Kedves Kérdező!

A törvény definíciója szerint minden olyan tevékenység, amelyet rendszeresen és üzletszerű haszonszerzés céljából indítanak, vállalkozásnak minősül. Az, amit Ön leírt, az egyértelműen kereskedelmi tevékenység, ha rendszeresen végzi. A kereskedelem ugyanis éppen azon alapul, hogy mások által gyártott árukészletet szerzünk be, és értékesítünk. Ez még akkor is igaz, ha Ön bizományban veszi át az értékesíteni kívánt árut.

Bármilyen ingóságot értékesíthet (pl. aukciós oldalakon keresztül), akár ruhát is, de ennek maximum kerete 600.000 Ft bevételig és 200.000 forint jövedelemig terjed (azaz maximum 600.000 forint bevétel mellett legfeljebb 200.000 forint jövedelme maradhat a beszerzés költségeinek levonása után - tehát jó, ha tudja számlával igazolni a beszerzést is). A tevékenységet azonban csak alkalomszerűen lehet végezni magánemberként.

Összegezve: ha Ön rendszeresen kívánja értékesíteni a ruhákat, akkor legalább egyéni vállalkozóként kell ezt törvényesen megtennie.

Kedves kérdező!

A törvény szerint magánszemély önálló jövedelszerző tevékenységet kétféle formában folytathat: adószámos magánszemélyként, illetve egyéni vállalkozóként. A kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a jövedelemszerzés rendszeresen és üzletszerűen történik-e. (Ebben az esetben kötelező valamilyen vállalkozási formát, magánszemélyként egyéni vállalkozást alapítani. Ha a jövedelemszerzés nem rendszeres és nem üzletszerű, akkor a tevékenységset lehet adószámos magánszemélyként folytatni.)

Az Ön esetében egyelőre jövedelemszerzés nem történik, a munkát - mondhatni - önkéntes alapon végzi. Ilyen esetben az a mérvadó, hogy mi a tevékenység célja. Amennyiben a tevékenység jövedelemszerzésre irányul, akkor kell mindenképpen valamilyen olyan működési formát választani (a fentiek figyelembevételével), amely jogilag lehetőüvé teszi a jövedelemszerzést, illetve valamilyen adózási mód alapján a tevékenységből származó jövedelem után adózik.

A fentiek alapján azt javaslom, hogy egyelőre ne adminisztrálja magát - mihelyst azonban megérkezik az első bevétel, inkább egyéni vállalkozásra készüljön, mert az adószámos magánszemély státusz alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott - és az adóhatóság a hirdetési tevékenységet rendszeres és üzletszerű tevékenységnek tekinti.

Kedves Ildikó!

Az adószámos magánszemély tekintetében a jogszabály annyi kitételt fogalmaz meg, hogy NEM folytathat rendszeres és üzletszerű tevékenységet. Mivel azonban a törvény nem fogalmazza meg egyértelműen a rendszeresség és az üzletszerűség kritáriumait, így ennek értelmezése nagymértékben függ az éppen vizsgálódó adóellenőr, illetve az őt foglalkoztató, területileg illetékes adóhatóság álláspontjától. (Ezért fordulhat elő, hogy nagyon hasonló mértékű és színvonalú működést az ország egyik szegletében már rendszeresnek és üzletszerűnek ítélnek, máshol meg nem.)

Egy biztos: emiatt elég sok a bizonytalansági tényező az adószámos magánszemély körül.

Adószámos magánszemélyként sajnos nemcsak személyi jövedelemadó megfizetésére köteles, hanem a minimálbér 30%-át meghaladó havi bevétel esetében (ez az összeghatár 2018-ban a 138.000 Ft-os minimálbér 30%-a, azaz 41.400 Ft) SZOCHO-t, azaz szociális hozzájárulást is kell fizetnie. (Ez nem azonos azzal a TB-járulékkal, amelyet Ön a főállású keresete után fizet!) A SZOCHO mértéke jelenleg 19,5%, azaz a minimálbér 30%-ának, a már említett 41.400 Ft-nak az elérése esetén 8.073 Ft.

