Kedves Tünde!
Ami hajt annak már biztosan van gyökere. A többinek is kellene már lennie, ha eddig nem gyökeresedett, akkor már egye kisebb az esélye.
A meleg miatt még nem javaslom az üveg levételét. Várja meg, amíg megérkezik a kora őszies enyhe idő. Reméljük pár hét múlva eljő az enyhülés.
Üdvözlettel:

Kedves Zsófia!
Valami ellen védekezik a cseresznyefa. Jó lenne látni, hogy a mézgafolyás milyen jellegű. So kicsi apró elszórtan, vagy egy nagy és nagy mennyiségben.
A sok kicsi elszórtan egy belső erőteljesen szétterjedt kórokozó lehet, vagy a fa gyengültésge miatt a kéreg alá betelepült szú bogár. Egyik ellen se könnyű védekezni, szinte lehetetlen. A szút rajzáskor kell rovarölőszerrel "elkapni", ami nem könnyű mert a rajzást befolyásolja az aktuális időjárás, de valamikor július közepére tehető.
A kórokozó ellen nem lehet védekezni, az előbb-utóbb a fa pusztulását eredményezi.
Ha egy nagy mázgafolyás van, akkor az lehet a kéregmoly lárvája. Meg kell keresni, a mézgafolyás kiindulási helyét, és itt fellelhető a kukac járata. Abba vegyszert permetezve, vagy csak egy dróttal felnyúlva lehet elpusztítani a kukacot.
Üdvözlettel:

Kedves Zsófia!
Vagy a virág termékenyülésekor vokt kedvezőtlen az időjárás és/vagy kevés a porzó, ezért rossz volt a termékenyülés. Ebben az esetben április körül kezd el hullani a pici szilva. Ha mostanában kezdett hullani, akkor a szilvamoly kártétele miatt hullik.
Az első ellen nem igazán tud védekezni, talán az emberiségnek nem kellett volna megtámadnia a természetet.
A második ellen a szilvamoly rajzásakor rovarölőszerrel tud permetezni, vagy színcsapdával megfogni a molyokat. De már csak jövőre. Idén már elkésett ezzel.
Üdvözlettel:

Kedves Barbi!
Sima vashiány. Nagyin könnyű kezelni. Vegyen a gazdaboltban vasgálicot, általában 1 kilós csomagolásban kapható. 20 dekagrammot tegyen 20 litet vízbe és öntözze ki mindet a gyökérzete fölé, egyenletesen elosztva. Majd ezt követő napokban öntözze esténként bőségesen (minimum 20 liter). Egy hónap múlva ismételje meg, majd egy hónap múlva megint. 2025 tavaszán ismét indítson egy ilyen öntözéssel.

Kedves Tünde!
Sajnos ez a kép kevés ahhoz, hogy biztos meg lehessen mondani mi a baja. Van egy betegségük az ezüstfáknak, ami a fás részt támadja, ezáltal elhalnak a szállító nyalábok, és követkzményként elpusztulnak egész hajtások. Ez ellen sajnos nem lehet védekezni, a beteg hajtást kell eltávolítani. Ez a betegség nem szokta okozni az egész bokor pusztulását, többnyire csak egy-két ág hal el, a többi megmarad, a bokor gyorsan kinövi. Fiatal növények esetén lehet végzetes. Csak várni tud, hátha túl lesz rajta a bokor, ha elpusztulna a hajtása, akkor vágja vissza, és várjon, mert a tövéről újból kihajthat.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Több dolog miatt lehetséges, de mivel nem ismerem sem a növényt, sem a gondozását, ezért nem tudom a pontos választ.
1. Tavalyi év során fellépő tápanyaghiány.
2. Túlzott árnyékhatás.
3. Metszési problémák.
4. Késő tavaszi fagyok.
Ha tudunk róla részletesebben értekezni, akkor jobban tudok segíteni.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
A kép alapján a 1,5-2 héttel ezelőtti késő tavaszi fagy miatt károsodott a lombozat.
Nem kell vele foglalkozni, hamar kinövi, amint tartósan meleg lesz.
Üdvözlettel:

Kedves Zsófia! Az időjárás változás előtti időkben se volt könnyű válaszolni a védekezés idejére, de amióta ennyire kileng a tél, tavasz azóta meg pláne. Idén közel egy hónappal hamarabb érkezett a tavasz. A korábban áprilisban ébredő vincellérbogár idén már március elején aktív. A többi kártevő is hasonló utat fog bejárni. Mégis mi lehet a támpont? Venni kell sárga ragacsos légycsapdát, fellógatni a fára és amikor napi 2-3 beleragad, akkor kell indítani a permetezést és 6 naponta 2-3 alkalommal ismételni. Mivel könnyű elpusztítani, ezért egyszerű rovarölőszerek is hatékonyak ellene, mint pl. a Decis. De a szerről a gazdaboltokban pontosabb tanácsot fog kapni.
Biológiai úton szinte megoldhatatlan ellene a védekezés, az egy nagyon összetett rendszert feltételez és csak eléggé elszigetelt kertekben követhető. A sűrűn elhelyezkedő kiskertes övezetekben a biológiai kertművelés csak fikció.
Üdvözlettel

