|
|
Jusztné Vincze SzabinaPerinatális szaktanácsadó, pedagógus, babamasszőrElérhetőségeim: Telefon: 06-70/317-18-39 E-mail: jvinczeszabina@gmail.com Honlap: http://perinatalis.hu http://perinatalis.blogspot.hu Facebook: https://www.facebook.com/perinatalis |
A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Sára!
Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy iszonyatosan rettegek a szüléstől. Pánikrohamok törnek rám, hirtelen izzadni kezdek, remegek, a vérnyomásom és a pulzusom az egekbe szökik, szorít a mellkasom, sokszor olyan hisztériás rohamaim vannak, hogy senki nem tud megnyugtatni, ilyenkor mindig nyugtatót veszek be, de gyakran már az sem segít. Hónapok óta semmi máson nem kattog az agyam, ingerlékeny vagyok, szorongok, állandóan úgy érzem, hogy egy nagy gombóc van a torkomban. Gyomorgörccsel fekszem és kelek. Néha már annyira felhergelem magam, hogy majdnem elvesztem az eszméletem is, többször jött már értem mentő és kerültem kórházba, mert annyira szorított a mellkasom és nem kaptam levegőt. Többször kivizsgáltak már, semmilyen szervi problémám nincs. Most is sírva írok Önnek, annyira rettegek és rosszul érzem magam emiatt. A nőgyógyászom azt javasolta, keressek fel egy pszichológust, aki megvizsgálna és az ő elrendelésére szülhetnék császármetszéssel. A babavárás alatti problémáktól nem félek, és azoktól sem, amik a baba világrajövetele után merülhetnek fel. Húgomat szinte én neveltem fel, keresztlányom 14 hónapos és rengeteget vigyázok rá, sokszor több egész napra. Csakis a szüléstől rettegek. Minden nap minden percében ezen jár az eszem. És még terhes sem vagyok! Bele sem merek gondolni, mi lesz akkor, ha az leszek. Hallottam és olvastam már arról, hogy a kismamák saját döntésük alapján szülhettek császárral. Szeretnénk gyereket a párommal, de nem tudom magam rávenni! Egyszerűen nem megy, nem tudom legyőzni a félelmem. Semmi másra nem vágyom, csakis egy kisbabára, de tizenéves korom óta aggaszt ez a dolog, és most, hogy már rajta lehetnénk a babaprojekten, teljesen elhatalmasodott rajtam. Azt hittem, majd kinövöm, még gyerek voltam, amikor már ez foglalkoztatott. Úgy voltam vele, majd ha oda kerül a sor, elmúlik. De nem! Nagyon aggódom, hogy a párkapcsolatom is rá fog menni erre az egészre! Kérem adjon valami tanácsot! Kétségbe vagyok esve! Valóban van rá esély, hogy szülhetek emiatt császármetszéssel?
Nagyon köszönöm a válaszát!
Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy iszonyatosan rettegek a szüléstől. Pánikrohamok törnek rám, hirtelen izzadni kezdek, remegek, a vérnyomásom és a pulzusom az egekbe szökik, szorít a mellkasom, sokszor olyan hisztériás rohamaim vannak, hogy senki nem tud megnyugtatni, ilyenkor mindig nyugtatót veszek be, de gyakran már az sem segít. Hónapok óta semmi máson nem kattog az agyam, ingerlékeny vagyok, szorongok, állandóan úgy érzem, hogy egy nagy gombóc van a torkomban. Gyomorgörccsel fekszem és kelek. Néha már annyira felhergelem magam, hogy majdnem elvesztem az eszméletem is, többször jött már értem mentő és kerültem kórházba, mert annyira szorított a mellkasom és nem kaptam levegőt. Többször kivizsgáltak már, semmilyen szervi problémám nincs. Most is sírva írok Önnek, annyira rettegek és rosszul érzem magam emiatt. A nőgyógyászom azt javasolta, keressek fel egy pszichológust, aki megvizsgálna és az ő elrendelésére szülhetnék császármetszéssel. A babavárás alatti problémáktól nem félek, és azoktól sem, amik a baba világrajövetele után merülhetnek fel. Húgomat szinte én neveltem fel, keresztlányom 14 hónapos és rengeteget vigyázok rá, sokszor több egész napra. Csakis a szüléstől rettegek. Minden nap minden percében ezen jár az eszem. És még terhes sem vagyok! Bele sem merek gondolni, mi lesz akkor, ha az leszek. Hallottam és olvastam már arról, hogy a kismamák saját döntésük alapján szülhettek császárral. Szeretnénk gyereket a párommal, de nem tudom magam rávenni! Egyszerűen nem megy, nem tudom legyőzni a félelmem. Semmi másra nem vágyom, csakis egy kisbabára, de tizenéves korom óta aggaszt ez a dolog, és most, hogy már rajta lehetnénk a babaprojekten, teljesen elhatalmasodott rajtam. Azt hittem, majd kinövöm, még gyerek voltam, amikor már ez foglalkoztatott. Úgy voltam vele, majd ha oda kerül a sor, elmúlik. De nem! Nagyon aggódom, hogy a párkapcsolatom is rá fog menni erre az egészre! Kérem adjon valami tanácsot! Kétségbe vagyok esve! Valóban van rá esély, hogy szülhetek emiatt császármetszéssel?