Lehet, hogy érdemes elgondolkodnia azon, hogy ingóságként értékesítse ékszereit, hiszen a saját tulajdonú ingóságok értékesítése magánszemélyként éves 600.000 Ft árbevételig, illetve 200.000 Ft jövedelemig (azaz árbevétel - költségek) adómentes az SZJA törvény szerint.

Az adószámos magánszemély státusz választása esetén javaslom, mindenképpen konzultáljon egy könyvelővel, hogy a tervezett bevételei mellett megérné-e ezt a formát választania. Annyit már most szeretnék jelezni, hogy adószámos magánszemélyként nem tud az ÁFA törvény szerint számlának nevezhető dokumentumot kiállítani. (Az adószámos magánszemély által kibocsátott "számla" sokkal inkább egy bérjegyzékre hasonlít.)

Az adószámos magánszemély stáuszáról korábban már írtam itt, érdemes ezt is elolvasni, hiszen csak az összeghatárok változtak:

https://www.csaladinet.hu/hirek/tb_ellatasok-penzugyek/csaladi_vallalkozas/23948/meg_egyszer_az_adoszamos_maganszemelyrol_-_valtozasok_januar_1-tol
 

Kedves Niki!

Adószámos magánszemélyként csak akkor végezhet tevékenységet, ha az nem rendszeres és üzletszerű. (Ennek megítélése azonban meglehetősen képlékeny, ez amolyan gumiszabály, akárhogyan is értelmezheti a NAV-ellenőr.) Én ezzel óvatosan bánnék, ebben a kérdésben sokkal hamarabb konzultánék könyvelővel, mint a KATA-ról. (Arról is kellene, de az adószámos magánszemély sok szempontból bizonytalansági tényező.) Az elmondottak alapján Ön üzletszerű tevékenységet folytatna magánszemélyként is, hiszen az ügyfélkör kiépítéséhez hirdetnie kell magát, innentől már kétséges egy NAV-ellenőrzés kimenetele.

Ha váltani szeretne, akkor a NAV-hoz sem kell besétálnia. Az Ügyfélkapun keresztül, otthonról, kényelmesen kiválthatja az egyéni vállalkozói engedélyt, pontosabban regisztráltathatja magát egyéni vállalkozóként. A regisztráció alkalmával mindent megjelölhet, amit csak kell, könyvelő sem kell hozzá: KATA szerint kíván-e adózni, vagy átalányadós SZJA, esetleg tételes SZJA, vagy EVA szerint (ez utóbbit már nem sokáig választhatja, meg fog szűnni), hogy ÁFA-bevallást fog-e benyújtani, vagy alanyi mentességet kér, esetleg tárgyi adómentes tevékenységet fog folytatni, pénzforgalmi elszámolású lesz-e vagy sem, stb. (Ezeket ELŐTTE mind beszélje át a könyvelőjével, ő el fogja látni jótanácsokkal, hogy az Ön vállalkozásának, az Ön helyzetében mi éri meg jobban.)

A regisztráció alkalmával meg kell adni a tevékenységi köröket is, ezt az Önálló Vállalkozási Tevékenységek Jegyzékében (ÖVTJ) találja meg (a neten egy Google-kereséssel megtalálható).

Ez egy maximum 10 perces munka. Aztán nagyjából fél órán belül megkapja az értesítést is, hogy Önt regisztrálták - tehát Ön attól a pillanattól fogva vállalkozó lesz. (Az adószámos magánszemély NEM vállalkozó!) Az értesítést jól tegye majd el, mert azon lesznek olyan fontos adatok, mint az Ön vállalkozói adószáma, illetve az ebből képzett statisztikai számjele, amelyet majd a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) felé tett beszámolók alkalmával kell használnia Önnek és a könyvelőjének.

