A bébiholmik kedves állatfigurái és pasztellszínei közé egyre gyakrabban keverednek katonai uniformist utánzó ruhadarabok, ijesztő szörnyek vagy harcosok képei. Ezek a képek is jelentéssel rendelkeznek, jelek: lenyomatok a korról, a társadalmi működésről. Viseljük a jeleket, magunkon hordjuk, a gyermekeinkre tesszük.
A divat jelrendszer, amely hat ránk: követjük, bálványozzuk, figyeljük vagy szembeszállunk vele. Benne létezünk. A ruhákon, bútorokon, tárgyakon megjelenő motívumok áramlása, fel-és letűnésük jelzik az ízlésáramlatokat, a kultúrák egymásra hatásait, és manapság egyre inkább a kiüresedést, a kultúra hiányát, a figyelem, a tudatosság megszűnését, a sodródó, öntudatlan ösztöntársadalom szellemtől megfosztott igényét. A jelek viselőik számára a hasonulás semmitmondó eszközévé válnak, elveszítik szimbolikus jelentésüket, tárgyiasulnak. Megfigyelhetjük ezt az ész és lélek nélküli keresztviselésben, vagy például a hennafestés divattá válásában: az indiai és arab kultúrában a társadalmi státuszt jelző testdíszítés puszta divattá, mondhatni sallanggá vált az utóbbi évtizedben Európában.
Térjünk a tárgyra. Egy gyermekruhán akadt meg a szemem, miközben két fiammal a játszótéren időztem. Kétévesre való, rózsaszín alapon mintás pamutruha, a széle fodrosra varrott - első pillantásra egy nagy gonddal és némi ízlésficammal kimunkált marcipándíszt idéz. De puha, kényelmes, jól szabott darab. Egy kétéves, bájos, tiszta tekintetű kislány viseli. Tökéletes kis teremtés minden porcikájában. A homokban játszik egy templom előtti árnyas, platánokkal körülvett játszótéren, ebédet főz, kever, kavar. Ragyog a nap. Egy mély belégzés és hosszú kifújás idejére minden rendben, körbevesz a nyugalom. Ahogy így lebegek az idillben, egy villanásnyi időre - csak mintha - egy halálfej képe tűnik fel: egy fehér halálfej, keresztbe rakott lábszárcsontokkal a kislány virágos ruháján. A tudatmezőmbe került. Nem értem, érdekes. Továbbgördül a figyelmem. Nézelődöm. Aztán megint a szemem elé bukkan a halálfej. Közelebb megyek a picihez. Megfigyelem ruhája mintázatát, keresem a halálfejet. Talán csak képzelődtem. Szóval közelebb megyek. Nem, nem tévedtem. A szívecskékből, apró virágokból, magokból felépített mandalaminták közé asszimilálódva, akárha szívecskék, virágok vagy magocskák volnának ott bújnak a halálfejek. A ruhácskát díszítő hatféle mandalából kettő a halálfejek ismétlődésével szerveződik, körbeölelve a szívekből álló belső kört. Az egyik típuson a körön belül még ötágú csillagokból álló gyűrű is látható. A halálfejek így megbújva, beépülve a szív és virágmotívumok közé - milyen alattomos is ez. Mi ezzel a baj? Először is: nem stimmel. Valahogy éppúgy nem stimmel egy kisgyereken a halálfej, mint a paprikásszalámi címkéjén vigyorgó malac képe. Bár a kettő éppen inverze egymásnak. Mégis mind a kettő morbid, azaz természetellenes.
Mit is jelent a koponyamotívum csontokkal és kalóz szemkötővel egy kislányon - gondolkodom. A halálfejre gyerekkoromból emlékszem a hypo dobozáról. A méreg jele. Aztán tudom, hogy a kalózok zászlajának is motívuma. Ez sem jobb. A kalózok szervezett bűnözést folytató rablógyilkosok voltak ugyebár, és ma is azok, akik rettenthetetlen hatalmuk kifejezéseként a halál urainak tartották magukat - legalábbis ezt fejezi ki zászlajuk, a Jolly Rogers, amely egy nyíllal szívet átdöfő csontvázfigura.
Le vagyok maradva. Hogy miért? Mert nem követem a divatot, csak annyira, amennyire a természetes új utáni vágyammal találkozik. Általában ódzkodom a kommersztől. Ahogy utánanézek, a halálfejes divat 2006 óta masszívan jelen van a tömegízlést formáló cégek termékein. Ma már letűnőben, már csak a másolatokban, a kínai piacos ruhákban jelenik meg.
Nézzük a szimbólum kulturális hátterét, ami talán nem a legmeghatározóbb pont a divat alakítóinak látóterében. A keresztény szimbolikában a halálfej kötődik Krisztushoz is - arra utal, hogy Krisztus magára vette Ádám bűnét, ezáltal a halált. Kétlem, hogy a koponydivatnak bármi köze lenne ehhez a szimbolikához. A régi, kétévszázad előtti sírkövek alján gyakran találni halálfejmotívumot: koponya, alatta keresztbe tett lábszárcsontokkal, ez nem meglepő. A kalotaszegi Magyarvistán például a templomhoz vezető lépcső oldalát régi sírkövekkel díszítették, ott is feltűnt a jel használata.
Az is eszembe jut, hogy a német SS alakulatoknak is jelképe, illetve hatalmi szimbóluma volt a halálfej. Ennyi elég ahhoz, hogy ne tegyük divattá. Végtére is horogkeresztes és vöröscsillagos gyermekruhákba sem öltöztetnénk csemetéinket.
Gondolkodom. Talán az lehet a motivációja - ha van egyáltalán - ennek a divatnak, a halál ilyenfajta ábrázolásának, hogy nevetség tárgyává váljon, hogy lekicsinyítve ne legyen olyan rémisztő? Ez a modern kor haláltánca? Elveszik a hatalmát, azzal, hogy apró virágmotívumok helyett fűzik fel egy mintában? Kigúnyolják? Lehet, ha feltételezünk bármiféle tudatosságot a divat formálói részéről.
Menő, fiatalos, lázadó? Poén? - olvasom a fórumbejegyzéseket.
Nem értem mi a poén ebben?
Lehet, hogy a halál az élet egy pontjáról tekintve nem rémisztő, lehet, hogy képesek vagyunk életünk során odáig fejlődni lélekben, hogy elfogadjuk a halál tényét, hogy átlépésként éljük meg - igen megéljük a halált, képesek vagyunk magunkat olyannyira a természet részeinek, a kozmosz csillámatomjainak tekinteni, hogy nem rémülünk meg a halál, az itteni lét felől tekintve végleges átalakulást hozó pillanatától. Mégis, az a gyanúm, hogy a halálfejdivat mögött egyszerűen bár, de settenkedve, a mitizált és elferdítetten jónak feltüntetett kalózmúlt áll, mert sokakat érdekel a kalózok története, vagányság, merészség kötődik hozzájuk.
A halálfejes lánykaruha címkéjén egyébként a kétbetűs márkanév alatt: made in Kambodzsa.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)