Leitner Olga - megjelent cikkei

Este van, amikor már csak egy-egy idióta autós fékcsikorgatását hallod és már az egész város csendes. Amikor már mindenki alszik. Mindenki. A gyermeked is. És te csak nézed őt, ahogy szuszog, békésen, nyugodtan, a kedvenc plüssállata félig kicsúszva a kezéből...

Megosztó, örökzöld téma, hogy mit mondunk ki a gyerek előtt és mit nem. Beszélhetünk-e csúnyán, és ha igen, milyen mértékben, s mindez hogyan befolyásolja a gyerek személyiségének, lelkivilágának fejlődését?

Mi, nők, pontosan tudjuk, hogy a wc mire való. Dolgunk akad, bemegyünk, elvégezzük, amit kell, és kijövünk. 5 perc. Rendeltetésszerűen használjuk, ennyi. Szemben a férfiakkal és a gyerekekkel, amit nem igazán értek, miért is alakult ki így. Azt mondják a pasik, ott tudnak pihenni, holott pihenésre és nyugi percekre valójában nekünk, anyáknak lenne szükségünk, de ám legyen. Na de a gyerekek miért trónolnak rajta fél órát? Reggel. Csúcsidőben.

Van egy ismerősöm, akivel rendszerint havonta futok össze, hozzáteszem véletlenül, mert eszem ágában sincs nézni és látni azt, amit a gyerekével "művel". Ő az az anya, aki iszonyatosan korlátolt, a szabályokat úgy tartja, mintha az élete múlna rajta, vagyis a lazaságnak halvány szikrája sincs benne és olyan, mintha a gyereket is könyvből nevelné. Egy katonai kiképző könyvből.

A gyerek születésével szerelmetek még inkább kiteljesedik, még jobban összehoz titeket, még szerelmesebb leszel a másikba és úgy fogod érezni, soha ilyen boldogok nem voltatok, mint most. Baromság.

Anyaként a legszörnyűbb dolog látni, ha egy magatehetetlen gyerek beteg, vagy koraszülött és nem kaphatja meg a megfelelő támogatást, segítséget. Csatlakozz te is a jótékonysági kezdeményezéshez: legyen ez az anyukák közös karácsonyi ajándéka a beteg babák és kisgyermekek számára.

Ahogy minden embernek, úgy az anyukáknak is vannak rossz napjaik. Előfordul, hogy mérgünkben olyat teszünk, amit később nagyon sokáig bánni fogunk. Egy kisgyerekes anyuka most olyan őszinte vallomást fogalmazott meg, amit kevesen mernének megosztani másokkal. Érdemes elolvasni!

Egy császározott anyuka üzenete azoknak, akik szerint a császármetszés a "könnyebb út", sőt, nem is igazi szülés. Érdemes elolvasni!

Temérdek rémhír kering azzal kapcsolatban, hogyan változik meg a szülő nő hüvelye, szexuális élete, ha természetes úton hozza világra gyermekét.

Számtalan érv és ellenérv szól az oltások mellett és ellen. A szülők pedig fogják a fejüket, s nem tudják, hogy mivel tehetik a legjobbat a gyermeküknek: ha beadatnak neki minden létező kötelező és ajánlott oltást is, vagy csakis és kizárólag az előírt oltásokat, a legszükségesebbeket.

Fiús anyuka lévén azt gondoltam, hogy a nemi szervek körül csak a kisfiúknak lehet problémájuk, a sokat vitatott "húzzuk, vagy ne húzzuk" téma kapcsán. Viszont a bölcsiben, mikor beszélgettem az egyik anyukával, akkor szóba került, hogy a kislánya valamelyik nap kórházban lesz, mert összenőtt a "nunija".

Fitymaletapadás. Régen valahogy ennek a témának sem kerítettek akkora feneket, mint most, és nem is lehetett hallani erről a bizonyos "fütyi-témáról".

...de szeretném, ha tudnád, hogy mindennél és mindenkinél fontosabb vagy nekem és, hogy ez a fájdalom, amit a hiányod okoz, mérhetetlen. Ha vitatkozunk is néha, az is csak azért van, mert szeretnélek tanítani. Szeretnélek a rossztól megvédeni, a fölösleges kudarcoktól megkímélni és szeretném, ha magabiztosan, önbizalomtól duzzadva lépnél egyszer a felnőtt létbe.

Nekünk, nőknek ketyeg az a bizonyos biológiai óra és felhagyunk korábbi "destruktív" életvitelünkkel a fogantatás és a baba érdekében, de oly kevés szó esik arról, hogy egy leendő apának mi kellene, hogy legyen a kötelessége.

Dackorszak: véget nem érő viták sorozata reggeltől estig. Hol van az arany középút? Mit engedjünk, mit tiltsunk? Hogyan találhatunk újra egymásra gyermekünkkel? Dr. Vekerdy Tamás Tanár úrral beszélgettünk nem csak a dackorszakban alkalmazható "praktikákról".