Ha KATA-t választ, akkor annak teljes összegét már a működés megkezdésének hónapjában meg kell fizetnie. Tehát ha hónap közepén kezdte meg a vállalkozását, akkor is a teljes havi 50.000 Ft-ot kell megfizetnie, ebben az esetben nincs időbeli arányosítás.

Az időbeli arányosítás akkor él, ha év közben kezdi meg KATA-s vállalkozóként a tevékenységét. A KATA-alanyiság határa ugyanis évi 12 millió forintnyi árbevétel (vagyis ennyiről állíthat ki számlát egy év alatt összesen KATA-sként). Ha július 1-től kezdi meg atevékenységet, akkor viszont az abban az évben már csak 6 millióról állíthat ki KATA-sként számlát. Ha október 1-én, akkor pedig abban az évben már csak 3 millióról.

Remélem, tudtam segíteni az eligazodásban. Minden más kérdésben forduljon bizalommal a könyvelőjéhez!

Kedves Viktória!

Nagy valószínűséggel az egyéni vállalkozói formát lenne érdemes választania. Ezt egyrészt az induló vállalkozásának bevételi volumene indokolja, másrészt az egyéni vállalkozást az Ügyfélkapun keresztül pár perc alatt és ingyenesen ki lehet váltani.

Nagyobb kérdés az adózási mód kiválasztása. A forgalmi adó (ÁFA) kapcsán az a nagy kérdés, hogy mekkora az anyag- illetve a rezsiigény, azaz a várható árbevételt mekkora arányban fogják elvinni a költségek. Ha ugyanis magas ez az arány, akkor lehet, hogy érdemes elgondolkodni az ÁFA-körbe bejelentkezésen, hogy a beszerzendő anyagok ÁFA-ját ne kelljen teljesen költségként viselnie.

Ugyanez az arány az irányadó a jövedelemadó megállapításánál is. Ha meglehetősen alacsony a költségek aránya az árbevételen belül, akkor lehet KATA-ban gondolkodni, ha magasabb, de nem éri el a 40%-ot, akkor átalányadós SZJA, ha ennél is magasabb, akkor tételes SZJA javasolt.

A KATA-val annyiban érdemes vigyázni, amit Ön is problémaként fogalmazott meg: sajnos nem kérheti a mellékállású KATA-t (azaz a havi 25.000 Ft-os félKATA-t), mert a főállású munkaviszonya nem haladja meg a heti 36 órát. Így KATA esetén muszáj lenne a havi 50.000 Ft-ot megfizetnie. Ha ezt nem tudja kitermelni, vagy az első induló időszakra még nincs annyi tartaléka, hogy ezt fedezze átmenetileg, akkor muszáj lesz másban gondolkodni.

Szóval minden a tervezett bevételek mértékétől függ. Két dolgot ajánlok éppen ezért, mielőtt vállalkozásba fog:

1. piackutatást (lehetőleg NE a rokonai és ismerősei körében, hanem azok között, akiket vevőként szeretne majd látni a vállalkozásában)

2. konzultáljon egy könyvelővel, aki a jól betájolt bevételi adatok alapján pontosabb ajánlást tud tenni Önnek, mint a hiányzó adatok miatt most én.

Ez a két lépés egy meglehetősen "minimumcsomag" a vállalkozása elindításához, de ezeket kérem, semmiképpen ne hagyja ki!

Remélem, tudtam segíteni. :)

Sok sikert!

:) Csilla :)

Kedves Kérdező!

Az adószámos magánszemély státuszát sajnos sok bizonytalanság övezi - éppen a meglehetősen rugalmasan értelmezhető gumiszabályok miatt. (És jellemzően emiatt a sok bizonytalanság miatt nem is szeretik javasolni a könyvelők sem általában az ügyfeleiknek.)