Kedves Tünde!
Szakszerű visszametszéssel és rendszeres öntözés mellett bármikor. Ha csak laikusként ért a rózsához, akkor legjobb kivárni a lombhullást (hosszú ősz esetén, és egyes fajtáknál ez csak nagyon későn, decemberben, vagy januárban következik be), ami alap esetben október közepétől-november közepéig lazajlik, és ekkor kell átültetni.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Kényes kérdés, mert a jó választ akkor kaphatjuk meg, ha megnézhetnénk a gyökerét. De mivel erre nincs módunk, ezért csak közelítő tippelést lehet adni.
Optimális kertészeti szaporítási körülmények között 1,5 hónap után már rendelkezik akkora gyökérzettel a rózsa dugvány, hogy a párás körülmények közül kivehető, tehát a palackot le lehet veni róla, de továbbra is hűvös árnyas helyre kell tenni.
Hogy Önnél miként fejlődött a gyökérzet arra csak következtetni lehet abból, hogy megindult a hajtásképződés. Ez jó jel, annak a jele, hogy rendelkezik gyökérzettel.
A tanácsom az, hogy még várjon vele, várja meg a nagy nyári kánikulai napok elmúlását, és valamikor augusztus vége-szeptember közepe táján vegye le azokról, amelyek már hajtanak, a többin maradjon rajta. Amiről levette azokat továbbra is tartsa hűvös árnyas helyen.
Üdvözlettel:

Nem látom okát, hogy miért pusztulna ki. Melegben öntözze többet. A mostani hűvös esős idő segíteni fog neki. Ha tovább konyulna a lombja, akkor metszésre is szükség lesz. A kertember@gmail.com címen jelezze, ha változás állna be.

Kedves Kérdező!
Véleményem szerint a gyökerével lehet probléma. Vagy kicsi volt a gyökere ültetéskor, vagy egy talajlakó károsító teszi tönkre a gyökerét. Nem írt arról, hogy miként ültette át. Dézsás, földlabdás volt, vagy frissen ásta ki a földből.
A kezeléshez meg kellene tudni, hogy mitől gyenge a gyökere.
Feltételezem, hogy öntözni helyesen öntözi.
Üdvözlettel:

Kedves Adrienn!
Sajnos kép nélkül csak puffogtatni tudnék, és nagy lózungokat írni, aminek kevés értelme lenne.
Kérem, ha tud töltsön fel ide képet, vagy küldje el nekem a kertember@gmail.com címre.
Megnyugtatásként annyit írhatok, hogy a bangitáknak nincs olyan súlyos betegségük, amitől kipusztzulnának, ettől függetlenül érdemes komolyan venni a rajtuk pusztító károsítókat.
A barna foltok 95%-ban biztos, hogy gombás eredetű betegségtől származnak, és ellenük általános gombaölő szerrel tud védekezni, mint például az Amistar. De várom a képeket a pontos beazonosítás miatt.
Üdvözlettel:

Kedves Aliz!
Az almafa, ha jó állapotban van, megfelelő a fejlődése, akkor nagyon jól bírja ametszést. Gyakorlatilag bármit megtehetnek vele. Erős metszést, amikor a hajtásainak 30-50%-át elveszíti tél végén lehet megtenni, gyengébb metszést, azaz 30% alatti hajtásveszteséggel járót pici zölddió nagyságú gyümölcsmérettől, egészen szeptember közepéig lehet végezni.
Metszés után nagyon gyorsan regenerálódik.
A nagyobb metszséi felületeket (átmérőben 1 centinél nagyobbak) fasebkezelővel kell kezelni. Tavasszal a metzsés után érdemes lemosópermetezést végezni.
Metszés tekintetében konkrétabb tanáccsal csak úgy tudok szolgálni, ha látom a fát képeken, vagy élőben.
Üdvözlettel:

