Kérdezz-felelek
21 éves egyetemista lány vagyok. Évek óta szorongással küszködöm, ami depresszióba ment át az utóbbi időben. Nagyon félek mindenféle társas közegben, ehhez társulnak különféle fizikai tünetek. Olyan furcsa szorító érzéseim vannak, ha be kell mennem szemináriumokra és különösen izzad a lábam és hónaljam is. Ezekkel semmilyen probléma nem lenne, de valami miatt az emberek, ha közelükbe megyek állandóan az orrukat fogdossák. Úgy gondolom, undorodnak tőlem. Amikor közlekedem, nem gondolom, hogy el kell ájulnom, mert felszállok a metróra vagy buszra, de pusztán az a cselekvés, hogy a közelemben szinte mindenki az orrához nyúl teljesen kikészít. Állandóan kérdezgetem a környezetemet, hogy ne haragudj, büdös vagyok??? Mindenféle dezodort, stiftet kipróbáltam már. Igényes, magamra sokat adó hölgy vagyok mégis ilyen problémákkal küszködöm. A barátom azt mondta, semmilyen rossz illatot nem érez rajtam, a környezetem mégis folyamatosan megcáfolja ezt.
Már teljesen szorongok, beszűkült az életterem, nem merek menni sehová. Az önsajnálat és sírások tengerében úszkálok. Nem tudok aludni, enni... voltam pszichiáternél, ő cipralexet írt fel, de mióta szedem (10 napja) folyamatosan azt érzem, hogy fáradt, álmos, levert vagyok. Nem beszélve arról, hogy állandó hasmenéssel is bajlódok. Esténként furcsán korog a gyomrom. Nem akarom otthagyni az egyetemet. Okos, értelmes embernek tartom magam, szeretnék boldog lenni és boldogan élni, nem elhagyott kurzusok miatt szorongani. Úgy érzem, hogy körülöttem mindenki normális.
Kérem, segítsen nekem. Mitől lehet ez?
Ezt így sajnos nem tudom megmondani, de azt látom, hogy sürgősen szüksége van segítségre, mielőtt nagyobb baj lesz.
Szívesen segítek, hívjon és egyeztetünk időpontot.
Biztosan kell szorongásoldó homeopátiás szer, ami a szociális fóbiát csökkenti is. Érdemes kivizsgáltatni projektív teszttel, hogy nincs-e már paranoia is, mert azt meg kellene előzni!
Egyszóval vizsgálat nélkül nem tudok segíteni, de utána mindenképpen!
Üdv
Nagyon nehéz így segíteni, mert ennyi idő alatt nem lehet már mit csinálni.
Csak azt tudja tenni, hogy bevesz Frontint/ az 4-nek a felét/ a másik felét reggel rendesen, de úgy, hogy egy fél órával az esemény előtt rágja el,/tudom keserű/, és akkor 10 perc alatt hatni fog.
Sajnos lehet, hogy Ön az az ember, akinek Rivotril kell Frontin helyett, van ilyen, ha a Frontin felerősítette, de már mást nem tudunk tenni.
Amit lelkileg tehet, hogy mielőtt az eskütétel lesz, egyszerűen MEGMONDJA, hogy nagyon izgul, ezzel elmúlik az a kényszer, hogy el kell titkolnia a remegést és megszűnik remegés.
Az meg, hogy izgul, azt lehet vállalni,, még bátornak is hat ha vállalja.
Coaxilnál persze van erre jobb szer, nem tudom miért ezt választotta a doktor.