Hogy a NAV mit hogyan vesz figyelembe, sajnos ez sem igazán egységes. (Lásd gumiszabály) Előfordul, hogy az egyik megyében megengedőbbek az ellenőrök, a másikban szigorúbbak, mert ott az az értelmezés elterjedt. Ezért is fogalmaztam én is óvatosan a kérdésben, mert egyszerűen nem lehet biztosat mondani.

Amit mindenképpen javasolnék: látogasson el személyesen a székhelye szerint illetékes NAV-irodába, és ott kérjen tájékoztatást - így jobban képbe kerülhet, hogy helyben milyen értelmezés alapján dolgoznak a NAV ellenőrei.

A szakképzettséghez kötött tevékenységek tekintetében több lista is kering a neten, van közte kamarai is, másmilyen is. A legbiztosabb, ha felhívja a 1818-at, ez a NAV ügyfélszolgálata, ott korrekt tájékoztatást tudnak adni ebben a kérdésben. (Jellemző, hogy a könyvelők is ezt a számot hívják, ha kérdésük van, és gyors, mégis korrekt választ remélnek.)

Kedves Kérdező!

Az adószámos magánszemély esetében nincs ilyen jellegű megkötés, mint az egyéni vállalkozónál, mert ez nem vállalkozás. Mégpedig azért nem vállalkozás, mert annak kritériuma, hogy rendszeres és üzletszerű legyen a tevékenység. Vagyis adószámos magánszemély státuszban valójában magánszemélyként és nem vállalkozóként szolgáltatunk, dolgozunk az ügyfeleinknek. (Az adószámos magánszemélyként kiállított "számla" sem felel meg az áfa törvény szerinti számla fogalmának, valójában inkább egy bér jellegű kifizetéshez hasonló kifizetés elszámolási alapja - ezért kell a kifizetőnek ugyanúgy megfizetnie utána az adókat, járulékokat, mint a saját alkalmazottaknál. Emiatt a plusz adminisztráció miatt nem is szeretik a cégek befogadni az adószámos magánszemélyek "számláit" - azaz nem szívesen dolgoztatnak velük.)

Vagyis adószámos magánszemélyként csak alkalmi jelleggel és kis tételben folytathat tevékenységet. Az, hogy mi számít rendszeresnek és üzletszerűnek, sajnos nincsen egyértelműen definiálva a törvényben, ez teljesen az adóellenőr belátására van bízva. A gyakorlat azt mutatja, hogy elég szigorúan értelmezik ezt a kritériumot.

Amennyiben a tevékenységi körök listája érdekli, arról az adóhivatal 1818-as gyorshívó telefonszámán adnak bővebb felvilágosítást.

Remélem, tudtam segíteni. Sok sikert!

Kedves Jolán!

Sajnos történt néhány változás, mióta a cikk megjelent, ami sajnos nem kifejezetten előnyös az Ön számára.

A jelenleg hatályos törvények értelmében adószámos magánszemélynek fizetnie kell a SZOCHO-t (a SZOCHO is egy adó, ezért tud erről a NAV érdemben nyilatkozni). A törvény szövege szerint az alábbi esetekben nem kell:

"(6) Az adónak nem alanya:
a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;
b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;
d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége."

Mivel Ön nem egyéni vállalkozó szeretne lenni nyugdíj mellett, és nem is őstermelő, így sajnos Ön a SZOCHO-nak alanya, vagyis fizetnie kell.

Ebben a törvényben tud utánanézni:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100156.TV

IX.fejezet 454.§ (6)

Ennek ellenére sok sikert kívánok minivállalkozásához!

Kedves Kérdező!

Ha jól értem, amit írt, akkor Önnek RENDSZERES havi jövedelme van a megjelölt három szervezettől. Ami probléma, hiszen az adószámos magánszemély intézménye a NAV idevágó állásfoglalása (és jogártelmezése) szerint csak akkor választható, ha NEM rendszeres, vagyis NEM üzletszerű tevékenység folytatásának adózásához választja.