Nagyon köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező!
Mindenképpen azt javaslom, keressen fel egy pszichológust, még a gyermekvállalás előtt, különben rányomja bélyegét a szorongás a várandósság időszakára is. A távolból, s ennyi információ alapján, amit itt megosztott, nem lehet olyan hiteles választ vagy tanácsot adni, ami orvosolná a problémáját. S azt sem állíthatom, hogy a császármetszés megoldást nyújt a problémájára. Feltétlenül keressen fel pszichológust!
Mindenképpen azt javaslom, keressen fel egy pszichológust, még a gyermekvállalás előtt, különben rányomja bélyegét a szorongás a várandósság időszakára is. A távolból, s ennyi információ alapján, amit itt megosztott, nem lehet olyan hiteles választ vagy tanácsot adni, ami orvosolná a problémáját. S azt sem állíthatom, hogy a császármetszés megoldást nyújt a problémájára. Feltétlenül keressen fel pszichológust!
Jusztné Vincze Szabina
2016. 04. 29. 11:08
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szabina!
Sokat gondolkodram...
Egy dologhoz tudom csak kötni az ébredéseket...akkortájt kezdődött, mikor rászokott a cumira.
Egyik nap kipróbáltam kell e neki(nappal) és attól kezdve cumizik. Ez 6 hós korában volt. Eljutottunk odáig, hogy az esti szopinál nem aludt be, hanem cici ki, cumi be és alvás. Aztán cumi kiesésnél sírás. Tehát nem az új ágyikójába szoktatásnál.
Köszönöm a segítséget!
Megpróbálom az alvás naplót, hátha...
Vagy kibekkelem, míg önmaga megtalálja az ágyban a cumit, párszor már előfordult :)
Üdvözlettel
Gabriella
Sokat gondolkodram...
Egy dologhoz tudom csak kötni az ébredéseket...akkortájt kezdődött, mikor rászokott a cumira.
Egyik nap kipróbáltam kell e neki(nappal) és attól kezdve cumizik. Ez 6 hós korában volt. Eljutottunk odáig, hogy az esti szopinál nem aludt be, hanem cici ki, cumi be és alvás. Aztán cumi kiesésnél sírás. Tehát nem az új ágyikójába szoktatásnál.
Köszönöm a segítséget!
Megpróbálom az alvás naplót, hátha...
Vagy kibekkelem, míg önmaga megtalálja az ágyban a cumit, párszor már előfordult :)
Üdvözlettel
Gabriella
Kedves Gabriella,
ezek szerint a te utad a második, s már találtál is egy fontos pontot. Szuper! Ha tényleg nem szomjúság és nem anya-hiány, hanem csupán a cumi kiesése ébreszti, akkor talán segít, ha több cumit is odakészítesz neki, illetve a sötétben foszforeszkáló cumik is segíthetik, hogy ő maga találjon rá. Nemsokára menni fog ez neki egyedül is.
