Kovács Ildikó - megjelent cikkei

A nők elleni erőszak világszerte súlyos probléma, amely rengeteg nő életét befolyásolja nap mint nap. Az erőszak nemcsak testi, de lelki sebeket is hagy, amelyekkel nehéz egyedül megküzdeni. Éppen ezért fontos, hogy felhívjuk a figyelmet erre a globális jelenségre, és tegyünk azért, hogy a nők megerősödjenek - nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is. November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján egy különleges, ingyenes női önvédelmi óra kerül megrendezésre Budapesten, amelyre minden érdeklődőt várnak, aki szeretné növelni a saját biztonságát és önbizalmát.

A nyár a szabadság és a kikapcsolódás időszaka, de ne feledkezzünk meg a biztonságunkról sem - vallja Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Úgy véli, az önvédelem nem csupán egy tanulható készség és ismeretanyag, hanem egy életstílus és egy szemléletmód, amelynek elsajátításával még a nyári felszabadultság ideje alatt is megőrizhetjük tudatosságunkat.

Közeledik a nyár, ezzel párhuzamosan pedig hamarosan kezdetét veszi a fesztiválszezon is. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, instruktor szerint azonban ezek a tömegrendezvények számos veszélyt rejtenek, így nem árt már most sorra venni azokat a szempontokat, amiket mindenképp szem előtt kell tartaniuk a fesztiválozóknak a biztonságuk érdekében és a fantasztikus fesztiválélményért.

Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, vezető instruktor reagálása a közelmúltbeli sajtóhírre, miszerint gázpisztollyal kényszerítettek térdeplésre gyerekeket Budapesten, az esettel összefüggésben pedig egy esetleges közösségi médiás kihívás is felmerült.

Az édesapák rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiúgyermekek életében. Kiskorukban jellemzően ők tanítják meg biciklizni, barkácsolni, de a későbbiekben, a tinédzser korban is érdemes rendszeresíteni a közös programokat. A szakértő szerint közös sportolás, a hasznos tudás megszerzése építően hat az apa-fiú kapcsolatokra is.

A vadkempingezés egy rendkívül izgalmas, természetközeli élmény, azonban számos veszéllyel is jár. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint megfelelő elővigyázatossággal és biztonsági intézkedésekkel minimalizálhatjuk annak a kockázatát, hogy bűncselekmény áldozatává váljunk.

A szülők legnagyobb rémálma, hogy gyermekük nem ér haza biztonságban az iskolából, elveszik egy osztálykiránduláson, vagy elszakad egy tömegrendezvényen. Néhány egyszerű biztonsági tényezővel azonban mindenki nyugodtabbá válhat.

Évről évre egyre több iskolai bántalmazás kerül napvilágra, a gyerekek egyre drasztikusabban jelzik, ha sérelem éri őket. Négy lépésben kell megoldani a problémát, az egyes szakaszokban pedig kiemelkedően fontos a felek, így a gyermek és osztálytársainak, a szülőknek és a pedagógusoknak az együttműködése.

A vegyescsoportok gondolata Montessori pedagógiájához kapcsolható, az ő megközelítése szerint ugyanis a családmodellt mutatja be, amelyben a kicsi és a nagytestvér is jelen van. Napjainkban elviekben szigorú szabályok szerint állítják össze a vegyescsoportok összetételét, a gyakorlatban azonban az esetek többségében nem működik megfelelően. De nem csak ez az egyetlen probléma - mondja B. Szirtes Dóra, Ösztönanyu, Montessori pedagógus és Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, gyermekönvédelmi oktató.

Szeptember első hetei számos izgalmakat tartogatnak a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt. Az iskolai, óvodai környezetbe való visszaszokás konfliktusokat szülhet, melyek lehetnek verbális és fizikális jellegűek is. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint a csúfolódás kezeléséhez éppúgy szükség van önvédelmi ismeretekre, mint a hétköznapi konfliktusok kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

Egy hónapja tart a vakáció, a gyerekek jelentős része pedig már tábori élményekkel is gazdagodott. Ezek azonban nem csak az önfeledt játékról, a kalandokról és az életre szóló barátságokról szólnak, hanem gyakran a konfliktusokról is, amelyek megoldásában a kicsiknek felnőtt segítségére van szükség. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint még most sem késő felkészülni a nyár hátralévő kihívásaira.