Az Ön kérdéséből azonban az tűnik ki, hogy Ön rendszeres, tehát a NAV megítélése szerint üzletszerű tevékenységet folytat - ezért Ön nem is választhatná az adószámos magánszemély státuszt.

Javaslom, hogy forduljon egy könyvelőhöz, és beszélje át vele a lehetőségeit. A leírtak alapján én egy mellékállású egyéni vállalkozói státuszt javasolnék KATA adózással, ami a főállása mellett havi 25.000 Ft kiadást jelentene - viszont ebben minden adó és járulék rendezve lenne (tehát SZJA, EHO és minden más is).

Remélem, tudtam segíteni, és kérem, mielőbb beszéljen egy jó könyvelővel - nem venném a lelkemre, ha egy adóellenőrzés alkalmával magyarázkodnia kellene minden jóhiszeműsége ellenére.

Kedves Kérdező!

Messziről nem szívesen mondok semmit, kicsit több konkrétumra lenne szükség a felelős válaszhoz. Nem ismerem a viszonylag magas fizetésüket, sem az életvitelüket, amelyet feltételezem, törlesztés ide, előtörlesztés oda, fent kívánnak tartani, nem ismerem a hitelt nyújtó bank feltételeit, stb. Tehát nagyjából ezer tényezőt kellene figyelembe venni ahhoz, hogy felelősséggel tudjak Önnek választ adni.

Annyit azonban mondhatok, hogy bár csábító az a lehetőség, hogy 1,5-2 éven belül tehermentesek lehetnek, a jelen körülmények és négy gyerek mellett én nem javasolnám , hogy lemondjanak a tartalékok nyújtotta biztonsági háttérről. Nem tudom, mennyi idősek a gyerekek, de az Önök életkora alapján feltételzhető, hogy néhány éven belül valamelyikük, esetleg többen is továbbtanulás, pályaválasztás elé néznek, ami szintén meg fogja terhelni a családi költségvetést - tehát erre is szükséges tartalékokat képezni, esetleg befektetni, hogy az adja a fedezetet.

Én javasolnék mindenképpen egy személyes találkozót egy szakértővel, akihez Önnek bizalma van, mert a kérdés sajnos összetettebb attól, hogy egyszerű igent vagy nemet lehessen rá mondani. Ha ezt nem igénylik, akkor is a fentiek szellemében készítsenek egy hosszú távú tervet, amelyben számba veszik, milyen jelentős kiadásaik várhatóak, és hány éven belül, és hogy ezeknek mik lehetnek a fedezeteik. Ennek mentén lehet már döntést hozni arról, hogy megkockáztatnak-e másfél-két évet az életükből minden anyagi biztosítás nélkül, vagy inkább még kivárnak. (Jelzem, előtörlesztésre később is van módjuk, a szerződésekben nem szokás kikötni, hogy a szerződés hányadik évében van erre lehetőség - legalábbis ez az általános.)

Remélem, tudtam segíteni.

Sajnos nem tudok jó híreket mondani... A törvény folyó hitelügyletekre vonatkozik. Mivel az Ön hitelügylete lezárult, legalábbis annak alapján, amit én olvastam ki a leveléből, a végtörlesztési hitelt utólag nem veheti igénybe.

Kedves Kérdező!

Amennyire tudom, a végtörlesztési hitel folyósításának nem lehet akadálya az, hogy szüneteltették a hitelt, amennyiben az szabályszerű bejelentés, ill. banki jóváhagyás alapján történt. (Ilyen alapon nem járhatna a végtörlesztés azoknak sem, akik fizetési késedelembe estek a hitellel, márpedig nekik is jár - egy bizonyos határidőt figyelembe véve.)

Az, hogy az ingatlan nem kizárólag lakáscélú, már nagyobb baj... Ez már sajna elég indok a banknak, hogy azt mondja, nem folyósíthatja a hitelt.