Arra az egyre figyelj, hogy ne alakuljanak ki éjjeli felébredéses szertartások, amikhez aztán később ragaszkodni fog, s megszilárdítja benne az emiatti ébredéseket (ezért írtam korábban, hogy ne csinálj annyi mindent, mielőtt visszaaludna).
Minden jót, kitartást kívánok!
ezek szerint a te utad a második, s már találtál is egy fontos pontot. Szuper! Ha tényleg nem szomjúság és nem anya-hiány, hanem csupán a cumi kiesése ébreszti, akkor talán segít, ha több cumit is odakészítesz neki, illetve a sötétben foszforeszkáló cumik is segíthetik, hogy ő maga találjon rá. Nemsokára menni fog ez neki egyedül is.
Arra az egyre figyelj, hogy ne alakuljanak ki éjjeli felébredéses szertartások, amikhez aztán később ragaszkodni fog, s megszilárdítja benne az emiatti ébredéseket (ezért írtam korábban, hogy ne csinálj annyi mindent, mielőtt visszaaludna).
Minden jót, kitartást kívánok!
Jusztné Vincze Szabina
2015. 08. 25. 12:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szabina, Köszönöm a választ!
Igen, valóban kevés dolgot írtam le, nem akartam nagyon hosszúra nyújtani :)
Ami a szopit illeti: igény szerint szoptattam, 4hós korától elkezdtem a tejpépet adni neki, mindig is gyakran
szopizott, most is sokszor eszik, de keveset, elég gyors az anyagcseréje szerintem. Vékonyabb testalkatú baba, mondjuk
szerintem normális, 9 kg körüli. A napirend is jól beállt, szerencsére reggel később ébred mint az átlag, 9 körülig is tud aludni :)
A napokban kezdi ebéd után az alvást, eddig ébredés után 3 órával le tudtam tenni kb.2 órára, pár napja ébred pl. 8,9 körül, és 13-14h körül alszik kb 2 órát, aztán este 9kor fektetem. Szopizik még a nappali alvás előtt és este is úgy lazul, de nem szopi közben alszik el. Utána szépen megy az ágyikójába, esetleg picit még ringatom, de viszonylag könnyen elalszik... De aztán van hogy egyóra alvás után már cumi ki-be, egy kis víz, dologel(4 foga jön felül), alszik vissza egyből, de felsírogat egész éjjel, össze vissza.
8 hós koráig ott aludt mellettem egy kiságyban, hajnalban már mellettem... de akkor is sokat kelegetett, csak akkor nem kellett kiugranom az ágyból és átrohanni a gyerekszobába. Napközben is sokat van babusgatva, este is sírás nélkül megy a fektetés.
Van hogy jól vacsorázik és mikor éjjel mondjuk 3kor szopik hallani ahogy megy a pocakjába a tej, korog gyomra!? Létezik hogy éhes?!
Na oké, mondjuk éhes lehet, de akkor szopizzon egyszer éjjel, de ez a gyakran felsírás borít ki... A fogzásra sem tudom fogni, mert ezmegy hónapokóta...
Üdvözlettel
Gabriella
Igen, valóban kevés dolgot írtam le, nem akartam nagyon hosszúra nyújtani :)
Ami a szopit illeti: igény szerint szoptattam, 4hós korától elkezdtem a tejpépet adni neki, mindig is gyakran
szopizott, most is sokszor eszik, de keveset, elég gyors az anyagcseréje szerintem. Vékonyabb testalkatú baba, mondjuk
szerintem normális, 9 kg körüli. A napirend is jól beállt, szerencsére reggel később ébred mint az átlag, 9 körülig is tud aludni :)
A napokban kezdi ebéd után az alvást, eddig ébredés után 3 órával le tudtam tenni kb.2 órára, pár napja ébred pl. 8,9 körül, és 13-14h körül alszik kb 2 órát, aztán este 9kor fektetem. Szopizik még a nappali alvás előtt és este is úgy lazul, de nem szopi közben alszik el. Utána szépen megy az ágyikójába, esetleg picit még ringatom, de viszonylag könnyen elalszik... De aztán van hogy egyóra alvás után már cumi ki-be, egy kis víz, dologel(4 foga jön felül), alszik vissza egyből, de felsírogat egész éjjel, össze vissza.
