Prof. Dr. Balázs Csaba - megjelent cikkei

Veszélyesek-e a koleszterinszint csökkentő fibrátok a férfi nemzőképességre? Minden nap találkozok gyermeket hiába váró, néha véglegesen meddőnek tartott házaspárokkal, a COVID-19 időszakában ez a probléma az érdeklődés központjában volt, de ma is jelentősége van. Erre utal egyik legutóbbi betegünk esete. Nemrég történt ugyanis, hogy sikertelen próbálkozás és számos vizsgálat után kerestek fel. A fiatalasszonynak és a férjének lényeges betegsége nem volt. Az ismételt találkozásunk során részletesen kikérdeztem mindkettőjüket az alkalmazott gyógyszereikről. Kiderült, hogy a férjnek évek óta volt magas koleszterin szintje, amelyre az ilyenkor szokásos gyógyszereket szedte, azt is elmondta, hogy az utóbb időben megváltozott ízérzése, az édes ízeket alig érzi és lényegesen többet fogyaszt, ezért sokat is hízott!

Az elmúlt évek szörnyű COVID járványának számos következménye van. Ezek közül egyre fontosabbnak tűnik az ún. agyköd. Számos tudományos vizsgálat is utalt ennek a kóros állapotnak a fontosságára (Emily E. Chasco, és mtsai:Brain Fog and Fatigue following COVID-19 Infection Int J Environ Res Public Health. 2022. december; 19(23): 15499.) De mi is az agyköd?

Életünk tragikus kísérője és megkeserítője a COVID-19 pandémia. Nem véletlen, hogy igyekszem követni a nemzetközi irodalomban is ezt a nagyon fontos kérdést. Ezen a héten keresett fel egyik régi kedves betegem, akinek pajzsmirigybetegség miatt az addigi vizsgálatok szerint - orvosi vélemény alapján - nem volt lehetősége a gyermekáldásra. Ez közel 20 éve történt. Később a kezelés hatására több gyermeke is született, és 5 éve már a 9. (kilencedik!) babával bővült a család (1. ábra). A szörnyű tragédia ekkor következett be, mert a családfő még az oltási lehetőségek előtt elkapta ezt a szörnyű betegséget, és minden elképzelhető terápia ellenére meghalt. Így további kilenc fővel növekedett a COVID árvák megkönnyeztető tábora, akik valóban segítségre szorulnak...

Napjaink súlyos pandémiája sajnos még nem ért véget, sőt, az is kiderült, hogy nem csupán az aktív betegség tünetei lehetnek súlyosak, de a betegség utáni tünetek (ún. poszt-covid betegség) is számos veszélyt rejtegetnek. Ezekről eddig viszonylag kevés szó esett, az utóbbi hónapokban azonban szinte robbanásszerűen jelennek meg újabb fontos információk. Ezek közül kívánom néhányra felhívni a figyelmet.

Naponta több kérdést kapok ezzel kapcsolatban, és elég sok a félreérthető vagy nem megfelelő információ. Ezért tartom fontosnak, hogy a nemzetközi adatok alapján rövid információt adjak a tisztelt olvasóknak a legelismertebb tudományos lap, a "Thyroid" adatai alapján.

A pajzsmirigy csomók (göbök) gyakoriak az általános populációban. A felnőtt populációs vizsgálatok szerint a nők körülbelül 4-7%-ának és a férfiak 1-3%-ának vannak tapintható pajzsmirigycsomói. Az ultrahangvizsgálattal megbecsült göbök gyakorisága azonban magasabb, eléri a lakosság 68%-át. A pajzsmirigycsomók nemcsak a pajzsmirigy térfogatának növekedését jelentik, hanem ez egyidejűleg a mirigy túlnövekedésével és strukturális vagy funkcionális átalakulásaival is együtt jár. Bár a pajzsmirigy göbök többsége jóindulatú, a rosszindulatú daganatok kizárása kötelező.

A koronavírus járvány immár egy éve van jelen életünkben, és mára egyre több gyártó vakcinája jelenik meg. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság most egy részletes betegtájékoztatót dolgozott ki, melynek segítségével megismerhetjük többek között az egyes oltóanyagok alkalmazását, tárolását, korcsoportonként való alkalmazhatóságát.

Ez a hónap világszerte a pajzsmirigy betegek hónapja. Ebben az évben a jódhiány és túlzott jódfogyasztás szerepére hívták fel a figyelmet. Ez a fontos téma több elméleti és gyakorlati kérdést vet fel. A jobb megértés végett a jód élettani szerepéről célszerű néhány gondolatot megosztani távolról sem a teljesség igényével. A jód a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4, pro-hormon azaz un. előhormon) és a tri-jodotironin (T3, aktív hormon) kulcsfontosságú alkotóeleme.

Az alábbi nagy sebességű (lassított) felvétellel készült képkockákon megtekinthető, hogy pontosan mi játszódik le, amikor tüsszentünk.

