Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és torokviszketés. Sokaknál szemtünetek is jelentkeznek: szemviszketés, könnyezés, szemvörösödés. A pollenallergiások 20-30 %-ában pedig az alsó légutak is érintettek. A tünetek száraz köhögés, sípoló, ziháló, nehezített légzés, mellkasi nyomásérzés formájában jelentkeznek. Ez a betegség az asztma.
Az allergia az immunrendszer helytelen működése következtében kialakuló reakció.
Környezetünkben megtalálható, egyébként ártalmatlan anyagokra (allergiát okozó anyagok/allergének) az immunredszer fokozottan reagál.
Az allergénnel való találkozáskor a szervezet ellenanyagokat (antitesteket) termel. Ezek IgE tipusú specifikus ellenanyagok. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, kialakul az allergiás reakció. Az allergén kapcsolódik az ellenanyaghoz, s ennek hatására az allergiás beteg bizonyos sejtjeiből olyan anyagok (pl. hisztamin) szabadulnak fel, melyek tüneteket okoznak.
Allergiás tüneteket többnyire a szélbeporzású növények virágpora okoz. Magyarországon az allergiát okozó növények közül legkorábban a mogyoró virágzik. Ezt követi az éger, nyár, nyír, kőris, platán szezonja. A fő bűnbak a nyárfa, ami februártól áprilisig virágzik. Májusban, ill. júniusban megjelennek a magszőrök, melyek mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzájuk tapadhatnak, és ez allergiás tüneteket válthat ki. Maga a nyárfapollen alig okoz allergiát.
A fűfélék (csomós ebír, csenkesz, vadsóska, komócsin- és perjefélék) szezonja április végétől július végéig tart. Ugyanebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, melyek szintén okozhatnak allergiát.
A következő allergiát okozó növénycsoport a gyomoké (parlagfű, fekete üröm, libatop, lándzsás útifű, aranyvessző, csalán) . Ezek közül kettő kiemelkedően agresszív: a hazánkban nagyon elterjedt fekete üröm és a parlagfű. Szezonjuk is egybeesik: július közepétől az első fagyokig virágzanak.
A pollenallergia bármely életkorban jelentkezhet. Gyakran előfordul, hogy az első évben nyár végén, ősz elején kezdődnek a tünetek, a következő évben viszont már a tavaszi-nyári szezonban is meggyötrik a beteget.
Ha allergiás tünetek jelentkeznek, allergológiai kivizsgálás szükséges, mert a megfelelő kezelés alapfeltétele a kiváltó ok ismerete. Az allergiát okozó allergén kimutatható bőrteszttel vagy vérvizsgálat során, a vérben megjelenő immunglobulinok vizsgálatával.
Bőrteszt során az allergénkivonat kis mennyiségét cseppentjük az alkar belső oldalának bőrére. Ezután a bőrt megkarcoljuk, majd 15 perc múlva megállapítjuk az allergiás tünetek mértékét. Ha a szervezetben az allergénnel szemben ellenanyagok találhatók, az allergén cseppje alatt a bőr vörössé válik, duzzanat keletkezik és viszket. Ez jelzi, hogy a szervezet allergiás az adott anyagra.
Akinél már tisztázott a kiváltó ok, azoknak célszerű figyelemmel kísérni a pollenjelentést, és a korábban már hatásosnak bizonyult kezelést a tünetek várható kezdete előtt két héttel elkezdeni.
A korszerű tüneti terápia hisztamin-felszabadulást csökkentő gyógyszer (antihisztamin), gyulladáscsökkentő orrspray és szemtünetek esetén szemcsepp kombinációja. Ezek a szerek tartós használat esetén sem okoznak mellékhatásokat. Kerülendő a nyálkahártyalohasztó orrcseppek használata, mert huzamos kezelés esetén ezek hozzászokáshoz veszetnek, károsítják a nyálkahártyát, és épp olyan tünetet (orrdugulás) okoznak, mint ami ellen használjuk.
Az allergia egyetlen oki kezelése az immunterápia. Ennek során tisztított, standardizált allergénkivonatot juttatunk a szervezetbe, fokozatosan növekvő adagban, így a beteg szervezete "hozzászokik" az allergénhez, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Injekció, tabletta vagy csepp formájában adagolható. A kezelés akkor jön szóba, ha az allergia csak néhány allergénnel szemben alakult ki, ha a tünetek néhány éve jelentkeznek, ill. ha a gyógyszeres kezelés nem elég hatékony vagy kellemetlen mellékhatásokat okoz. A szezonális allergiás náthás gyermekek SIT kezelése csökkenti a később kialakuló asztma kockázatát. A kezelés ideje 3-5 év.
Enyhébb tünetek esetén eredményes lehet az akupunktúra és a Rhinolight-fényterápia is.
Csökkenthetők a tünetek rendszeres fiziológiás sóoldatos orröblítéssel, s az allergének lehetőség szerinti kerülésével. Az allergiás beteg naponta többször mossa meg arcát bő vízzel, s a lehető legkevesebbet legyen lakáson kívül! Lehetőleg ne végezzen mezőgazdasági munkát, illetve a szabadban használjon maszkot a pollenek kiszűrésére! Hazaérkezéskor zuhanyozzon, mosson hajat, cseréljen ruhát! Használjon pollenszűrős légkondícionálót, légtisztító készüléket! Ne használjon ventilátort! A mosott ruhát ne a szabadban szárítsa! Hajnalban vagy késő este szellőztessen! Nyaralásra válasszon pollenmentes helyet! Autóban csukott ablakkal utazzon! Ne motorozzon!
A pollenek lehetőség szerinti kerülésével, s a megfelelően megválasztott kezeléssel a betegek jelentős részénél tünetmentesség érhető el.
Dr. Kaszó Beáta
allergológus, gyermektüdőgyógyász
|
Dr. Kaszó BeátaAllergológus és gyermek-tüdőgyógyászAllergológus és klinikai immunológus gyermektüdőgyógyász csecsemő- és gyermekgyógyász Elérhetőségeim: Telefon: 06-30/992-21-51 Honlap: http://www.allergiadoktor.com/ |
Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)