A szobatisztasághoz közel sem biztos, hogy csak a jól ismert hosszú és kanyargós ösvény vezet. Az EC módszerrel sokkal hamarabb és biztosabban szoktathatók rá a babák a záróizmok tudatos használatára.
A gazdasági válság idején minden családban előtérbe kerül a spórolás. Nem feltétlenül ezért egyre népszerűbb a pelenkátlanul módszer, de ez is egy kellemes hozadéka. Magam is emlékszem a félve elvégzett számításokra, vajon mennyi pénzt hagyunk ott a pelenkára egy hónapban, a szobatisztaságig hátralévő időbe bele sem mertem gondolni. Akkoriban én nem hallottam az EC-ről, pedig szerintem kipróbáltuk volna.
A módszer lényege, hogy már 2-3 hónapos kortól odafigyeljünk a kisbabánk jelzéseire. Megtanuljuk értelmezni a reakciókat és egy idő után kialakul a teljes összhang, amelyben szavak nélkül is egyértelművé válik mikor kell éppen pisilnie, kakilnia szemünk fényének.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Amikor úgy gondoljuk kisbabánknak "ki kell mennie", levetkőztetjük és alkalmas testhelyzetben egy edény fölé tartjuk, hogy kényelmesen elvégezhesse a dolgát. Közben kiadunk valamilyen jelet, például a "psss" hangot, ezt megtanulja asszociálni az ürítéssel. Ha a csöppség 1-2 percen belül nem könnyít magán, esetleg nyilvánvaló jelét adja, hogy nem kell pisilnie, felöltöztetjük. A csecsemőknek 6-7 hónapos korukig van egyfajta tudatosságuk a vizelet- és székletürítésükkel kapcsolatban. Amikor pisilni viszik őket és hallják az ismerős "psss"-t, képesek akaratlagosan ellazítani a záróizmukat ha érzik, hogy hólyagjukban vizelet van.
A módszernek köszönhetően kevesebbet érintkezik a baba bőre széklettel, vizelettel és sokkal tisztább, szabadabb érzést ad neki a pelenka nélküliség. Az anya-gyerek kapcsolatra is igen jótékony hatással lehet, hiszen ott vagyunk, amikor szüksége van ránk, felismerjük mit szeretne és segítünk neki. Ha a babák választhatnának, szerintem nem a pelenkára szavaznának!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)