Sok sikert!üdv
Korábban írtam Önnek, hogy szorongással küzdök. közösségben remeg a hangom, izgulok még a semmitől is. Ön tanácsára elmentem orvoshoz.(vidéki vagyok azért nem tudtam az Ön szakrendelőjét felkeresni) Aurorix nevű tabletát írt fel, és frontint. Valahol azt olvastam, hogy ez a szorongást nem tudja csökkenteni. Kicsit félek elkezdeni szedni a mellékhatások miatt. Előreláthatólag 6 hónapig kellene szednem. (cipralexet nem tudtam szedni, mert hányingerem volt) Nem lesz ez rossz hatással ha 6 hónap után babát szeretnék? Mi a véleménye a fenti gyógyszerről? Alkalmas arra, hogy a remegő hangomat, szorongásomat megszüntesse? Nagyon köszönöm és várom a válaszát. Tisztelettel
Az Aurorix valóban nem oldja egymagában a szorongást, ezért mindenféleképpen kell mellé Frontin /vagy egyéb hasonló/, de nagyon jó lehet Szociális fóbiában, persze ott nagyobb adag kell belőle.
Szülés előtt nem a legjobb ilyen gyógyszert szedni, de hát mit tehetüönk, ha nem tud eljönni.
Üdv
Korábban már írtam Önnek a problémámról (közösségben halk vagyok, szorongok). Ön segített is, tanácsot adott. Most azzal a problémával fordulnék Önhöz, hogy most ezen a héten lenne egy olyan meghallgatásom egy állás kapcsán amit nagyon-nagyon szeretnék. Ezért nagyon nagyon rágörcsöltem, izgulok. Szeretném leplezni az izgulásomat, szeretném az állást. Amúgy mindenben megfelelnék(isk. végzettség, stb). Félek, hogy halk leszek és remegni fog a hangom. Nem szakmai meghallgatás, csak beszélgetés. Tudna valamit javasolni? A frontin nevű gyógyszertől csak álmos leszek, de ott nem fog használni. Korábban megbeszéltük, hogy majd kezelésre kell járnom, fogok is. A másik kérdésem az lenne, hogy ha a problémámmal orvoshoz fogok járni és Ön korábban Pszichoterápiát javasolt meg lehet gyógyszert akkor emellett nem lehet babát tervezni. nagyon várom a válaszát. köszönöm! Üdvözlettel!
Sajnos gyógyítás nélkül nem gyógyul meg, meg jkell értenie, hogy így távolból szereket nem tudok javasolni.
Általános szer a Sedatif PC, ami homeopátiás, tehát úgy kell vele bánni/telefon mellé nem tehető,stb/, próbálja azt meg, tűzoltásnak talán segít.
Üdv
Az alábbi gondommal keresem meg Önt: Próbálom röviden leírni: társaságban halk szavú vagyok, alig lehet hallani a hangom, szorongok. Ha társaságban meg kell szólalni akkor remegni kezd a halk hangom és a testem is. Egyszerű élethelyzetekben pl 1 kg kenyér vásárlásánál is remeg a hangom és alig halják mit mondok. jelenleg állást keresek, mert előző munkahelyemen lejárt a szerződésem, ezek a gondok még jobban megnehezítik az álláskeresést. Próbáltam frontin gyógyszert bevenni, de nem segít ( a belső adrenalin felülírja a gyógyszer hatását). A frontin nevű gyógyszert csak állásmeghallgatásnál veszem be. Amúgy nem vagyok kedvetlen, nincs öngyilkossági gondolatom, tele vagyok célokkal: boldog házasság, babát tervezünk. Kedves doktor Nő , hogyan segítsek magamon, hogy bátor magabíztos legyek. Olyan helyzetekben is szorongok amikor nincs semmi realitása pl bolti bevásárlás, ha meg kell szólalni. Nem akarok gyógyszert szedni, mert babát akarok. Sajnos volt márciusban egy abortusom 12 hetesen (beteg volt a baba) lehet akkor is a frontin gyógyszertől, mert az 1 hónapban még szedtem 0,5 -s három szemet naponta. Lehet ez okozta a fejlődési rendellenességét. Korábban voltam Pszichiáternél aki terápiát javasolt és megtanított rá, de nem igazán használt. Szeretnék én is olyan lenni mint más: aki nem remeg, ha meg kell szólalni... Válaszát nagyon várom. Köszönettel és üdvözlettel.