Ha mindenképpen a végtörlesztési hitelben gondolkodik, akkor csak annyit javasolhatok, hogy próbálkozzon más bankoknál is - egyáltalán nem kötelező annál a banknál a végtörlesztési hitelt is felvenni, amelyiknél az ingatlanhitele fut. Elég nagy a bizonytalanság a bankoknál is, ez bizonyos értelmezési kérdésekben is így van, elképzelhető, hogy talál olyat, ahol ugyanerre azt mondják, hogy részükről mehet a dolog...

Remélem, tudtam segíteni.

Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Sajnos nincs jó hírem: a törvény egyelőre nem terjed ki a lízingszerződésekre. Némi reményre ad okot azonban, hogy az illetékes parlamenti bizottság ki akarja terjeszteni ezekre is a végtörlesztés lehetőségét, erről bővebben itt olvashat: origo.hu/uzletinegyed/hirek/20111103-kiterjesztene-a-vegtorlesztest-a-lizingszerzodesekre-is-a-gazdasagi-es-informatikai.html

Ismerve a törvénykezés átfutási idejét, nem biztos, hogy ez bele fog férni a törvény által bizotsított december 30-i határidőbe. Ennek ellenére midnenképpen figyelje a híreket, mert már több olyan hír is felröppent, amely szerint meghosszabbítják, ill. kiterjesztik a törvény hatályát.

A jelenleg érvényes szabályok szerint viszont csak azt tudom mondani, hogy lízingszerződéssel nem tud végtörlesztés iránti kérelmet érvényesíteni.

Üdvözlettel:

A törvényben az a kitétel szerepel, hogy ingatlancélú vagy szabadfelhasználású, deviza alapon felvett jelzáloghitelnek kell lennie a hitelnek. Ennyit és nem többet. Ha Önök ilyen típusú hitelt vettek fel, akkor betű szerint mindegy, hogy mire költötték, lakásra, házra, építési telekre.

Az átminősítés egyébként tényleg nem lenne megoldás: a hitelkérelem benyújtásának pillanatában kell, hogy fennálljanak az előírt feltételek.

Mivel azonban csak a hitel fajtája, és nem kimondottan lakás jellegű felhasználása a meghatározó, amit az első pontban is emlegettem, így elvileg járna Önöknek a végtörlesztés lehetősége. Két lehetősége van:

1. továbbmegy a banknál felsőbb szintekre, kéri, hogy a jogi ügyekben illetékes munkatársuk adjon hivatalos, írásos állsápontot arról, hogy a bank milyen indokok mentén nem adja meg a hitelt, és ezzel a PSZÁF-hoz (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez) fordul panasszal. (Ez hosszú időt vesz igénybe, és kicsúszik a határidőből, amely csak december 30-ig biztosítja a végtörlesztési hitel igénybevételét).

2. másik banknál veszi fel a végtörlesztésre a forinthitelt, nem ott, ahol a devizahitelt felvette (erre is van lehetőség).

Jelzem, a bankoknál is elég nagy a bizonytalanság a törvény kapcsán, előfordulhat, hogy ahányan vannak, annyiféleképpen értelmezik a törvényt.

Ebben az esetben ugyanúgy meg kell indítani a végtörlesztési eljárást a banknál, mintha a bank által nyújtott kedvezményes forinthitellel végtörlesztene, csak ebben a kérvényben külön jelezni kell, hogy önerőből kívánja kiegyenlíteni a hitelt. A kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés azonban ebben az esetben is jár. Sokban nem különbözik az eljárás megindítása, csak annyiban, hogy nem kell újabb hiteltortúrán végigmennie.

A feltételeknek azonban mindenképpen meg kell felelnie: minden folyósítási részletet 180 Ft/CHF árfolyam alatt elszámolva kellett felvennie.

Egyre azonban számítson: a NAV már előre jelezte, hogy aki saját erőből végtörleszt, az szúrópróbaszerűen számítson vagyonosodási vizsgálatra is, mert kíváncsiak rá, honnan volt pénze a végtörlesztésre...

