Nemcsak a közelmúltban történt tragikus kimenetelű síbaleset, de az Európai Utazási Biztosító legutóbbi statisztikája is felhívja arra a figyelmet, hogy egy év alatt látványosan megnőtt a franciaországi síbalesetek száma. Idén januárban közel 10 százalékkal több kárbejelentés érkezett a társasághoz a magyar utazóktól, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban.
Tény, hogy a síelés ma már nem a „kiváltságosok” időtöltése, hanem már egyfajta tömegsport: sokan sokféle szinten űzik úgy, hogy a különböző felkészültségi fokkal nekieredő síelők egy pályán keverednek... Jó tudni, hogy Franciaországban az orvosi- és mentési költségek lényegesen magasabbak az osztrák és az olasz áraknál, így kellemetlen meglepetés érheti azt, aki felkészülés nélkül indult síelni, és egy francia orvosi rendelőben találja magát vagy egy hegyimentés után nyújtják be neki a számlát. Ráadásul sok utazási iroda szervez mostanában „téli party síutakat” is – a buli, az alkohol és az adrenalin pedig szintén növeli a baleset kockázatát.
Vigyázz, kész…
Az eddig is közkedvelt ausztriai és olasz sípályák változatlan népszerűsége mellett kimutathatóan egyre többen szánják rá magukat hosszabb útra, hogy a távolabbi, de árban és minőségben is nagyon jó feltételeket biztosító francia pályákon hódolhassanak szenvedélyüknek, ahol nem mellesleg majdnem mindig van is síelésre, snowboardozásra alkalmas hó. Mielőtt azonban engedünk a csábításnak, és például a Francia-Alpokat választjuk a síeléshez, érdemes elméletben és gyakorlatban is felkészülni arra, hogy ne váljon rémálommá a kikapcsolódás.
Hogyan készüljünk fel?
Minden síterepre érvényes, hogy először is válasszunk olyan felszerelést, amely megfelel a méreteinknek és a sítudásunknak. Egy bakancs, amely nyomja a lábunkat, kínszenvedéssé változtathatja a síelést, továbbá érdemes kezdőként kikérni a forgalmazók vagy esetleg a leendő síoktató véleményét, milyen és mekkora lécet/botot vigyünk magunkkal. Érdemes már itthon a bakancs méretéhez igazítani a kötést, hogy amikor már leginkább csak csúsznánk, ne kelljen a karbantartással bíbelődni. Kezdők ezt is bízzák inkább szakemberre. Nem mindegy a kondíció sem, rengeteg térd- és bokaszalag szakadásos balesetről érkezik hír, melyek rendszerint azért következnek be, mert valaki az irodai foteljéből egyenest a felvonóba ül át anélkül, hogy akár egy etlen alkalommal is edzett volna valamicskét.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
És a gyerekek?
Van olyan csemete, aki simán eljátszik a hóban órákig, s van, aki utálja a hideget és a havat. Számoljunk azzal, hogy a kicsi esetleg áthúzza a számításainkat, és ahelyett, hogy a síoviban csúszkálna, míg mi a hegyen siklunk önfeledten, sírva fetreng a hóban. Van ilyen, mindenesetre megfelelően öltöztessük fel, rétegesen, hogy amikor a hüttében megpihenünk, könnyű legyen lehántani róla pár holmit. A nagyobb síterepeken telepített magyar oktatók várják a tanulni vágyókat, a gyerekek esetében érdemes náluk kezdeni, mert számos mókás gyakorlattal képesek rávezetni a kis bajnokokat a síelésre, és társaságban jobban is megy a dolog. Vannak már olyan helyek is, ahol magyar napközi működik egészen délután négyig.
Balesetveszély
A síelés nem veszélytelen sport, s ez akkor is figyelemreméltó tény, ha mi vagyunk az Alpok vagy a Dolomitok királyai. Ugyanis jócskán lesznek a pályákon olyanok, akik sokkal bátrabbak annál, mint amennyire síbiztos a tudásuk. Érdemes arra figyelni, s erre a társaságunkat is figyelmeztetni, hogy bármennyire is ciki, a síelést - mint minden sportot - bemelegítéssel kell kezdeni, és ez alatt nem feltétlenül a forralt bor értendő. Itt kell megjegyezni, hogy a fentebb említett „mámor” olykor nagy veszélyforrás, főleg a nap végén, amikor már fokozott a hangulat és a pálya is kissé jeges. A baleseteknek minden esetben van némi - helyenként nagy - anyagi vonzata, bár ebben fellelhetők releváns különbségek. Hihetetlennek tűnik, de például egy felkar-törés ambuláns ellátása Ausztriában 50 ezer forintnak megfelelő összegből megúszható, míg ugyanerre Franciaországban 130-150 ezer forintot kell rászánni, és ez még csak a röntgen és egy egyszerű gipszelés ára. Ha azonnali műtétre van szükség, az akár több millió forintba is belekerülhet. Ehhez még hozzáadódhat a hegyimentés költsége – ez Franciaországban 4-500 euró, Ausztriában 200 euró, a mentőhelikopteres mentés pedig mindkét országban 2-4 ezer euróra rúg –, illetve a mentőautóval vagy repülőgéppel történő hazaszállítás költsége. Egy mentőautós hazaszállítás például Ausztria és Olaszország közelebbi régióiból 120-150 ezer forintba kerül, míg Franciaországból 5-600 ezer forintra is rúghat ez az összeg. Érdemes tehát a sítúrát mind szervezésileg, mind fizikailag alaposan előkészíteni.
Forrás: Generali
Fotó:http://piqs.de/fotos/8999
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)