Ez az állapot bizony kezelést igényel, de a Frontin nem gyógyítja meg!
Sajnos nem tudok tanácsot adni Önnek mást, mint azt, hogy keressen fel egy olyan pszichiátert, aki foglalkozik komplementer módszerrel, homeopátiával.
Ha nincs a közelében, én is szívesen vállalom.
Tudnia kell viszont, hogy augusztusban csak kedden és szerdán dolgozom, és a telefont is csak akkor veszem fel, szabadság miatt.
üdv
Ma kutatkodtam a neten, csak úgy beírtam, hogy telefonálás előtt izgulni és kiadta a szociális fóbiát. Mindig is gondolkodam azon, hogy vajon miért vannak azok a gondolatok, érzések amik el el kapnak engem, de úgy érzem rátaláltam, szerintem szociális fóbiám van.
32 éves vagyok, de már kislánykoromban szégyenlős voltam, nem mertem dolgokat csinálni, aztán meg jött a alkoholizáló,lázadó kamaszkor és társai. Viszont a mai napig fennáll az a helyzet, hogy pl. a leghétköznapibb telefonbeszélgetés előtt izgulok. Pl. felhívni a fodrászt. Komolyan mondom nevetséges. Állásinterjúk előtti állapotról nem is beszélek. Már gyomoridegem van nem tudom hány órával előtte, már előtte levő napokon az adott naptól rettegek szó szerint. Orvosok előtt is mindig izgultam. Én nem elvörösödök, hanem leizzadok. Főleg hónalj részen, de képes vagyok mindenhol, kivéve tenyér, talp, arc. A körmömet is szoktam rágni. Vannak ennek is fejezetei, hol szépen megnövesztem és úgy van egy évig, vagy mint most csak úgy lerágtam az összeset, és nem bírom abbahagyni. Ilyen igzulós helyzetekben állandóan pisilnem is kell. Képes vagyok úgy, hogy pisiltem pár percel előtte, és már újra kell. Szóval mindig gondoltam, hogy nem stimmel minden, de úgy gondolom, hogy ez a szociális fóbia a megfelelő megnevezése. Ön szerint jól gondolom?
Bűntudatom, és szégyenérzetem nincsen.
Köröljártam jobban a témát, és olyanom nincsen, mint sokan írták a fórumokon, hogy nem mernek kilépni a házból, meg ilyenek, nem vagyok korlátolt ilyen szinten, dolgozom is, meg minden, de azért gondolatilag gátolt vagyok.
Régen pl. iskolában utáltam osztály elé kiállva verset felolvasni, meg ilyeknek. Mindig megtettem, mert ha nem tettem volna, akkor hogy kilógtam volna onnan. Ígyis úgy utáltam a szakközép iskolát, nem kellett olaj a tűzre még :) De viszont utána mindig olyan szarul éreztem magam, tehát pl. versolvasás alatt végig azon járt az agyam, hogy most mindenki engem néz, szívem szerint tök máshol lennék nem itt, jaj mit gondolnak a többiek, stb. hülyeségek. Borzasztó.
Szerintem biztos, hogy volt olyan, hogy amiatt nem kaptam meg az állást, mert látták rajtam az izgulást, ugye ez nem túl nyerő párosítás, általában a magabiztos embereket szeretik, nem az olyat aki izgul. Mindig volt állásom egyébként. Csak az a belső nyugtalanság, hogy állást kell találnom, telefonálni, telefont felvenni, ha interjúra hívnak, gyomorideg ezzel kapcsolatban. Mikor befejeztem a szakközépiskolát (5 éves volt) mindig ott volt az agyamban, hogy jajj ne jöjjön el az ősz, mert akkortól kellet munkát keresnem, és féltem, igzultam ettől. Telefonálások előtt mindig hevesebben dobog a szívem. Vagy pl. ha meglátom, hogy hív a fönököm, egyből dobog a szív, és aggódás, izgulás. Teljesen mindegy melyik munkahely, mindig ez van/volt.