8 hós koráig ott aludt mellettem egy kiságyban, hajnalban már mellettem... de akkor is sokat kelegetett, csak akkor nem kellett kiugranom az ágyból és átrohanni a gyerekszobába. Napközben is sokat van babusgatva, este is sírás nélkül megy a fektetés.
Van hogy jól vacsorázik és mikor éjjel mondjuk 3kor szopik hallani ahogy megy a pocakjába a tej, korog gyomra!? Létezik hogy éhes?!
Na oké, mondjuk éhes lehet, de akkor szopizzon egyszer éjjel, de ez a gyakran felsírás borít ki... A fogzásra sem tudom fogni, mert ezmegy hónapokóta...
Üdvözlettel
Gabriella
Kedves Gabriella!
Nem ismerem a kicsi születési súlyát, de a 9 kg-os testsúly rendben van közel 1 éves korban. Gyermekorvosa és védőnője eddig követték a kicsi fejlődését, s biztosan jelezték volna, ha nem megfelelően fejlődik.
Nem zárnám ki a fogzást, hiszen az már jóval a látható jelek előtt elkezdődik, s bizony hónapokon át is eltarthat. De több változás is van a kicsi (és a te) életedben: hiszen 8 hónaposan (kb. 3-3,5 hónapja, mert még nincs 1 éves a gyermek és 8 hós koráig együtt aludtatok) átkerült másik szobába és másik ágyba, s ettől kezdve egyedül alszik. Épp hónapok óta tart a gyakori felsírás is, azt írtad. Te nyugodtabban vagy nyugtalanabbul alszol azóta? Utóbbit természetesen úgy értem, hogy attól eltekintve, hogy a kicsi felébreszt. Vajon mennyire más most az alvása, mint korábban? Azt írtad, eddig is sokszor kelt, csak épp ott volt melletted. Olyankor is mindig ugyanúgy gondoztad ébredés esetén, mint most, vagy máshogy? Tehát itattad vízzel? Dörzsölted a fogínyét? Megszoptattad? Vagy csak átölelted? A másik változás, hogy éppen változnak az igényei, például most áll át a nappali két alvásról az egy nappali alvásra.
Mindezek jelentősége pedig az, hogy a változások okozhatják a nehézségeket, s bizony időre van szükség ahhoz, hogy túllendüljetek rajtuk.
Egy-másfél éves korig még lehet, hogy eszik a gyerek éjjel, de biztosan nem óránként ébred éhségre. Az éhség nem ébresztené fel egy órával elalvás után, miközben elalvás előtt szopizott. Ettől függetlenül lehet, hogy hajnali 3-kor még igényli az evést, de ha jól értem, az - önmagában - nem is okozna problémát.
Azt írtad, hogy van, amikor 1 óra alvás után ébred: ez milyen gyakran van? Minden egyes éjszaka? Tényleg 1 óra az 1 óra? Minden egyes órában megébred? S minden egyes órában, amikor megébred, iszik? A vizet is megissza? Nappal is sokat iszik? (Soknak és gyakorinak tűnő ivás esetén javaslom, hogy keresse fel gyermekorvosát, s derítsék ki az okát!) Lehet száraz a szoba levegője (ez esetben egy párásító és szobanövények segíthetnek)? Hányszor szopik nappal? Hányszor szopik éjszaka? Mit jelent pontosan a felsírogat egész éjjel? Ilyenkor nehéz megnyugtatni? Csak panaszkodik vagy sír? Van olyan, hogy vissza tud aludni magától? Biztos, hogy kell ilyenkor az egész szertartás (víz, dologel, cumi), vagy elég lenne egyvalami? Esetleg lehet, hogy csak téged akar maga mellett tudni?
Két utat látok magam előtt.
Az egyik, hogy elnapolod a különalvás kérdését egy fél-1 évvel, amikor már rendesen meg tudod beszélni vele az új helyzetet, az új szabályokat, s most visszarendeződtök arra a módszerre, ami jól működött 8 hónapos koráig.
