A világ nagy részében ismeretlen dolog a pelenkázás
A természeti népeknél és a kevésbé iparosodott vidékeken ma is mindennapos, hogy az anyák pelenka nélkül hordozzák magukon a csecsemőjüket, akiknek apró jelzéseiből - mint például fészkelődés, fintorgás, nyögdécselés - észreveszik, hogy pisilnie vagy kakilnia kell. Ilyenkor kényelmes pózban eltartják maguktól a babát, aki a szabadban végezheti el a dolgát. Előfordul persze "vaklárma" éppúgy, mint az, hogy "baleset" történik, de egyiknek sem kerítenek túl nagy feneket. Onnantól, hogy mászni tudnak, elvárás a babák felé, hogy ne a kunyhóban végezzék a dolgukat, és ennek rendszerint meg is felelnek.
Bár a módszert az elmúlt évszázadokig Magyarország némely táján is ismerték, a 19. század végére mindenhol feledésbe merült. Csipkerózsika-álmából a kötődő nevelés divatja ébresztette fel, és nem véletlenül. A gyermekre való teljes ráhangolódás és az ő igényeinek maximális figyelembe vétele folyamán ugyanis egyre több anya tette fel a kérdést: jó a gyereknek a saját vizeletében és székletében ülni? Nem lehetne az ősök bölcsességét a 21. században is felhasználni? Ezzel együtt pedig megkímélni a környezetet a tonnaszám termelődő eldobható, vagy rengeteg vizet és energiát igénylő mosható pelenkáktól.
A természetes csecsemőhigiénia (EC)
Az EC a gyakorlatban a következőképp működik:
A fiatal csecsemő viselkedése megváltozik, mielőtt pisilne vagy kakilna. Teste megfeszül, fintorog, nyugtalanná válik. Magától ekkor még nem tudja visszatartani, de ha a szülő elkapja a pillanatot, ürítési pozícióba helyezheti a gyermeket, rendszerint egy speciális bili vagy a mosdókagyló fölé.
Célszerű ilyenkor minden alkalommal valamilyen hangot (például psss-psss) kiadni, amelyet a gyerek nagyon hamar megtanul, így a reflex is kialakul egy idő után. Ha eredménnyel jártunk, örülünk, esetleg kicsit megdicsérjük a babát (de nem visszük túlzásba). Ha nem, pár perc után abbahagyjuk. Sok baba szeret például szoptatás közben kakilni, ilyenkor is alá tarthatjuk a bilit.
Most bizonyára sokan felhorkannak, mondván, ennek semmi köze a szobatisztasághoz. Ez igaz. Az EC nem a szobatisztaságról szól! Bár az így nevelt gyerekek rendszerint az átlagnál hamarabb válnak a szó valódi értelmében is szobatisztává, a módszernek ez nem célja. A motiváció sokkal inkább a gyermekkel való együtt rezdülés, a jelzéseire való reagálás, és egy különleges élmény együtt történő átélése. Éppen ezért attól sem kell félni, hogy a hírhedt korai szoktatás káros hatásai jelentkeznének, itt ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a gyerek addig nem állhat fel a biliről, amíg nem produkál valamit bele.
Az EC-nek is vannak fokozatai
A nyugati világban az EC-t gyakorló szülők közül kevés olyan van, aki soha nem pelenkáz. A legtöbben, ha máskor nem, utazáskor bepelenkázzák a csecsemőt, mások pedig akár otthon is pelenkában tarthatják úgy, hogy közben igyekeznek a jelzéseire odafigyelni és pisiltetni, ha szükségesnek látják.
Az éjjeli pelenkázás is megosztó kérdés: akik nem teszik, azt mondják, a baba éjszaka felébred pisilés előtt, és a nappal megszokott jelzéseit adja. Ilyenkor lehetőség van biliztetni, de nagyon hamar magától is szárazon fogja végigaludni az éjszakát - ahogyan egészséges esetben egy felnőttnek is legfeljebb ritkán kell éjszaka vécére járnia. Az éjszakai EC-zés csak akkor megoldható, ha a gyerek a szülei közvetlen közelében - lehetőleg velük egy ágyban - alszik.
A módszer legnagyobb hátránya jelen viszonyaink között a támogató környezet teljes hiánya
Míg sok népnél anyáról lányra száll a tudás, az esetleges balesetek pedig a helyzetnek úgymond velejárói, a mai fiatal anyák előtt nincs ilyen minta, és a hetes buszon is roppant kínos dolog lehet biliztetni. A kezdeti kudarcok és az ismerősök értetlenkedése sok szülő kedvét veszik el rövid idő alatt.
A "biztonság kedvéért" gyakran bepelenkázott gyerekek között pedig gyakori, hogy egy-másfél éves koruk körül sztrájkba kezdenek: nem hajlandóak bilizni, a szülő minden próbálkozására sírva fakadnak, akkor is, ha korábban már egész szép eredményeket értek el együtt. Noha a téma szakértői egyértelműen tanácsolják, hogy ha ilyen helyzet áll elő, semmiképp ne erőltessük a bilizést, a szülők frusztrációja is érthető.
Mint minden módszerre, az EC-re is igaz, hogy minél következetesebben alkalmazzuk, annál látványosabb eredmény érhető el vele. A természetes csecsemőhigiénia egyik hazai úttörője, Gyarmati Andrea, a nagy sikerű Szirka-blog írója egy korábbi interjúban elmondta, hogy Down-szindrómás kislányán 11 hónaposan volt utoljára pelenka.
Indexkép: pixabay - irenegoeleven
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)