Szõke Judit - megjelent cikkei

Az, hogy valaki Kazinczy-díjat kap, szép. Minden évben kapnak ketten-hárman. 2007-ben ő is díjazott volt. Naná, hiszen egyike a legszebben artikuláló bemondónőknek! Ám ilyen foglalkozásúak is vannak jó páran. Beszédtechnikát, retorikát tanít - ez az előző érv alapján természetes, de nincs egyedül. Naponta hallani-látni - régebben a rádiónál dolgozott, aztán évek óta a varázsdobozból köszön be az otthonunkba. Vannak ma ilyen közszereplők - a kertévéknek hála(?) - bőséggel.

Bayer Ilonát a képernyőről sokáig úgy ismerte az egész ország, mint szerkesztő-riportert, megnyugtató hangú műsorvezetőt. Ma úgy határozza meg magát: "közszolganő". Karitatív tevékenységeiben, a fiatalokkal való foglalkozásban, ha cikket ír, ha vitázik, tv vagy rádió-műsorokban megszólal.

állítja: van humorérzék, rossz humor és üres röhögtetés Magyarország egyik legtehetségesebb hangutánzó-művésze, humoristája. Nagyon sok emlékezetes produkció fűződik a nevéhez, de talán Torgyán József az, akinek hangján az eredetivel összetéveszthető módon tud megszólalni. Erre kollegái közül nemigen képes senki.

A TV2 szerkesztő- műsorvezetője, dokumentumfilmes. A Szülőszoba című nagysikerű sorozata folyamán 55 szülésen lehetett jelen. Ahogy nyilatkozta: élete legboldogabb két éve volt.

Hol innen, hol onnan tudósított. Hol a rádióban hallhattuk jellegzetes hangját, szakavatott jelentéseit, hol a képernyőn adott hírt valamely eseményről. Információt közölt, kommentált, ha kérdezték, külpolitikai szakértett.

Mai napig sem lehet elfelejteni: 1978-ban egy ország szurkolt neki. Na, akkor épp nem egy sportteljesítményért, az könnyebben ment volna. Azért, hogy felépüljön. Futás közben megcsípte egy fertőző kullancs… Az agyhártyagyulladásba majdnem bele is halt.

A 21. században a modern banktermékek, így a bankkártyák is, életünk mindennapi részévé váltak. A bankkártya nem más, mint egy modern készpénzkímélő és készpénz helyettesítő eszköz. Ma már kevés ember lehet hazánkban is, aki nem használ plasztikkártyát.

A WHO folyamatosan monitorozza a világban cirkuláló influenza vírusokat. A részletes virológiai vizsgálatok alapján határozzák meg, hogy melyik vírustörzsek a legalkalmasabbak arra, hogy vakcina vírusként a legoptimálisabb védelmet nyújtsanak a következő influenza- szezonban.

"Hála" a globális felmelegedésnek, összemosódnak az évszakok, jóformán már nincs se tavasz, se ősz. Csak a naptárban, meg egy kicsit a nyirkosságban, a ködben... a csöpögő esőben. Nehezen alkalmazkodik az emberi szervezet a hirtelen hőmérsékletváltozáshoz.

Tizenöt, elsősorban szociálpolitikával, esélyegyenlőséggel foglalkozó könyv szerzője, illetve szerkesztője. 2000-től jelennek meg kötetei szépen egymás után, több tízezer példányban. Hm... szépen, mert ezek bizony már szépirodalmi művek. Dr. Lévai Katalin EP-képviselővel, Lévai Katalin íróval beszélgettünk. Aki persze egy és ugyanaz a nő. Tetőtől-talpig.

A viták kereszttüzében áll a dilemma: szükség van-e egyáltalán étrendkiegészítőkre, vagy más fogalommal, táplálékkiegészítőkre? Az igen-nel válaszolók érvei: ha valaki sportol, nagy stressznek van kitéve, vagy éppen diéta miatt egyoldalúan táplálkozik, vegetáriánus, az étrendkiegészítők fontos szerephez jutnak.

Történjék bárhol (kórházban, otthon...) a születés megismételhetetlen, meghatározó esemény. Az a jó, ha a lehető legnagyobb mértékben háborítatlan, méltóságot, odafigyelést kap, gondoskodással történik.

Európába a joghurt a 16. században, 1. Ferenc francia király uralkodása idején került. A király állandó bélproblémákkal küszködött, de panaszait az udvari doktorok nem tudták megszüntetni. Ezért segítséget kértek a török szultántól, aki elküldte az egyik legügyesebb orvosát egy birkacsordával a francia királyhoz. Itt a birkák tejéből a királynak joghurtot készített, és ettől a király egészsége rendbe jött.

A holisztika alapja a test és lélek egysége. Most ne bonyolódjunk bele abba a dilemmába, hogy a lelki problémák és a betegségek között nyilvánvaló-e vagy nem az összefüggés. Azt már a hagyományos orvoslás hívei is kezdik elfogadni, hogy léteznek pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi panaszok és megbetegedések, melyeket valamely szervünk jelez.

Közismert s kedvelt csemege a déli édes szőlők aszalt formában történő tartósítása, szaknyelven aszalványa, a mazsola. Egész évben kellemesen egészíti ki táplálékainkat, édesítésre is alkalmas. Nem árt azonban óvatosnak lenni!

Olyan szépek a legendák! És milyen kifejezőek! Egy indián legenda szerint az égi vadászok megöltek egy medvét. Az állat vére az őszi égből az erdő fáira hullott. Ezért válik ősszel sok növény levele pirossá ősszel, míg mások sárgák lesznek, mert az égi lakoma során a medvehúsból lecsöpögő zsír sárgára festi őket.