A másik út, hogy a fenti kérdéseket szem előtt tartva, s akár saját szempontokat/kérdéseket is megfogalmazva, alvásnaplót vezetsz (szerencsés esetben kiegészítve azzal, hogy a nappal hogyan telt). S ennek segítségével megpróbálod azokat a dolgokat meglátni, amik nem jól működnek, a jobb éjszakáknál pedig azokat, amik segítették a nyugodtabb alvást. A tapasztalatok birtokában pedig készen állsz a változtatásokra. Mindig apránként változtass, tarts ki és légy türelmes! Biztosan sikerülni fog!
Kitartást kívánok, szurkolok nektek!
Nem ismerem a kicsi születési súlyát, de a 9 kg-os testsúly rendben van közel 1 éves korban. Gyermekorvosa és védőnője eddig követték a kicsi fejlődését, s biztosan jelezték volna, ha nem megfelelően fejlődik.
Nem zárnám ki a fogzást, hiszen az már jóval a látható jelek előtt elkezdődik, s bizony hónapokon át is eltarthat. De több változás is van a kicsi (és a te) életedben: hiszen 8 hónaposan (kb. 3-3,5 hónapja, mert még nincs 1 éves a gyermek és 8 hós koráig együtt aludtatok) átkerült másik szobába és másik ágyba, s ettől kezdve egyedül alszik. Épp hónapok óta tart a gyakori felsírás is, azt írtad. Te nyugodtabban vagy nyugtalanabbul alszol azóta? Utóbbit természetesen úgy értem, hogy attól eltekintve, hogy a kicsi felébreszt. Vajon mennyire más most az alvása, mint korábban? Azt írtad, eddig is sokszor kelt, csak épp ott volt melletted. Olyankor is mindig ugyanúgy gondoztad ébredés esetén, mint most, vagy máshogy? Tehát itattad vízzel? Dörzsölted a fogínyét? Megszoptattad? Vagy csak átölelted? A másik változás, hogy éppen változnak az igényei, például most áll át a nappali két alvásról az egy nappali alvásra.
Mindezek jelentősége pedig az, hogy a változások okozhatják a nehézségeket, s bizony időre van szükség ahhoz, hogy túllendüljetek rajtuk.
Egy-másfél éves korig még lehet, hogy eszik a gyerek éjjel, de biztosan nem óránként ébred éhségre. Az éhség nem ébresztené fel egy órával elalvás után, miközben elalvás előtt szopizott. Ettől függetlenül lehet, hogy hajnali 3-kor még igényli az evést, de ha jól értem, az - önmagában - nem is okozna problémát.
Azt írtad, hogy van, amikor 1 óra alvás után ébred: ez milyen gyakran van? Minden egyes éjszaka? Tényleg 1 óra az 1 óra? Minden egyes órában megébred? S minden egyes órában, amikor megébred, iszik? A vizet is megissza? Nappal is sokat iszik? (Soknak és gyakorinak tűnő ivás esetén javaslom, hogy keresse fel gyermekorvosát, s derítsék ki az okát!) Lehet száraz a szoba levegője (ez esetben egy párásító és szobanövények segíthetnek)? Hányszor szopik nappal? Hányszor szopik éjszaka? Mit jelent pontosan a felsírogat egész éjjel? Ilyenkor nehéz megnyugtatni? Csak panaszkodik vagy sír? Van olyan, hogy vissza tud aludni magától? Biztos, hogy kell ilyenkor az egész szertartás (víz, dologel, cumi), vagy elég lenne egyvalami? Esetleg lehet, hogy csak téged akar maga mellett tudni?
Két utat látok magam előtt.
Az egyik, hogy elnapolod a különalvás kérdését egy fél-1 évvel, amikor már rendesen meg tudod beszélni vele az új helyzetet, az új szabályokat, s most visszarendeződtök arra a módszerre, ami jól működött 8 hónapos koráig.
A másik út, hogy a fenti kérdéseket szem előtt tartva, s akár saját szempontokat/kérdéseket is megfogalmazva, alvásnaplót vezetsz (szerencsés esetben kiegészítve azzal, hogy a nappal hogyan telt). S ennek segítségével megpróbálod azokat a dolgokat meglátni, amik nem jól működnek, a jobb éjszakáknál pedig azokat, amik segítették a nyugodtabb alvást. A tapasztalatok birtokában pedig készen állsz a változtatásokra. Mindig apránként változtass, tarts ki és légy türelmes! Biztosan sikerülni fog!
