A nyelv elsajátítása tanulási folyamat eredménye, amely már a méhen belüli életben a magzatnyelv kialakulásával megkezdődik, s tizennégy éves korra - magában hordva a folyamatos, dinamikus változás további lehetőségét - nagyjából eléri a felnőttre jellemző nyelvi teljesítmények színvonalát.
Vannak azonban olyan gyermekek, fiatalok, akik a nyelvelsajátítás szempontjából kedvező környezeti feltételek mellett sem tanulnak meg beszélni, megérteni és önmagukat kifejezni, illetve kevésbé képesek erre, mint hasonló korú társaik.
Ez az elnevezés a beszéd elsajátításának nehézségére utal. Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelzi, amellyel a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza és nyelvi szándékait kifejezi.
Megjelenési formái
A nyelvelsajátítás egyik legfontosabb építőköve a beszéd észlelése. Természetesen a gyermekek gyakorlatilag soha nem fogják azt mondani, hogy "Nem értem", még kevésbé: "Nem tudtam felismerni". Felnőttként azonban nemegyszer felfigyelünk a gyermekek olyan reakcióira, amelyek a beszéd észlelésének nehézségéről árulkodnak: nem adekvát válaszok, hibás feladatmegoldás vagy teljesítési bizonytalanság. Az alábbiakban azokat a legfontosabb megjelenési formákat sorakoztattam, amelyek a feldolgozó rendszer zavarára utalhatnak.
- Előfordul, hogy a gyermek azt mondja: "Nem hallom." Ez a kijelentés egyértelműen az ép hallás kérdését veti fel. Ha azonban - hallásvizsgálat elvégzése eredményeként - azt tapasztaljuk, hogy a klinikailag mért hallásküszöb az ép tartományba esik, felmerül a beszédészlelési zavar diagnózisa. Az ép hallás ugyanis nem jelenti egyszersmind az észlelési folyamatok épségét is.
- Gyakoribb tünet, hogy a gyermeknek többször szólnak, s látszólag "nem figyel", az adott feladatot hibásan hajtja végre. Ilyenkor rendszerint fel sem merül annak a gondolata, hogy a hibás eredmény a gyermek észlelésének zavarából, hibás működéséből adódott. Pedig - tapasztalataim szerint - gyakran ez áll a "nem figyelés" hátterében.
- Jellegzetes tünet, amikor a gyermek gyakran "visszakérdez".
- A beszédfeldolgozó mechanizmusok zavarai sok esetben viselkedési problémákban öltenek testet. Az óvodás gyermek "rosszalkodik", az iskolás "mást csinál, mint amit kell", de jellegzetes tünet lehet az is, ha a gyermek feltűnően visszahúzódó.
- Nemegyszer előfordul az a jelenség, hogy a gyermek "túl játékosnak" tűnik.
- Ritkábban tűnik fel a szülőknek, hogy a gyermek beszédfejlődése lassabb, szókincse szűkebb, mint az az adott életkorban elvárható lenne.
- A gyermek nehezen sajátít el "új" szavakat, s az átlagosnál jobban torzítja őket.
- A beszédészlelés leggyakoribb megnyilvánulási formája az iskoláskorúaknál az olvasászavar. Az olvasás elsajátításában jelentkező zavarok több, mint 70%-ában a beszédfeldolgozó rendszer különféle mértékű zavarára vezethetők vissza.
A beszédészlelés zavara hatással van:
-
az artikulációra
-
a szókincs alakulására
- a nyelvtani szabályszerűségek felismerésére.
Mindezek miatt az alábbi következményekkel jár:
-
a szegényes szókincs
-
az írott nyelv elsajátításának nehézsége (olvasás- és írászavar)
-
helyesírási nehézségek
-
idegennyelv-tanulási problémák
-
memoriter (kívülről tanulás) nehézsége
A hangok azonosításának képességét a Betűkereső játékkal lehet tréningezni: a táblán látható képek nevében kell megkeresni az adott hangot. A beszédészlelés fejlődésén túl a szókincs is bővül a játék által, hiszen oldalankét 8 szó vár a felismerésre. A beállítások segítségével tovább lehet nehezíteni a játékot: a megoldásra adott idő csökkentésével.
A rövid-hosszú magánhangzók megkülönböztetésének nehézségével gyakran találkozom mindennapi munkám során. Ebben is nagy segítségemre van a Varázsbetű program "Rövid-hosszú" elnevezésű játéka. A feladatban egy szót kell kiegészíteni a megfelelő - rövid vagy hosszú - magánhangzóval. A beállításokban ki lehet választani a gyakorlásra váró betűcsoportot, így hatékony része lehet a fejlesztő foglalkozásnak. Amelyik betűt tanultuk azon a foglalkozáson, azt tudjuk gyakorolni a játék segítségével. De a családban is nagy segítség lehet: a monoton gyakorlást rendkívül megszínesíti, ezáltal megnő a gyermek tanulási vágya. A szavakat szótagolva is meg lehet jeleníteni, így az olvasni még nem olyan jól tudó gyermekek is élvezettel használhatják ezt a programot is.
A beszédészlelési zavar egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája az, amikor a gyermek nem érzékeli a hangoknak a szóban előforduló sorrendjét. Így lesz például a lakatból latak.
A hangok sorrendjének meghatározását remekül fejleszti a Helykereső játék, amelyben az adott betű helyét kell megkeresni a képen látható szóban. Természetesen ez a játék is - a többihez hasonlóan - a gyermekek szegényes szókincsét észrevétlenül gyarapítja, ezáltal járulva hozzá a mielőbbi fejlődéshez.
Célja, hogy a gyermek beszédészlelésnek szintje megfeleljen az életkorában elvártnak. Ennek a leghatásosabb módja a mindennapi életbe iktatható rövidebb-hosszabb, "játékos" beszélgetések.
Szóismétlés súgás alapján: Álljunk vagy üljünk szemtől szemben a gyermekkel. Ismert szavakat súgjunk neki, jól látható szájmozgással és kérjük meg, hogy "találja ki", mit súgtunk. Egyszerre 4-5 szót súgjunk, majd megkérhetjük a gyermeket, hogy ő súgjon, s a mi feladatunk, hogy "kitaláljuk", mi volt a súgott szó. (Ha a súgás már jól megy, akkor csak imitáljuk a súgást, s kérjük meg a gyermeket, hogy a szájmozgásunk alapján próbálja meg kitalálni az adott szót. Határozzuk azonban meg, hogy milyen jelentéskörből fogunk "súgni", például: színeket, ételeket.)
Rétesnyújtás: Ejtsük hosszan bármelyik magánhangzót. A gyermeket kérjük meg, hogy közben egy dobozba helyezett fonalgombolyagból húzzon fonalat addig, amíg a hangot hallja. Amikor a hangoztatás véget ér, vágjuk el a fonalat. A fonalból a gyermek újra formázhat hangot, amit - miközben ujjával követi a fonalat - újra hangoztat.
Morog - nem morog? A hangerdőben különböző hangokat hallunk. A gyerekek gégefőre helyezett kézfejükkel érzékelik, hogy a hang "morgós" vagy nem. Amennyiben a hallott hang morog, piros, ha nem, zöld formát helyezzen maga elé a gyermek.
Kellemes időtöltést, jó játékot kívánok!
Fotó: en.wikipedia.org
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)