- megjelent cikkei

Van, hogy bele se fogunk valamibe, mert oly sok minden befolyásolhatja a dolgok kimenetelét. Vajon mennyiben vagyunk mi az oka annak, ha terveink csak tervek maradnak és tettek helyett csak külső szemlélői maradunk néha még a saját életünknek is?

Van talán más is rajtam kívül, aki emlékszik még a 70-es évek vermutjaira, különböző kevert pancsokra, amiket képesek voltunk elfogyasztani egy kis jó hangulat, oldott légkör reményében. Kezdők voltunk... De kezdők ma is vannak.

Mi barátnők, ha összejövünk, ahogyan - kedves hímnemű olvasóm - ti barátok is - előbb utóbb rátérünk azon égető kérdés megvitatására, hogy mi a helyzet a pasikkal (csajokkal). Ha jót hallunk örülünk, vagy uram bocsá' irigykedünk. Ha nem, csak legyintünk, ne is mondd - tudom!

Míg számos kultúra - így például az ősi Egyiptom és az ókori Róma is - a természet újjáéledésétől a téli lelassulásig, az aktuális mezőgazdasági munkák alapján különböztette meg az egyes hónapokat, addig a magyar hagyomány az év vallási vonatkozásai szerint. Így lett március böjtmás hava - a farsaggal befejeződött "dőzsölést" követő böjt második hónapja.

Növényeink - hozzánk hasonlóan - alig várják már, hogy újra kiviruljanak és teljes pompájukban tegyék szebbé környezetünket. Segítsünk nekik ebben!

Manapság sok szó esik az "egész életen át tartó tanulás" gyakorlatáról. Azt hiszem a gyereknevelés is - jóllehet a téma nem erről szól - ilyen. Csak mire esetleg belejövünk, gyerekünk köszöni szépen már nem kér belőle. Szolgáljon segítségül ez a néhány pedagógiai jó tanács egy kicsit más formában - a gyerekek szemével nézve.