Kitartást kívánok, szurkolok nektek!
Jusztné Vincze Szabina
2015. 08. 24. 16:48
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Szabina!
Kislányom most lesz 1 éves, 2.gyerek. A problémám az, hogy nagyon sokat ébred ėjjelente, van hogy óránként. Cumizik, van hogy csak a cumi esik ki és visszaadjuk alszik tovább, de van hogy meg kell szoptatnom hogy vissza aludjon. Ebben az esetben mit tanácsol? Az első lányomnál is volt ilyen, de kb 10 hónapos korára megoldódott, de Ő elfogadta a tápszert este, míg a kicsi nem.Próbálom bevacsoráztatni, a többi tényező(hideg-meleg, zaj...stb) is mind ideális, de nem tudok rájönni mi zavarja meg. 1 szobában alszanak már, de sokszor át is kell vinnem a hálónkba, hogy ne zavarja a nagyobb lányom. Drasztikusabban kellene kicsit? Esetleg a felvesz letesz módszerrel? Mit javasol? Köszönöm, Üdvözlettel Gabriella
Kislányom most lesz 1 éves, 2.gyerek. A problémám az, hogy nagyon sokat ébred ėjjelente, van hogy óránként. Cumizik, van hogy csak a cumi esik ki és visszaadjuk alszik tovább, de van hogy meg kell szoptatnom hogy vissza aludjon. Ebben az esetben mit tanácsol? Az első lányomnál is volt ilyen, de kb 10 hónapos korára megoldódott, de Ő elfogadta a tápszert este, míg a kicsi nem.Próbálom bevacsoráztatni, a többi tényező(hideg-meleg, zaj...stb) is mind ideális, de nem tudok rájönni mi zavarja meg. 1 szobában alszanak már, de sokszor át is kell vinnem a hálónkba, hogy ne zavarja a nagyobb lányom. Drasztikusabban kellene kicsit? Esetleg a felvesz letesz módszerrel? Mit javasol? Köszönöm, Üdvözlettel Gabriella
Kedves Gabriella!
Az egy éves, napközben megfelelően táplált gyermek nem azért ébred éjszaka szopizni, mert éhes. Az viszont előfordulhat, hogy megszomjazik, ha napközben nem ivott eleget, kiszárad a szája vagy kimelegedett. Ez a fizikai szükségletek oldala, ezekre érdemes odafigyelni.
Más részről viszont a szopizás nem csak az evés és ivás szükségleteit elégíti ki, hanem a testkontaktus, a szeretve levés és bizalom iránti vágyat is. Ha a kicsi elsődleges szeretetnyelve az érintés, akkor még inkább igényli az összebújást. Ha valami változás volt az életetekben vagy más okát találod annak, hogy többször szeretne veled összebújni, akkor csak egy átmeneti időszakról van szó, ahol a türelmed és kitartásod meghozza gyümölcsét. Ezeket is érdemes átgondolni, mert segítheti a kicsi viselkedésének megértését.
Mindez nem azt jelenti, hogy el kell fogadni egy olyan helyzetet, ami nem jó a család többi tagjának és az óránként való ébredés valóban nem egy hosszútávon jól viselhető állapot.
A drasztikus, aludni tanító módszerek gyakran nem válnak be, s a próbálgatás után még rosszabb helyzetben találhatjuk magunkat, mint korábban, így ezeket - főleg így látatlanban, nem ismerve sok körülményt és előzményt - nem javaslom.
Érdemes viszont átgondolni, hogy a napirendetek az egy éves korú gyermek igényeinek megfelelő-e. Nagyjából az egy éves gyermek 10-13 órát alszik egy nap, ebben benne van a nappali alvás is. Az ébrenléti szakaszok 6-9 órán át tartanak, így a napirendeteknek és a nappali alvásnak nagyjából ehhez kell igazodnia. Pl. ha 7:00-kor keltek, akkor 13:00-tól alszik 1-2 órát, 20:00-21:00 körül kezdődik az éjszakai alvása. Ezek mind körülbelüli értékek, ennek megfelelően értelmezd.