A másik kérdésére válaszolva: én nem találtam kitételt a törvényben arra vonatkozóan, hogy a kedvezményes végtörlesztés igénybe vétele korlátozná a forgalomképességet, tehát a szöveg szerint ha először végtörleszt, és utána eladja az ingatlant, akkor sincs semmi baj. (Ez természetesen akkor nem így van, ha a vgtörlesztéshez szükséges kedvezményes forinthitelt venné igénybe, mert ekkor a devizahitelt egy forinthitelre cserélné le, amelynek ugyanúgy az ingatlana lenne a fedezete, tehát csak egy másik hitel miatt jegyeztetne be a bank az ingatlanára jelzálogjogot. Mivel azonban Ön nem másik hitelt vesz fel azért, hogy az előzőt végtörlessze, így a jelzálogjogot a hitel végtörlesztése után töröltetni köteles a bank, így teljesen forgalomképes lesz az ingatlana.)

A törvény szerint egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy SZJA-kötelezettség nem terheli a végtörlesztési törvény hatálya alá tartozó hitel összegét.

Még nem láttam a jövő évi bevallási nyomtatványt, de ilyen esetekben, hasonlóan pl. a gépkocsieladásból származó, 200.000 forint alatti jövedelemhez, az az általános, hogy egy külön bevallási mellékleten az összeget be kell vallani, majd ugyanannak a rovatnak a b oszlopában ugyanazt az összeget költségként is fel kell tüntetni. Így a bevallási kötelezettségnek eleget tud tenni az adózó, de tényleges adóterhet nem visel a bevallott jövedelem után.

A törvény nem azt határozza meg, hogy milyen okból felvett hitelekre vonatkozik a végtörlesztési lehetőség, hanem csak azt, hogy lakáscélú, ill. szabadfelhasználású jelzáloghitelnek kell lennie a devizahitelnek, amely a kedvezményes forinthitellel végtörleszthető. Tehát ha Ön telekvásárlásra lakáscélú, vagy szabadfelhasználású jelzáloghitelt vett fel, amelynek során a bank a jelzálogjogot az Ön valamelyik ingatlanára (jellemzően a lakóingatlanára, amelyben lakik) jegyeztette be, akkor kérelmezheti a bankjánál ezt a típúsú, kedvezményes forinthitelt.

Mindazonáltal szeretném előrebocsátani: a bankok maguk is jogértelmezési vitákat folytatnak a törvény kapcsán, úgyhogy nem biztos, hogy simán belemennek. Egyet tehet ebben az esetben: minden hitelokmányával felszerelkezik, amivel csak bizonyítani tudja, hogy lakáscélú, vagy szabadfelhasználású jelzáloghitelt vett fel, ill. nem elégszik meg az ügyintéző nemleges válaszával, hanem ha szükséges, az ügyintéző főnökénél jár ki egy beszélgetést, amin tisztázhtják az álláspontokat.

Amennyiben azonban az Ön hitele nem lakáscélú, vagy szabadfelhasználású jelzáloghitel volt, és még nem folyósították minden részletét, ill. akár csak egy részfolyósítás is abban az időszakban történt, amikor éppen 180 Ft/CHF felett volt a svájci frank árfolyama, már nem veheti igénybe a kedvezményes forinthitelt.

Továbbá ajánlott figyelembe venni, hogy a végtörlesztést is egy hitel teszi lehetővé, tehát a hiteltartozása nem szűnik meg, csak forintban ketyeg tovább. Ellenben a hitelprocedúra minden elemét újra végig kell járnia: kereseti igazolás, az ingatlanfedezet értékbecslése, stb. mind-mind Önre vár. (Igaz, ezek költségét a bankoknak kell fedezniük, és a közjegyző sem számolhat fel ezért a tevékenységéért semmit.)

Remélem, tudtam segíteni. Szép napot!