A Lea alapítvány - kattints ide, ha meg akarod ismerni az alapítványt - a United Way meghívásából ott volt a Millenárisban a Gyereknapon, kapott egy sátrat. Kb. 10 sátor volt, a fele profitorientált, a másik fele civil szervezetek számára fenntartott.
A Lea egy különleges kísérletet végzett itt.
Az alapító így beszél erről: - Arra gondoltam, hogy mivel ide gyerekek jönnek családdal, megszólítanánk az anyákat. A szokásos kézműves foglalkoztató helyett, azt szerettem volna, ha megérinti őket valahogy a probléma, ha el tudnak gondolkozni rajta - hogy ne legyen megkerülhető.
Úgy rendeztük be a sátrat, hogy meleg színű textilekkel borítottuk a falat, szobabelsőt imitálva, a közepén egy kis függőágy lógott, benne élethű baba, a sarokban asztalka, amire egy 2 perces teszt volt kitéve, fölötte egy gyönyörű fénykép, kevés szöveggel. A sátor amúgy üres, nincs benne senki, csak egy újszülött sírása hallatszik. Keserves, hangos sírás. Amikor valaki bemegy, hogy megnézze mi történt a babával, aki a hintaágyban fekszik, a sírás elhallgat. Ott már hívja az asztalka, nem tud nem oda pillantani.
Így szerettük volna bevonni az arra járókat, s fizikaivá tenni a kontaktust. Arra gondoltam, a rengeteg anya feltétlen benéz egy egyedül hagyott, síró újszülötthöz.
A sátoron kívül álló kollégát megkértem, hogy strigulázza hány anya sétál el a sátor előtt és hány megy be. (Ő kezelte kívülről a cd-lejátszó távirányítóját is, hogy lehalkítsa, megszüntesse a sírást, amikor valaki közeledik.)
A rendezvény alatt 236 nő sétált el a sátor előtt és 4 ment be magától a magára hagyott, síró pici babához!
Ez kevesebb, mint a nők 5%-a, noha a címben feltett kérdésre szinte minden nő automatikusan igenlő választ adott.
Vajon mennyire vagyunk figyelmesek mások gyermekeire? Engedjük-e őket az utcán élni? Leesni a mászókáról, vagy éppen hagyjuk őket érzelmi sivárságban felnőni egy állami intézményben, még akkor is, ha van anyjuk aki örömmel gondoskodna róla? Ha a címben feltett kérdésre a válasz tényleg igen, akkor minden anya, aki ezt a cikket olvassa, tényleg tehet.
Legalább annyit, hogy elgondolkodik ...
G.K.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)