Kedves Péter!
Nagy az ellentmondás a levelében, amit kép nélkül nem tudok feloldani.
Azt írja, hogy fehér dér szerű gomba támadta meg a somot, de rovarölő szerrel permetez ellene. A Mospilan és a Karate mindkettő rovarölő szer, ami a gombás betegség ellen teljesen hatástalan.
Kérem küldjön képet a kertember@gmail.com e-mail címre a betegségről, vagy tegyen fel ide, hogy meg tudjam nézni mi a valós probléma.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Nem vagyok teljesen tisztában e téren a magyar joganyaggal, erről a NÉBIH szakemberei pontosabban tudnának nyilatkozni.
A parlagfű kötelező irtásán kívül nem tudom, hogy van-e más növény is, amit a magántulajdonú kertebkben kötelezően irtandónak minősítenek, és ennek meglétét helyszíni szemlékkel is ellenőriznék.
Ezek a növények jellemzően nem a mérgező mivoltuk miatt irtandók, hanem azért mert nem őshonosak, tájidegenek és erőteljes terjeszkedésükkel kiszorítják az őshonos növényzetet. Ilyen még például a bálványfa.
Üdvözlettel:

Kedves Renáta!
Nehéz ezt kép alapján biztosan megmondani. Alternatívákat tudok állítani, melyekből a növény és gondozásának részltes ismerete mellett választani tud.
1; Azt a hajtását a tövénél fizikai sérülés érte. Kapálás, damilos fűnyírás, macska karmolások, kutya rágás. Ezek miatt olyan szinten sérülhetett a kérge, hogy a hajtás elhalt. Ez ellen már nincs védelem, a hajtást el kell távolítani, a későbbiekben pedig meg kell akadályozni, hogy ismét ne forduljon elő.
2; Egy élősködő állati kártevő károsítja szú, díszbogás, cincér, farontó lepke, ezek mindegyike a hajtás belsejébe fúr és ott elpusztítja a növényt, emiatt a hajtás elszárad. Nehéz ellenük védekezni, mert a növény belsejében vannak, így permetszerrel nem érhetőek el. Ha a törzsön van lyuk a járatuknak, akkor ebbe lehet permetszert befecsekendezni. De a leggyorsabba és egyszerűbb a beteg hajtás levágása és elégetése.
3; Gomba, vagy baktérium és megfertőzheti a növényt, amitől így reagál. Ha a hajtás teljesen elszáradt, akkor azt le kell vágni és utána permetezni, ha még él, akkor még nem kell levágni, csak permetezni. Permetezni Amistar, Dithane szerek kombinációjával lehet, amit 10-15 nap után egyszer ismételni lehet.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Sajnos nagyon keveset látok a képről. Sok információra lenne szükségem a biztosabb válaszhoz.
Jó lenne tudni mikor kezdődött el ez a folyamat (a levélsárgulás, hullás), valamint azt is, hogy milyen vízellátottsági körülmények között van a fűzfa. Ugyanis én arra gyanakodom, hogy ez anagy meleg és a csapadékhiány miatt egyszerű élettani jelenségként hullatja a lombját, így védi magát a növény a teljes kiszáradástól. Ha öntözik is alkalmanként, vagy rendszeresen az sem elegendő, egy ekkora és ennyire vízigényes fának. Ebben a melegben naponta akár több száz liter vízre is szüksége lehet. ha ezt nem kapja, meg, vagy nem találja meg, akkor a hőségre így reagál.
Más probléma a gyökerével lehet, egy részleges gyökérelhalás, vagy gyökérbetegség, esetleg pajor rágás, de ennek tisztázásához látni kellene a fát.
Esetleg felmerülhet még egy törzskárosító kártevő, farontó, vagy cincér. Ennek tüneteit látni lehet, ha a fa türzse melett fűrészpor szerű képződmény van a földön.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Nem tudom milyen epret vettek, de a hazánkban kapható csüngő, folyton termő eprek zöme teljesen télálló, ezért nem igényel külön teleltetést. A tél beköszöntekor le kell venni a helyéről és egy védettebb helyre, de szabad ég alá kell helyezni úgy, hogy érje hó fagy eső. Ez általában egy bokor alja, vagy pereme, egy házfal töve stb. Itt kaphat egy kicsi falevél takarást, de ne sokat, csak annyit, hogy az eper lombozata még kilátszódjon. Inkább csak az edény és annak földje legyen lombtakarásban.
Tavasszal pedig fel kell frissíteni a földjét és már indulhat is az újabb termés.

Kedves Zoltán!
Szinte ugyanez a kérdés volt nemrég, ott nem szerepelt a név, de gondolom Ön tette fel azt a kérdést is. Kérem olvassa el azt a választ is.
De a rövid lényeg, hogy a Celeste önmagát porozza azon kívül nem tudom, hogy menniyre poroz más fajtákat, de a házikertekben nagyon elterjedt Hedelfingeni és Van fajták eléggé általános porzók, így ha Ön családi házas, kiskertes övezetben lakik, akkor biztosan van a szomszéd kertekeben a fenti fajtákból valamelyik és ez biztosan beporozza az Ön fáit is.
Üdvözlettel: