Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-etetés
A túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)