Felmondás
Sajnos egyre gyakrabban kell számolni azzal, hogy a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződéssel a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően újra munkába álló szülőt a munkahelye nem tudja vagy nem akarja foglalkoztatni. Az otthon töltött idő alatt a felmondási védelem védte, és még néhány napig védi is. Rendes felmondás esetében ugyanis a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el. [MT 90. § (2)] Tehát a felmondási tilalom megszűnése után a felmondási védelem még 30 napig fennáll, a felmondást csak ezután lehet közölni és a felmondási idő csak akkor kezdődhet. Ezért mindenki legalább 60 napig el van látva bérrel, aki gyesről/gyedről tér vissza a munkába.
Fontos tudni, hogy a munkáltató rendes felmondáskor köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [MT 89. §]. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.
A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg [MT 93. §].
A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal,
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal,
- tizennyolc év után negyven nappal
- húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik [MT 92. §].
Munkabér módosítása
Akár folytatja munkáját, akár felmondanak neki, a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó [MT 84. §].
Különféle jogcímen járó szabadságok
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha az esedékesség éve eltelt, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot.
Ha az akadályoztatás egybefüggően elérte, vagy meghaladta a 183 napot, akkor a szabadságot az akadályoztatás megszűntét követő 183 napon belül kell kiadni.
Rendes szabadság a GYES, GYED idejére csak az első 6 hóra jár.
Mivel gyermeke születése miatt az anya akadályoztatva volt a szabadsága kivételében, ezért rá is ez a szabály érvényes: így tehát a szülés előtt esetleg ki nem vett szabadság nem veszik el, hanem az újbóli munkába álláskor a többi, az otthon töltött időre járó szabadsággal együtt kivehető.
Lássuk, milyen jogcímeken jár a munkába visszatéréskor szabadság a szülőnek.
A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
- a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;
- a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
- a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében (feltétel az otthon történő ápolás!). [MT 138. § (5)]
A gyermekvárás és gyermeknevelés alatt otthon töltött időre (munkaviszony szünetelése) is jár a munkavállalónak rendes szabadság [MT 130. § (2)]:
- a keresőképtelenséget okozó betegség (táppénz) tartamára;
- a szülési szabadság (TGYÁS) tartamára;
- a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság (GYED vagy GYES) első évére. (Itt összesen egy év vehető figyelembe, nem ellátási fajtánként jár!)
A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után négy,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig tizenhatodik életéve betöltésének évében kell figyelembe venni [MT 132. § (2)].
Az eddig leírtak szerint ha pl. valaki 3 évet otthon töltött egy gyermekkel, akkor számára többféle jogcímen jár szabadság:
- ha a szülés előtt munkával töltött időre időarányosan járó szabadságot esetleg nem vette igénybe teljesen a szülés előtt, arra az időszakra járó maradék szabadság,
- ha a szülés előtt esetleg táppénzen volt, a táppénz időtartamára járó időarányos szabadság,
- az igénybevett szülési szabadság (TGYÁS) 168 napjára (24 naptári hét) járó időarányos szabadság,
- a GYED-en vagy GYES-en töltött időszak első 365 napjára járó időarányos szabadság,
- a gyermekek utáni - gyermekek számától függő - pótszabadság a TGYÁS és GYED/GYES időtartamára arányosítva.
Ezek a szabadságok nem vesznek el attól, hogy a jogalapot képező időszakban nem vették igénybe, mivel a munkavállaló ekkor akadályoztatva volt a kivételében, ezért csak az akadályoztatás megszűnése után tudja kivenni [MT 134. § (3)]. Csak abban az évben kell arányosítani, amikor már nem fed le teljes évet a gyed/gyes 1. éve, mert akkor az alap (és pót)szabadság együtt jár időarányosan.
A szabadság kiszámításánál az egyes években esedékes életkort is bele kell kombinálni. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a következő kategóriához meghatározott életkort betölti [MT 131. §].
24. életévig |
20 munkanap |
25-26-27 éves korban |
21 munkanap |
28-29-30 éves korban |
22 munkanap |
31-32 éves korban |
23 munkanap |
A cikk a hirdetés alatt folytatódik. 33-34 éves korban |
24 munkanap |
35-36 éves korban |
25 munkanap |
37-38 éves korban |
26 munkanap |
39-40 éves korban |
27 munkanap |
41-42 éves korban |
28 munkanap |
43-44 éves korban |
29 munkanap |
45 éves kortól |
30 munkanap |
Figyelem! Az itt megadott szabadság azokra érvényes, akik a Munka Törvénykönyve szerint kapják szabadságukat. A Közalkalmazotti törvény és a Köztisztviselői törvény a hatályuk alá tartozó munkavállalóknak ettől eltérő szabadságnapokat foglal jogszabályba.
A szabadság díjazását már az újból munkaviszonyba állás után módosított munkabérrel [MT 84. §] kell elszámolni.
Munkavégzés körülményeinek szabályozása
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, és ilyenkor a munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél, amely megilleti akkor is, ha áthelyezése: rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe, több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe történt. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. [MT 85. §]
Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is [MT 105. § (3)].
Rendkívüli munkára [MT 127. § (6)] és éjszakai munkára (a huszonkét órától hat óráig végzett munka) [MT 121. § (1)] nem vehető igénybe
a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára [MT 127. § (7)].
Kedvezmények
A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár [MT 138. § (6)].
Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a vér szerinti, vagy az örökbe fogadó apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár - ennek összegét a munkáltató közterhekkel együtt visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól. Ez a munkaidő-kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek meghal, vagy halva születik. [MT 138A. §]
A cikk I. része a várandósság alatti tudnivalókról itt olvasható.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)