Kálmán Olgát nehéz kihozni a sodrából. Szereti a focit. Kedvencei a robogók és a quad (négykerekű terepmotor), de főleg az autók. És főleg a vezetés. Nem csoda. Illik hozzá. Beszélgetései során is az ő kezében van az irányítás. Mellébeszélés kizárva. Nála csak az egyenesség jön be. A politikusok után irány haza, a gyerekekhez!

Az Európai Unió tagállamaiban összesen 100 ezer, 65 év feletti ember hal meg évente baleset következtében - ugyanezen okból kórházi ellátásra mintegy 2 millió, járóbeteg- vagy alapellátásra 5,5 millió ember szorul.

A testbeszéd árulkodó volta régóta ismert. Albert Mehrabian, a Kaliforniai Egyetem professzora azzal várt ismertté, hogy kimutatta: a szavaknak 7 százaléknyi igazságsúlyuk van, a hangerőnek, a tónusnak, a ritmusnak 38, a test mozdulatainak, főleg az arckifejezésnek pedig 55 százalék.

Az ősz elhozta a lombok, a színek fogyatkozását, a kontúrok tompulását. A halál ilyenkor közelebb jön. Korán sötétedik, könnyeztet a hideg, a zsolozsmázó szél, gyászos a latyak. Fel-fellibbennek a gyertyafények.

1976-ban született Budapesten. A József Attila Gimnázium után az ELTE magyar nyelv és irodalom szaka következett. S hogy az idő ki legyen használva, Süveges Gergő párhuzamosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia szakán hittanári képesítést is szerzett. Dolgozott a Duna Televíziónál, 2001-től a Magyar Televízió Híradójának műsorvezetője. Rendszeresen publikál az Új Ember című hetilapban, a Hölgyvilűg hasábjain, valamint a www.hirado.hu oldalon és a www.egyszervolt.hu oldalon folyamatosan jelennek meg az Apa-kép-írás sorozat darabjai. Ezekből az írásokból válogattak egy kötetre valót.

Október utolsó munkanapja a Takarékossági Világnap. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész takarékpénztárainak küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják.

Bálint Antónia ismert televíziós műsorvezető, volt szépségkirálynő. Hozzászokott a reflektorfényhez, hiszen gyermekkora óta a figyelem középpontjában van. Artistának készült, komolyan tornázott, de közben 7-8 éves korától folyamatosan reklámfilmekben is látható volt.

Nekünk semmi sem jó. Ha süt a nap, ha meleg van, ha esik, ha fúj. Még jó, hogy bajainkat ráfoghatjuk a folyton változásban lévő időjárásra. Nem kifogás, nem ráfogás, nem hipochondria, ugyanis minden harmadik ember frontérzékeny, közöttük pedig különösen sok a nő.

Október 16. - a Kenyér Világnapja. Teljesen jogos. A kenyérnek, az emberiség alapvető, évezredes múltú táplálékának igenis kijár a világnap. Lapozzunk csak bele a kenyér történelemkönyvébe! A liszt előállítása - i.e. 2000, Izraelben és a főníciaiknál megjelenik a sütőkemence - i.e. 1700, a görögöknél és a rómaiaknál megjelenik a kemence - i.e.500, hamarosan Rómában szakma lesz a pék, a kovász megjelenése - i.e.174, majd megalakulnak a pékek céhei, francia szerzetesek tanítják a népet kenyeret sütni, 1156. - Augsburgban könyvben említik a pékszakmát, 1787 - megjelenik az első dagasztógép, 1810 - a tésztafeldolgozás gépesítésének kezdete

Kevés ingergazdagabb környezet létezik, mint egy szerkesztőség. Ami pedig egy tévészerkesztőségben zajlik! Attól aztán végképp zsongani kezd az ember feje. De az csak a kívülálló számára áttekinthetetlen és maga az őskáosz. Aki benne van, annak rendszer, természetes pörgés, ritmus, nélkülözhetetlen, mint a drog. És ha nincs, akkor – maradva a hasonlatnál - jelentkezik az elvonási tünet…

A vírusok pedig virulnak, élik világukat egész évben. Egy percre sem pihennek, hacsak lehet, keserítik az életünket.

A Perzsa Halottaskönyv szerint mindenkinek át kell jutnia a Könnyek Folyóján, vagy más hasonlattal a halál kapuján. De hogy fájdalmas, gyötrő magányban-e vagy társsal, nem mindegy. 2008. október 11-én ünnepli a világ a Hospice és Palliatív Ellátás Világnapját. A World Hospice and Palliative Care Day a Help the Hospices szervezet kezdeményezésére azért jött létre, hogy az egész világon felhívja a figyelmet a hospice ellátás fontosságára, szellemi és anyagi támogatást szerezzen ennek az ellátási formának.

Az átlagos és egészséges emberi szem mintegy 160 színárnyalatot képes megkülönböztetni, de vannak, akik jóval többet. Az sem kizárt, hogy nekik eggyel több fajta receptoruk van az ideghártyájukban. Másoknál a színek hiánya fedezhető fel. Színlátási zavarok… Színvakság, színtévesztés - hasonlóságok, különbségek, korrekciók, lehetőségek. Még idejében. Mert ezek olyan zavarok, amik különben nem zavarnak.

Azt az utálatos, csúnya vízkövet oldás nélkül, szárazon ne próbáljuk kaparással, vakarással, csiszolással stb. eltávolítani, mert kárt okozhatunk az edényekben, a csapokban stb. Sósavval se próbálkozzunk, mivel a fémeket megtámadja és tönkreteszi.