Problémát okoz a mindennapi életben, mert ma jött elő megint, hogy fel kellett hívnom a fodrászt, ahova 18 éves korom óta járok és előjött ez az igzulás. Tiszta őrület komolyan, tehát nem a miniszterelnököt készültem hívni. Illetve előjön ha bizonyos személyekkel kell beszélnem. Attól függ, hogy ki a másik fél. Pl. párom apjával egy társaságban (nem nagyon kedvelem őt) állandóan izzadok. De az anyukájánál nem.
Régen míg itthon dolgoztam (külföldön élünk jelenleg), egyszer azt a feladatot kaptam, hogy csináltassak céges bélyegzőket. Na én akkor kész voltam, hogy én ezt nem bírom megcsinálni, hogyan csináljam, mit mondjak stb. 24 éves voltam. Míg más ember hulla laza rutinmelónak tekinti az ilyet. Szerintem az ilyen típusú emberek, mint mi sokszor aljább munkahelyeken is dolgoznak, mint képesítésük, vagy tudásuk szerint dolgozhatnának, pontosan az ilyen gondolatok miatt. Tehát ha ezt éreztem egy bélyegző készítésnél, mi lenne velem egy tárgyaláson? Bele sem merek gondolni. Pedig végzettségem szerint, akár ilyeneken is részt kellene vennem. De mindig is kerültem az ilyen munkakört. Nem szeretek szerepelni idegenek előtt, igzulok.
Illetve azt is észrevettem még, hogyha pl. plázákban a női wc-ben belenézek a tükörbe és mellettem vagy mögöttem állnak emberek, akkor nagyon zavar, hogy engem néznek, hogy én a tükörbe nézem magam. Megteszem, belenézek, de egyfolytában erre gondolok, hogy ők néznek és zavar. És tulajdonképpen a tükörbe mikor nézek azt is nézem, hogy ők merre néznek.
Azt szeretném tudni, hogy Ön szerint is ez akkor szociális fóbia? Vagy ha nem akkor micsoda lenne?
Le lehet ezt küzdeni? Olvastam, hogy esetleg jót tenne valamiféle nyugtató.?
Köszönöm szépen kedves türelmét és válaszát, segítségét!
Üdvözlettel,
Andi
Nagyon "szép" leírását adta a szociális fóbiának, igen, ez valóban az.
Azért nem fél kimenni az utcára, mert az pedig a közlekedési fóbia lenne.
A jó hír, hogy ezt meg tudom gyógyítani, vannak rá homeopátiás szerek, csak konzultálnunk kell.
Vagy eljön vagy Skype-on akár - tudok segíteni, hívjon, vagy írjon emailt, a részleteket megbeszéljük.
A nyugtatók is segítenek, de azok nem mulasztják el végleg a bajt, a homeopátiás szerek pedig végleges gyógyulást adnak! :)))
Üdv
MEG LEHET GYÓGYULNI homeopátiával ebből a betegségből, de bizony az pénzbe kerül.
A homeopata orvosoknak az oktatás és a könyvek, illetve a software nagyon-nagyon sok pénzbe kerül, így nem dolgozhatunk ingyen.
Ha a rendelésemen felkeres, szívesen segítek megtalálni az Ön szerét/szereit erre az esetre.
Higgye el érdemes rászánni a pénzt,minimum az első alkalomra, majd meglátja! :))
Állami pszichiátriai gondozóhoz lehet még fordulni, az ingyenes, igaz, hogy ott hagyományos gyógyszereket tudnak felírni, azoknak pedig vannak mellékhatásaik.
A pszichoterápiás beszélgetések valóban sokba kerülnek, mert nagyon sokáig és hetente kell járni azt nem ajánlom.