Fontos még az is, hogy a gyerekek nem csak alvásigényükben, de bioritmusukban is különböznek. Talán túl korán vagy túl későn mentek aludni ahhoz képest, ami a kicsinek ideális lenne, így zavart szenved az éjszaka átalvása. Ennek kiderítéséhez érdemes alvás-naplót vezetni, ami sokat segít az alvási zavarok okainak kiderítésében.
Abból, amit leírtál, sajnos sok dolgot nem tudok, s így például a szopizásról szinte semmit (igény szerint szoptatott baba vagy nem, eddig hogyan szopizott, csökkent-e a szopizás a hozzátáplálással, az elválasztás/elválasztódás időszakában vagytok-e éppen stb.), de a nyugodtabb éjszakákban segíthet, ha a gyermekkel megbeszéled, hogy éjjel a cicik is pihennek, s az összebújás és cicizés igényét a nappali órákban elégíted ki.
Minden jót kívánok!
Az egy éves, napközben megfelelően táplált gyermek nem azért ébred éjszaka szopizni, mert éhes. Az viszont előfordulhat, hogy megszomjazik, ha napközben nem ivott eleget, kiszárad a szája vagy kimelegedett. Ez a fizikai szükségletek oldala, ezekre érdemes odafigyelni.
Más részről viszont a szopizás nem csak az evés és ivás szükségleteit elégíti ki, hanem a testkontaktus, a szeretve levés és bizalom iránti vágyat is. Ha a kicsi elsődleges szeretetnyelve az érintés, akkor még inkább igényli az összebújást. Ha valami változás volt az életetekben vagy más okát találod annak, hogy többször szeretne veled összebújni, akkor csak egy átmeneti időszakról van szó, ahol a türelmed és kitartásod meghozza gyümölcsét. Ezeket is érdemes átgondolni, mert segítheti a kicsi viselkedésének megértését.
Mindez nem azt jelenti, hogy el kell fogadni egy olyan helyzetet, ami nem jó a család többi tagjának és az óránként való ébredés valóban nem egy hosszútávon jól viselhető állapot.
A drasztikus, aludni tanító módszerek gyakran nem válnak be, s a próbálgatás után még rosszabb helyzetben találhatjuk magunkat, mint korábban, így ezeket - főleg így látatlanban, nem ismerve sok körülményt és előzményt - nem javaslom.
Érdemes viszont átgondolni, hogy a napirendetek az egy éves korú gyermek igényeinek megfelelő-e. Nagyjából az egy éves gyermek 10-13 órát alszik egy nap, ebben benne van a nappali alvás is. Az ébrenléti szakaszok 6-9 órán át tartanak, így a napirendeteknek és a nappali alvásnak nagyjából ehhez kell igazodnia. Pl. ha 7:00-kor keltek, akkor 13:00-tól alszik 1-2 órát, 20:00-21:00 körül kezdődik az éjszakai alvása. Ezek mind körülbelüli értékek, ennek megfelelően értelmezd.
Fontos még az is, hogy a gyerekek nem csak alvásigényükben, de bioritmusukban is különböznek. Talán túl korán vagy túl későn mentek aludni ahhoz képest, ami a kicsinek ideális lenne, így zavart szenved az éjszaka átalvása. Ennek kiderítéséhez érdemes alvás-naplót vezetni, ami sokat segít az alvási zavarok okainak kiderítésében.
Abból, amit leírtál, sajnos sok dolgot nem tudok, s így például a szopizásról szinte semmit (igény szerint szoptatott baba vagy nem, eddig hogyan szopizott, csökkent-e a szopizás a hozzátáplálással, az elválasztás/elválasztódás időszakában vagytok-e éppen stb.), de a nyugodtabb éjszakákban segíthet, ha a gyermekkel megbeszéled, hogy éjjel a cicik is pihennek, s az összebújás és cicizés igényét a nappali órákban elégíted ki.
Minden jót kívánok!
Jusztné Vincze Szabina
2015. 08. 22. 10:15
Olvasói értékelés: 5 / 5
.jpg){kind=small}