Az önvédelmi szakértő szerint nem elég a testi és a lelki erő. Anyagi biztonságra, stabil munkahelyre és jogi segítségre is szüksége van a bántalmazott nőknek, hogy kapcsolatukból ki tudjanak lépni.

A konfliktuskezelés és az énhatárok felállításának folyamata a szülő számára is egy önismereti utazás lesz, hiszen csak akkor tudja megtanítani a gyermeket minderre, ha ő maga is képes rá - mondják a szakértők.

Az elmúlt hetekben a Telekom és a Hintalovon Alapítvány nagyszabású kampányának köszönhetően ismét a figyelem középpontjába került a gyermekrablás kérdése, valamint a biztonságos közösségi média használat. Ezzel párhuzamosan pedig mind több szülő kért segítséget szakértőktől azzal kapcsolatban: hogyan tanítsák meg óvodáskorú gyermekük számára azt, hogy első a biztonság.

Melyik lányos anyuka rémálma ne lenne az, hogy sötétedés után a tinédzser korú gyermekét atrocitások érik valamelyik tömegközlekedési eszközön? Tudatos felkészüléssel azonban nem csak a váratlan helyzetek kezelhetők eredményesen, de a megelőzésért is hatalmas lépést tehetnek a fiatalok és a szülők egyaránt.

Az iskolai agresszivitás szinte minden intézményben, minden közösségben felüti a fejét. Az pedig, hogy a probléma mekkora mértékben uralkodik el az osztályokban, nagyban múlik a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködésén. Négy célorientált lépésben nem csak a gond gyökerét lehet feltárni, de a megoldás is megvalósítható.

Az idei tanévkezdés más lesz, mint az eddigiek, hiszen a gyerekek március óta csupán az évzárón találkozhattak egymással egy rövid időre. A hosszú iskolai távollét megváltozott szokásokat is hozott magával, visszazökkenni a régi kerékvágásba pedig nem is olyan egyszerű. Főleg akkor, ha a levegőben folyamatosan ott lóg a bizonytalanság: vajon mikor zárnak be ismét az iskolák a koronavírus miatt? Az ebből származó feszültség melegágya lehet az iskolai agresszivitásnak is.

Rablást akadályozott meg nemrégiben egy miskolci buszsofőr, aki éppen az egyik helyi járatot vezette, amikor arra lett figyelmes, hogy egy idős, bottal járó asszonyt rángatnak. A buszvezető már korábban is akadályozott meg bűncselekményeket, példája pedig jól mutatja: az önvédelmi ismeretek elsajátításával hétköznapi hősökké válhatunk.

A koronavírus okozta kijárási korlátozás ideje alatt felerősödtek a nemek közötti ellentétek. A hölgyek egy jelentős része úgy érzi, hogy mint mindig, most is magára maradt a feladatokkal. De valóban a nőknek kell mindent megoldaniuk? Valóban nincs szükség a hagyományos férfi szerepekre? Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint egy generációs problémáról van szó, amelyet a közöny mozgat.

Kijárási korlátozás feloldva, de az utca este továbbra is üres marad, így nem árt felkészülni egy esetleges támadásra vagy inzultusra.

A koronavírus terjedése következtében hétfőn bezártak az iskolák, a diákok és a pedagógusok pedig digitális munkarendre állnak át. Egyre több vállalat dönt úgy felelősségteljesen, hogy otthoni munkavégzést tesz lehetővé alkalmazottai számára. A bezártság azonban számos konfliktust generálhat. Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint eljött az ideje, hogy valóban odafigyeljünk egymásra, így ugyanis lehetőségünk lesz minél gyorsabban kikerülni a kellemetlen helyzetekből.

Erről a jelenségről már sokat hallottunk, előfordult már több ismerősünkkel, de vajon észrevesszük-e, ha mi kerülünk hasonló helyzetbe? Mikor válhat a szabadidőnk a párunk által irányítottá?

FÉLELEM. Egyik legősibb és legtermészetesebb emberi reakciónk. Reakció arra, ami az embert az ismeretlenhez fűzi. A félelem tesz minket óvatossá, általa tudjuk hatékonyan megvédeni magunkat és környezetünket. De vajon a mai ember félelmei valós félelmek? Mitől félünk a hétköznapokban?