A koronavírus (COVID-19) járvány napjaink legfontosabb világ-egészségügyi problémájává vált.  2020. március 30-ig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 638 146 megerősített esetről és 30 039 halálesetről számolt be, és ezek a számok minden nap nőnek és milliós nagyságrendűekké váltak a második hullám alatt. Mivel senki sem tudja megbecsülni ennek a járványnak a progresszióját, a társadalmi elhatárolódást, az önszigetelést és a védelmet erősen ajánlják a vírus terjedésének megállítására világszerte.

Napjainkban az autoimmun típusú, így a Hashimoto pajzsmirigygyulladásban (HT) szenvedők aránya világszerte növekszik. A helyes és a lehetőség szerinti korai diagnózis és az oki kezelés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző diéták. Az alábbiakban nemzetközi tanulmányok javaslatait kívánom ismertetni a kedves Olvasóval.

Vetélésről beszélünk, ha a magzat elvesztése a 20. terhességi hét előtt következik be. A terhességek kb. 30%-a vetélést eredményez, azonban az összes vetélésnek csak egytizedét mutatják ki klinikailag.

Van-e kapcsolat a száraz szem és a pajzsmirigy betegség, távmunka, az életkor között? Ezt a kérdést gyakran teszik fel kedves betegeim. A kérdés igennel vagy nemmel történő megválaszolása előtt néhány információt szeretnék közkinccsé tenni.

Ezt a kérdést naponta felteszik kedves betegeim. A rövid válaszom a következő: igen, ha nincs jól kezelve a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedő, csökkent pajzsmirigy működésű (hypothyreosisos) beteg.

Korábban már írtam róla (az előző influenzajárvány során), hogy a terhesség a részleges immunszuppresszió olyan állapota, amely a terhes nőket kiszolgáltatottabbá teszi a vírusos fertőzésekkel szemben, és a morbiditás még szezonális influenza esetén is nagyobb. Ezért a COVID-19 járvány súlyos következményekkel járhat a terhes nők számára.

Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan "varázs gömbből" megtudhatják, betegek-e, vagy szerencsére nem. Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).

2007-ben lépett be az Egyesült Államok piacára az e-cigaretta, vagy "vaping". Ezeknek a termékeknek a korábbi generációi eldobhatóak voltak, alakjukban hasonlítottak a hagyományos cigarettákra, és úgy tervezték, hogy nikotint juttassanak a felhasználóhoz.

A Wuhanból származó új koronavírus (2019-nCoV) jelenleg aggodalomra ad okot az orvosi közösségben, mivel a vírus terjed az egész világon. A 2019. december végén történt azonosítása óta a Kínából más országokba behozott esetek száma növekszik, és az epidemiológiai kép napi szinten változik. Jelenleg egy olyan Ázsián kívüli 2019-nCoV-fertőzés esetről számotak be, amelyben úgy tűnik, hogy a fertőzés az indexált beteg lappangási (inkubációs) periódusa alatt történt.

Az időszakos böjt hatása a testsúlyra, az egészségre, az öregedésre és a betegségekre.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött (1. ábra). A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?"- teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

Az autizmus olyan rendellenesség, melyben a gyermek nem képes normális szociális kapcsolatokat kialakítani, helytelenül vagy egyáltalán nem beszél, kényszeresen vagy szertartásosan viselkedik, és esetleg az értelmi képességei sem fejlődnek normálisan.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött (1. ábra). A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?"- teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?" - teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött (1. ábra). A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?" - teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

Az írásom apropóját az adja, hogy egy 19 éves fiút már hosszasan és eredménytelenül kezeltek vissza-visszatérő epilepsziás rohamai miatt. Mivel családjában autoimmun betegség halmozottan fordult elő, és a szülei ismertek, ezért hozzám fordultak segítségért.

Sokan el sem olvassuk a gyógyszerekhez mellékelt apró betűs, több oldalas tájékoztatót. Pedig nem árt, ha tudunk róla, hogy bizonyos készítmények fényérzékenységet okozhatnak, és a nem megfelelően tárolt gyógyszerek a nyári hőségben hatástalanná válhatnak.

Az alábbiakban egyik kedves betegünk történetét kívánom megosztani a Tisztelt Olvasókkal, mivel sok hasonló panasszal kerestek fel az utóbbi időkben szakrendelésünkön.

A közelmúltban az autoimmun és a pszichiátriai rendellenességek kapcsolatát különféle autoimmun betegségek esetében kimutatták. Az új immunológiai technikák bevezetésével és az immuno-neuropszichiátriai kutatás kiterjesztésével egyre több bizonyíték van arra, hogy a pszichiátriai rendellenességek legalább egy alcsoportja autoimmun alapú.

Mi a T2, a dijódtironin?

Másfél évtizede történt, de a történet azóta is kísért, s halottak napja környékén még gyakrabban jut eszembe.