Kóstolgasd őket, melyiknek milyen az íze.
Nos, melyik volt jobb? Melyiknek van több köze a gyümölcshöz?
Próbálgass, trükközz!
Nekünk is megvannak a magunk kis trükkjei a vásárlásnál. Egyre ritkábban megyünk hipermarketekbe. Inkább kimegyek a sarki boltba és ott veszem meg, amire szükségünk van.
Gyümölcsöt, zöldséget a piacon veszünk vagy közvetlenül termelőtől. Elsősorban szezonálisat, amit lehet mindenből hazait. Vannak ismerős árusok, akikhez visszajárunk már, valamint az idős embereket keressük, akik a kertjükben termesztett pár marék gyümölcsöt adják el. Talán permetezte, talán nem, de biztosan nem utaztatta több száz kilométert, kényszerérlelte gázzal egy raktárban.
Például banánt olyat választunk, aminek a szára sárga, sőt ha barna pöttyök vannak a héján, annál jobb. Ezek általában érettebbek, ízesebbek.
Forrásvizet iszunk. Ennek csak benzinköltsége van, az íze pedig sokkal jobb, mint bármely palackos vízé. És ha már ott vagyunk a forrásnál, lehet a friss hegyi levegőn sétálni egyet. És mivel amúgy is mennénk kirándulni, a víz már csak ráadás. Persze nem mindenkinél van forrásvíz, de a jófajta magyar vizet semmi nem pótolhatja. És lehet ballonosat is kapni, ami kevesebb szemetet termel és általában olcsóbb is, mint a 1,5 literes kiszerelések.
Csomagolási árak helyett liter-, kg-, darabárat keresek a boltokban. Gyakran a kisebb az olcsóbb, vagy éppen a drágábbnak gondolt márka kevesebbe kerül. Jó sokszor meglepődtem már!
Keressük a háztájit (pl. tej, tejföl, túró, hús, zsír, méz), ugyanis sokszor olcsóbban, avagy azonos áron juthatunk hozzájuk. Az egyik magyar tartós tejnek 200 Ft literje, ezzel szemben a kiváló minőségű termelői (házi) tej literjét 150 Ft-ért vesszük. Mit gondolsz, melyik az olcsóbb?
Vannak idős emberek, akik bértartanak háziállatokat. Esetleg valamivel többe kerül, mint a bolti, de bizonyosan nem antibiotikumos, vagy tápos csirkét veszünk, ami felére zsugorodik a serpenyőben. Egyre többször van lehetőség mangalicát vágni, vágatni, akár nagy tárasági összejövetel gyanánt.
Ezeket egyszer kell felkutatni, kipróbálni, utána már simán megy minden, pont úgy, mint amikor most bevásárolsz.
Neked milyen vásárlási trükköd van?
Kipróbáltad a tesztet? Írd meg mit tapasztaltál.
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)