Kedves Anett!

Köszönöm szépen a megkeresését! Először is azt javaslom, ne hasonlítgassa magát másokhoz, mert az még inkább frusztrálni fogja. Sokszor kívülről úgy látjuk, de jó xy-nak, ő megtalálta a helyét, a hivatását, aztán belülről ő teljesen mást él meg. Mindig önmagához képest haladjon előre, lépésről lépésre. Ehhez viszont tényleg meg kellene találni azt az irányt, amit szeret, amivel szívesen foglalkozik és amihez a képességei, készségei is megvannak. A legfontosabb az, hogy érdekelje az a bizonyos terület, szakma, hogy hivatássá váljon.

Persze tizenévesen még kevés fiatal tudja pontosan, mi legyen, ha "nagy" lesz, de lassan körvonalazódnia kellene, merre tovább. Van, aki azt mondja, őt semmi nem érdekli, míg más úgy érzi, annyi minden, hogy nem is tud választani. Mindkét esetben ugyanaz a tudattalan félelem állhat a háttérben, mégpedig az, hogy fél az illető az elköteleződéstől. Ha dönt és elindul, az egyrészt felelősséggel jár, másrészt sokakban beindul a kudarctól való félelem is, mi lesz, ha nem sikerül, ha rosszul választ. Éppen ezért biztonságosabb, ha nem választ semmit. Bele-bele kap, lelkesedik, de hosszú távon nem mer elköteleződni.

Tehát úgy gondolom, ezeket a blokkokat kellene feltárni, megnézni, és szépen letisztulna, mi az, ami marad hobbi szinten a sok érdeklődési területből és mi lehet az, amibe érdemes komolyan belevágni, megtanulni. Ehhez azonban személyes találkozás, konzultáció kell(ene.)

Ha megengedi, szeretettel ajánlom az augusztus 27.-i előadásomat, pont erről (is) lesz szó, "Munka-karrier-önmegvalósítás - Avagy hogyan lehetsz sikeres" a címe, és a honlapomon megtalálja a részleteket. Örülök, ha el tud jönni erre, vagy akár egyénileg.

Üdvözlettel!