A belügyi munkaanyag szerint egy kidolgozott szempontrendszer alapján a jövőben évente értékelnék a pedagógusok teljesítményét, célkitűzéseit. Ez a fajta kidolgozott szempontrendszeren alapuló belső értékelési folyamat az utóbbi hónapokban megjelent a közigazgatásban dolgozók és az egészségügyi intézményekben szolgálatot teljesítők körében is, némi keserű szájízt és értetlenséget kiváltva a dolgozók között.
Az egészségügyben dolgozóknak el kellett fogadniuk, hogy a fehér köpenyre vett kardigán mínusz pontokkal jár, mivel viselése nem bizonyul szakmai döntésnek – míg a közigazgatás dolgozói számára olyan szigorú ruhaviselési kódex született, mely a női alsónemű színét is igyekszik előírni (fekete, fehér és testszínű a megengedett).
A tanárok is sorra kerültek az egységes összemérés igényével született dokumentum célcsoportjaként. A minőségi munkavégzés nehezen összefésülhető mutatóival – úgy tűnik – játszi könnyedséggel birkóztak meg, nem mérlegelve azt, hogy az amúgy is feszült pedagógustársadalomban az újabb megpróbáltatás milyen reakciókat fog kiváltani.
Az éves teljesítményértékelés a tervek szerint egyfajta belső ellenőrzésként fog működni, melynek során az intézményvezető a fenntartónak, a pedagógus pedig az intézményvezetőnek fog beszámolni teljesítménycéljairól és a megvalósított eredményeiről. Az intézményvezető augusztusban adná le önértékelését, az alkalmazottak pedig a tanév elején, ezzel kezdve meg a tanév munkáját.
Kép: Depositphotos.com
Az intézményvezetők esetében intézményi cél lehetne például a lemorzsolódás adott százalékban történő csökkentése, vagy a letett nyelvvizsgák számának látható növelése. A pedagógusok célkitűzései között szívesen látnák a diákjaik tanulmányi versenyeken való indítását, vagy az igazolatlan hiányzások mérsékelését, a késések csökkentését.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.Elvárt tanári teljesítmény a szellemi értékeket nyújtó magyar hagyományok közvetítése, valamint kiállítások, színházi élmények megosztása a nebulókkal. Az iskolán kívüli programok szervezése abban az esetben jelenthet jó pontot, ha a magyar hagyományok és értékek mentén történik a programválasztás.
A dokumentum kitér arra is, hogy a pedagógusok viselkedésükkel és megjelenésükkel "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" erősítsék.
A belügyi anyag a pedagógusok minőségi munkáját magasabb jövedelemmel honorálná, ám a rosszabb teljesítményt nyújtók számíthatnának arra, hogy illetményükből levonják a büntetéspénzt. A dokumentumot a pedagógusok úgy értelmezik, hogy a bérösszeg nem változna, csupán a felosztása, tehát amit a jól teljesítő elnyer, azt a kollégájától veszi majd el.
Az intézkedés célja a pedagógusok ösztönzése a minőségi munkára, és kevéssé fordít figyelmet arra, hogy az önértékelés sosem volt sem kedvelt, sem hatékony műfaj a minőségi, alkotó munkát végző emberek körében. Vagy ha mégis, terjesszék ki a költőkre, írókra is az önértékelés kötelezettségét, és műveik létrehozása után írják meg a hozzá tartozó kritikákat is...
Kép: Depositphotos.com
A következő kérdések merülnek fel:
- Milyen például egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanító iskola pedagógusának elvárt, az intézményt tükröző megjelenése?
- Ki finanszírozza az iskolán kívüli programokra utazó gyerekek és a pedagógus költségeit? Ki fizeti a felkészítésüket? Egyenlő esélyekkel indul a kezdeményezés minden országrészben?
- Az iskolai hiányzásokban mekkora felelőssége van a tanároknak, és mit tudnának tenni ellene?
- Ugyanolyan egységesen összemérhetők az iskolák, mint a javasolt pontrendszer?
- Ugyanolyan feltételek mellett dolgozik minden pedagógus?
- Egymáshoz mérjük őket, vagy a teljesítményükhöz?
- Sok a teher, vagy rosszul terhelhetőek a pedagógusaink?
- Vajon melyik nagyobb teljesítmény: a válogatott jó képességű gyerekeket megtanítani írni és olvasni, vagy a leszakadt országrészek kis elsőseit?
- Hogy fognak viszonyulni az értékeléssel üldözött tanárok a BTM-es és SNI-s gyerekekhez ezekkel a feltételekkel?
- Dresszkód készül-e a tervezethez?
A pedagógusok és az intézményvezető is 100 pontot kaphatnak majd az értékelés során. Az átlag feletti teljesítményt a vizsgált minta legfeljebb 20 százaléka érheti el, az alsó 20 százalék pedig átlag alatti teljesítményről kaphat majd értesítést, amely akár bérelvonással is járhat.
„Az egyénenként változó bérek feszültségekhez, megosztottsághoz vezethetnek a tantestületben. Félő, hogy lesznek kivételezettek, akik magasabb illetményhez juthatnak, míg azok, akik nem állnak be a sorba, még a mostaninál is kevesebbet kaphatnak” – mondta az Index-nek Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője.
Indexkép: Depositphotos.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)